Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

GÉGER MELINDA: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család

Somogyi Múzeumok Közleményei 18:355-374 Kaposvár, 2008 Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században A Vaszary család 1 GEGER MELINDA Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága H-7400 Kaposvár, Fő utca 10., Hungary, e-mail: gegermelinda@smmi.hu GÉGER, M.: Fate of an artist family in the 20

th century. The Vaszary dynasty. 1 Abstract: The Vaszary family has particular importance in Hungarian cultural history of the turn of the centuries and the following decades. It is little known that Kolos Vaszary, primate of the Monarchy era was the uncle of artist János Vaszary, and that Gábor, János and Piroska Vaszary, the stars of of Hungarian theatre and movie production in the 1930s were cousins of the artist. Members of the Vaszary dynasty were determining participants and active formulators of a period full of changes, lasting from the final years of the disintegrating Hungarian Monarchy through the two world wars to the coming dictatorship. The history of the family follows characteristically the changes taking place in Hungarian society. Partly peasant, partly philistine people, drifting upwards with the mainstream civilian development processes went from villages to towns, then moved from the towns to the capital, and were captured by the atmosphere of modern urban cultural life. Being memebers of the "noble"-style middle class of the period between the two world wars, their intellectual approach well reflected a wide spectrum of typical fracture lines of Hungarian society. Keywords: Magyar Színjátszó Társaság (Hungarian Actors' Society), Kolos Vaszary, primate, Keszthely, church politics, Kaposvár, János Hock, Gyula Mihalik, Mária Rosenbach, Jenő Gadányi, Margit Mailász, Magyar Képzőművészeti Főiskola (Hungarian College of Fine Arts), Andrássy Theatre, Doctor Zhivago, silent film, sound film, comics, Sándor Dóra, János Vaszary, theatre director. A Vaszary család kultúrtörténeti jelentősége különleges a magyar századforduló és az azt követő évtizedekben. A családtagok a művészeti és társadalmi élet többféle területén tevékeny alakítói voltak a századelő és a két háború közti magyar szellemi életnek. Kevéssé köztudott, hogy a monarchia korának hercegprímása, Vaszary Kolos Vaszary János festőművész nagybátyja volt, vagy hogy a magyar színházművészet és a 30-as évek filmgyártásának sztárjai, Vaszary Gábor, János és Piroska a művész unokatestvérei voltak. A Vaszaryk meghatározó résztvevői és tevékeny alakítói egy változásokkal teli kornak, amely átfogta Magyarország történelmét a felbomló monarchia utolsó éveitől kezdve a két világháborún át egészen az azt követő diktatúrákig. Noha a festőművész Vaszary János alkotásai között esetenként felbukkannak a szűkebb rokonság tagjai, 1 Jelen tanulmány a budapesti Nemzeti Galéria Vaszary János életmű kiállításának katalógusában megjelent tanulmány kibővített változata, amely Vaszary János festőművész tágabb családjának sorsát követi. festészetében nem szerepelt oly nagy nyomatékkal a családi vonatkozás, mint Rippl-Rónai esetében. A művész saját magáról, gyermekkori élményeiről és hozzátartozóiról elég szűkszavúan beszélt. A ma ismert, részletes családfát a rokonság egyik tagja, Tirczka Károly állította össze 1941-ben.

2 Afestőművész visszaemlékezése részben alátámasztotta családi emlékeket rögzítető naplójában a Tirczka által készített összesítést.

3 (1. ábra) Vaszary emlékezete szerint az ősök a Pápa környéki Vaszar községből származtak. A Bakonyalja és a Kisalföld találkozásánál, a Gerence patak közelében fekvő község alig 10 kilométerre észak-keletre található Pápától. Nevét az államalapítás korában kovácsművességgel foglalkozó lakóiról kapta. Első okleveles említése 1332-ből való. Jobbágyfaluként a győri püspökség adó és szolgáltatásköteles birtoka volt. Az eltelt évszázadok alatt háromszor pusztult el, és lakossága is többször lecserélődött. A török idők után, a XVI. század végére ismét lakatlanná vált, majd a XVII. század háborúi, a törökök és az ellenük szerveződő felszabadító seregek dúlták fel az újraszerveződő települést. AXVIII. század eleji, harmadik újratelepülés során költözhettek be a Vaszary család ősei.

4 A család eredeti vezetékneve Zsédenyi, ami arra enged következtetni, hogy a Sárvár közelében fekvő településről érkeztek.

5 A helyi szóbeszéd szerint az 1740-es években két testvér települt át Keszthelyre, ahol rájuk ragadt a „Vaszari" név - így lett a csúfnévbő! családnév.

6 Az 1700-as évekből származó másik családi legenda egy Vaszar községből származó pékmesterről emlékezik meg, aki Pápára hordta kenyerét. E vélekedés szerint a pápaiak körében népszerű vaszari kenyérről kapta a család ragadványnevet, a vaszari-t.

7 2 A Tirczka-féle családfa a XVIII-XIX. sz. fordulójáig vezette vissza az eredetet. Pontosan jegyezte fel a születések sorrendjét és a családtagok státuszát, de sajnos nem tért ki a születések és halálozások időpontjára. Az általa közölt táblázatban Vaszary János festőművész testvérei között szerepel bizonyos Vaszary Antal föerdőmérnök: a levéltári anyakönyvekben azonban e fiútestvér nyomát nem találtuk. Az általunk közölt családfa egy szűkebb változat, amelyben a két tárgyalt vonal ismert képviselői szerepelnek. 3 Vaszary János naplója, Szépművészet, 1944. 11. sz. 311-318. o 4 Mezei Zsolt: Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv, 1998. Vaszar 56. o. 5 Zsédenyi vezetéknevű tanú felbukkan a vaszari boszorkányper iratai közt 1759-ben. Lsd: 3. jegyzet 6 Mezei Zsolt levele a szerzőnek, melyben a Vaszari Plébániahivatal I. sz. Vegyes anyakönyvéből (1702-1772) kigyűjtött adatokra hivatkozik. 2006. okt. 26 7 Dr. Vaszary Péter közlése 2005. július 18-án Jászteleken a szerzőnek