Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

HORVÁTH JÁNOS: A Rippl-Rónai tanítványok. Rippl-Rónai művészetének hatása az 1910-es években Kaposváron

az érzékeny Aurélban. A botrányos válás a századelőn olyan furcsa következménnyel járt, hogy Bernáth Aurél anyai nagyapja, a Kaposváron köztekintélyű Roboz Ist­ván megszakította kapcsolatát lányával, Bernáth Aurél édesanyjával. Az elvált asszony három gyermekével Kaposvárra költözött. Aurélnak egész fiatalon dolgoznia kellett, hogy eltartsa a családot. Dr. Fleiner Mór ügyvéd irodájában alkalmazták. Fleinerné vezette Rippl-Rónai körébe. Az apa emléke nyomasztotta Bernáthot. Onnan eredő előítélettel szemlélte a Róma-Villában zajló vidám légkört, a művészi, társasági életet. Ő ettől egészen irtózott. Rippl-Rónaiban csak a rosszat látta:" Ő afféle rokokó virágot plántált a honi napraforgók táblájába... Kényelmes volt...falta a nőket, imádta a hasát..." 23 A különös helyzetet átérezhette Rippl-Rónai Ödön, aki atyai barátsággal erősítette a tehetséges fiatalem­ber megtépázott önbizalmát. Jó érzékkel nem a Mester felé, hanem Nagybányára, a festőiskolába irányította modern szellemű művészetet tanulni. Az 1910-es évekbeli Rippl-Rónai körből ered a vég­letes szembenállás Martyn Ferenc és Bernáth Aurél kö­zött. Martyn, aki a magyarországi absztrakt festői nyelv egyik letéteményese, Bernáth művészetéről gyakran nyilvánosan is elítélően szólt. Bernáth, mint főiskolai tanár kinyilatkoztatta, hogy elfogadhatatlannak tartja az absztrakt művészetet. A későbbi évtizedek során a ka­posvári gyökerű személyes ellentét a magyar művészeti harc frontjának állását jelölte ki. A budapesti a főiskolán Bernáth, Pécsett Martyn körül csoportosultak a magyar festők ellenséges érzelmű nemzedékei. Bernáth „Kávéházi részlet" című képe a Turul Nagy­kávéház belsejéről, valamint egy fiatalkori önarcképe Rippl-Rónai hatást mutat. Tucsics János (1889-1916 körül) eredeti, délszláv neve Ivan Tucic, nem volt Rippl-tanítvány, de a modern tábort erősítette. 1908-09 táján Budapesten Szinyeinél és Zemplényi Tivadarnál, majd Münchenben Agelo Jank iskolájában tanult. A tízes évek elején Kaposváron élt. Rippl-Rónai Ödön megkedvelte és több képét meg­vásárolta. Legjobb képeit impresszionista szemlélet jellemzi. A világháború után nyoma veszett, valószínű, hogy elesett a fronton. Kozma Lajos (1884-1948) 1910-ben Kaposváron kiállítást rendezett rajzaiból és festményeiből. Rippl­Rónai szimpatizált azzal a törekvésével, hogy a népmű­vészeti motívumok stilizált elemeit alkalmazta. Nagyon sok irányban mutatott kiemelkedő tehetséget: grafika, könyvművészet, bútortervezés, építészet. Bútorain lát­ható díszítő elemek a „kozma - arabeszkek", formavilá­gukkal a „kozmabarokk" stílus képviselői. Mérnökként a modern építészet szellemében tervezte a budai villákat. Egy riplis pasztellje Ödön révén került a múzeum gyűj­teményébe. A testvére volt Kozma Sándor (1886-1944) kaposvári képkereskedő. Bernáth Aurél: így éltünk Pannoniában. Szépirodalmi Könyvkiadó 1956. 438. old. Tucsics János: Rippl-Rónai Ödön arcképe Kozma Lajos: Róma hegylánc Kaposváron, 1911 k. pasztell, RRM Goszthony Mária (1893-1989) a földbirtokos arisz­tokrácia kiváltságait elvetve lett művész. Rippl-Rónai az 1910-es években gyakori vendég volt Bárdudvarnokon, Goszthony Mihály földbirtokos ügyvéd kastélyában. Leánya, Mária Budapesten a Haris-közben működő szabadiskolában volt Rippl-Rónai tanítványa. 1918­ban Kernstok Károly tanítványaként, a nyergesújfalúi művésztelepen vált az aktivista festők tagjává. A korai önarckép hátterének élénk sárgája, a helyenként körbe­futó vastag kontúr közvetlen Rippl-Rónai hatásra utal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom