Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)
KAPITÁNY ORSOLYA: A segesdi búcsú 1981-ben és 2004-ben
m 8. ábra: Kisasszony napi szentmise a templomban. Fotó: Kapitány Orsolya, 1981. N-208. fel és meghajtva a zászlót távoztak. 49 E jelképek és a hozzájuk kapcsolódó szokáscselekmények 1981-ben még éltek. A hordozható Mária a segesdi templom körmeneti zászlója után következett, mögötte az egyház képviselői. A papok után a tömeg a saját zászlója alatt vonult. A hordozható Mária szobrot még felöltöztették, fehér lepedővel takarták be az állvány talpazatát, jelezve a „Boldogasszony tisztaságát". 50 A bukszus levelekkel és virágokkal feldíszített baldachin tetejére kékszínű szalagokat kötöttek. Az ezredfordulóra a körmenetben változások következtek be. Pap nélkül, maroknyi, 56 főből álló csoport (ebből 7 férfi, 3 gyerek) kísérte a hátsó Rózsadombi úton a hordozható Máriát. Az atyák a rendház templomában tartott szentmise után autóval a kápolnához siettek, hogy az ott gyülekezők még a szentmise előtt szentgyónásban részesülhessenek. A körmenet élére egy ministráns fiú állt a feldíszített kereszttel, akit szintén két ministráns követett a segesdi templom körmeneti zászlóival. Ezek után következtek a hordozók (férfiak, nők vegyesen), vállukon tartva az állványt, majd a sort a hívek zárták. (9-12. ábra) A menet megérkezésekor a keresztet és a zászlókat a kápolna bejárati ajtaja mellé támasztották, a szobrot az ajtóval szemben leállították, hogy a hívek folyamatosan TOMISA 1998. 58-59. MAJSAI 1981. 173. elébe járulhassanak. Többnyire kézzel vagy zsebkendővel érintették meg a szobrot, de volt olyan is, aki buzgóságát a Szűz Anya szobrának megcsókolásával fejezte ki. A Máriát körülvevő levelekből és őszirózsákból a búcsúsok egyet-egyet leszakítottak, hogy énekeskönyvükbe, imakönyvükbe betéve hazavigyék azt, emlékeztetni magukat a segesdi fogadalmukra. A kegykápolnában a hívők folyamatosan járultak az oltár elé. 1981-ben a búcsús csoportok előénekesükkel álltak a Fájdalmas Szűz Anya szobrához és közös énekléssel, imával igyekeztek elnyerni a jóságát. 2004-ben közös éneklésre már nem volt példa. A csoportos megnyilvánulásnak ez a formája elhalt. Az emberek egyedül, családtaggal, barátnővel, egy-egy ismerőssel teszik meg „zarándoklatukat" a Szűz Anyához. Az egykori közös Mária imádás, ma többnyire magányos imádkozásban, vagy fohászban nyilvánul meg. (13-14. ábra) A vezeklés különös módjára azonban mindkét alkalommal láttunk példát. 1981-ben három cigányasszony térdepelve csúszta körül a Fájdalmas Szűz Anya oltárát, 2004-ben szintén egy cigányasszony letérdelve tette meg az utat a kegykápolna bejáratától az oltárig. (15. ábra) A Szűz Anyához intézett kérések, kívánságok meghallgatásának és teljesítésének csupán néhány (15 db) hálát adó tábláját láthattuk az oltár mögötti térben, melyek 1981-ben még a kegykápolna falán voltak kifüggesztve. Köztük csak egy évszámosat találtunk az alábbi felirattal: „Hálából Fájdalmas Anyának 1963."
