Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

HORVÁTH JÁNOS: A Rippl-Rónai tanítványok. Rippl-Rónai művészetének hatása az 1910-es években Kaposváron

Somogyi Múzeumok Közleményei 18:337-354 Kaposvár, 2008 A Rippl-Rónai tanítványok Rippl-Rónai művészetének hatása az 1910-es években Kaposváron HORVÁTH JÁNOS Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága H-7400 Kaposvár, Fő utca 10., Hungary, e-mail: horvathj@smmi.hu HORVÁTH, J.: The impact of Rippl-Rónai's art in Kaposvár in the 1910s. Abstract: This paper focuses on the direct effect of József Rippl-Rónai's artistic work on the town of Kaposvár and the young artists living there. We are looking at what effects RipplRónai - an artist strongly associated with Kaposvár through his family, home and work - had in his home town, while he brought modernisation and renewal to Hungarian painting, and was successful and highly occupied in the art life of Budapest. Apart from Budapest, the art works of Rippl-Rónai were available for being seen by the public only in Kaposvár, from the early 1900s. The artist - earlier a chemist assistant - returned from his decade-long stay in Paris as a different person. To convince the audience about the value of his treasures, he bought an estate on Róma-hill. In Kaposvár the artist was independent from both the bureaucrats and from any commissions. Local artistic life was lagging behind and thus did not mean equal competition for Rippl-Rónai. Instead of him, it was Ödön Rippl-Rónai, his fervent brother, who faced such challenges. The Rippl-Rónai brothers brought a grand era for the town of Kaposvár: the rising of its art life to a European level. The legacy that is gathered together in the Rippl-Rónai Museum can be analysed from various aspects. This is the first occasion that we are dealing with the artist's disciples. Keywords: József Rippl-Rónai, Róma-Villa, Kaposvár, Ödön Rippl-Rónai collection, fauve-painting, "Hungarian Fauves", Sándor Galimberti, Ferenc Martyn, Aurél Bernáth, Béla Kádár, Lajos Kozma, János Balázs, Mária Goszthony Kaposváron a XIX. század végén hirtelen fejlődésnek indult a képzőművészeti élet. Születésük és elindulásuk sorrendjében egymást követték a festőművészek, akik kiemelkedő szerepet vívtak ki a modern magyar művészetben. A Párizsban élő Rippl-Rónai európai rangra emelkedett. Vaszary, Galimberti, Bernáth, Martyn hírneve országhatárokon túlra terjedt. A város képzőművészeti összképe nem lett egységes. A megjelent stílusokat áttekintve, hol közvetlenül, hol áttételesen, alkalmanként érvényesül a nagy művészek hagyománya. Rippl-Rónai művészete, szellemi befolyása nem vált meghatározóvá. A fő kérdésünk, hogy miért nem? Rippl-Rónai József, Vaszary János, Kunffy Lajos közös generáció tagjai. Élénk művészeti élet zajlott körülöttük. A legfrissebb francia stílusokat közvetítő Vaszary Pesten és Tatán élt. 1920-tól kinevezték a Képzőművészeti Főiskola tanárává, s az ottani tanítványi körből nőtt ki a magyar avantgárd első nemzedéke. Kaposváron a közös tárlatokra küldött képeivel volt jelen. Kunffy húsz évig élt Párizsban. Francia művészek egy csoportjának budapesti kiállítást rendezett, s ezért megkapta a francia becsületrendet. A művésztelepként is jól működő somogytúri birtokán Rippl-Rónai és Iványi-Günwald is dolgozott. 1934-től 1962-ig, a haláláig ő volt a helyi művészet nagy öregje. Rippl-Rónai 1913-ban elkezdve, majd 1917-ben megújítva, Kernstok Károllyal, Vaszary Jánossal és a szobrász Vedres Márkkal közösen Képzőművészeti Szabadiskolát nyitott Budapesten a Haris-köz 2-ben lévő Művészházban. A szabadiskola a párizsi Julian Akadémia kötetlen szellemében működött, ahol nem volt vizsga. 1919 nyarán Rippl-Rónai a Tanácskormány megbízásából a Somogy megyei Mosdóson, a Pallavicini-kastélyban művésztelepet indított, amely a Tanácsköztársaság bukásával megszűnt. Ugyanekkor jelölték őt az Iparművészeti Főiskola tanárává, de az események elsöpörték a kinevezését. Megvizsgáljuk, hogy az 1887-1900-ig Párizsban élt és hazatért szellemóriás, Rippl-Rónai jelenléte milyen mértékben mutatható ki a korabeli Kaposváron. 1902-től 1927-ig, a haláláig élt a szülővárosban, ahol nagyon sokat dolgozott. Két festői korszaka született: az enteriőr- és a mozaikos képek korszaka. A létrejött művészet a szorosan vele élő emberi közösség, a vidéki életkörülmény, valamint a művész európai horizontú szemléletmódjának sajátos együttállásából sarjadt. A Róma-Villába költözéstől, 1908-tól 1914-ig számolhatunk azzal a Kaposvár művészetében dicsőséges periódussal, amikor modern művészeti központról beszélhetünk. A huszadik század első évtizedében újból elindult Kaposvárról egy szintén három tagból álló generáció: a magyar kubizmus előfutára, Galimberti Sándor; az absztrakt szürrealizmus egyik legjelentősebb hazai képviselője, Martyn Ferenc és a kora időszakában kubo-expresszív, majd posztimpresszionista festészetet folytató Bernáth Aurél. Galimberti és Martyn Párizsban, Bernáth Berlinben töltekezett fel az európai művészet újabb kihívásaival. Bernáth 1945-től harminc éven át tanított a Képzőművészeti Főiskolán. A magyar festészet egészét érintő posztnagybányai stíluselvet valló tanítványi körének hatása Kaposvár 1960-as, 70-es évekbeli művészetét határozta meg. Az ütközött össze a Pécsről jövő, ellentétes nézetet képviselő Martyn-féle absztrakt hatással. A három művész Rippl-Rónaival személyes kapcsolatban állt. Rippl-Rónai nélkül biztosan más festői pályán haladtak volna.