Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KAPITÁNY ORSOLYA: A segesdi búcsú 1981-ben és 2004-ben

ták könyveikben, hogy hazánkra minden jót Szűz Mária közbenjárása és védelme áraszt.

25 E gondolatkör hatotta át a ferencesek szolgálatát az elmúlt évszázadokban, de ez cseng ki a ma emberéhez intézett beszédeikből is. Segesd, mint szakrális táji központ A középkorban Segesd mezővárosi ragját mi sem bizonyítja jobban, mint az a gazdag leletanyag, amit Magyar Kálmán régész tárt fel a településen végzett ásatásai során. A középkori úthálózat bekapcsolta Segesdet az országos és távolsági (ausztriai, bécsi, linzi) kereskedelembe, de nemcsak a távolról érkezett kereskedők, hanem a helyben működő iparosok is hozzájárultak a térség ellátásához. A helyben előállított és a beszerzett áruk minősége az itt élt jobbágylakók, parasztszolgák, vidéki nemesség tehetősségének, fejlett ízlésének bizonyítékai.

26 Az ásatások során feltárt piactér és a környezetében emelt épületek téglafal maradványai Somogy első középkori mezővárosának magját jelölték.

27 A török idők, a nemzeti szabadságküzdelmek a gazdasági erőviszonyokat átrendezték, de Segesd kistáji központ szerepét iparosai és a búcsúk révén, a ferencesek aktív szerepvállalása mellett megőrizte.

28 Hazánkban a ferences rendhez tartozók igen nagy száma indokolta, hogy tartományokra osszák a kolostorokat.

29 A Szent László ferences tartomány atyáinak kolduló és lelkipásztori tevékenységi területe Somogyban Kéthely, Buzsák, Lengyeltóti vonalától déli irányba húzódott Segesd központtal, de 1740-től ide tartozott a mesztegnyői új kolostor, valamint a nagyatádi is.

30 E vidék falvaiból kerülhettek ki a búcsút látogatók köre (Tapsony, Vése, Szakácsi, Gadány, Szenyér, Böhönye, Vid, Csákány, Nemes Déd, Dencs, Nagybajom, Kutas, Sárd, Vrácsik, Sörnye, Iharos, Berény, Inke, Miháld, Sand, Alsó és Felső-Segesd stb.), bár távolabbi területekről is érkezhettek kisebb létszámban zarándokok. Ebből az időből e szakrális táj központjának vonzáskörzetére nincsenek hiteles adataink, de tudjuk, hogy 1767-ben 9 szerzetes közül 8 pap, 1 fogadalmas laikus, 1782-ben 17 szerzetesből 11 pap és 6 laikus testvér élt a segesdi kolostorban.

31 Segesdtől ÉNy-ra fekvő Homokkomáromi kegytemplom mirákulumos könyve (1751-1786) pontos adatokkal szolgál a kegyhelyet látogatók lakóhelyére vonatkozóan, mely a segesdi ferences tartomány falvaira is kiterjedt.

32 Véleményünk szerint Segesd ennél erőteljesebb kisugárzású lehetett, hiszen a tárgyalt időszakban Homokkomárom kolostorában csak 2 pap szolgált, ellentétben a segesdi 9, illetMAJSAI 1981. 108-109. MAGYAR 1988. 147. MAGYAR 1988. 162-163. Felsősegesd 1813-ban kapott vásári privilégiumot három országos vásár tartására. Szili 1988. 88. DÓBER 1992.53. DÓBER 1992. 53. DÓBER 1992. 66. TÜSKÉS-KNAPP 1982. 284. ve 11 pap és 3 laikus testvér jelenlétével. Segesden a létszám növekedésének egyik oka volt, hogy 1769-ben a kanizsai gyógyszertárat áthelyezték ide, ennek köszönhetően, mint egykor Kanizsán, úgy itt is, hol több, hol kevesebb páter és laikus gyógyíttatta magát.

33 Bár a szolgálatot teljesítők száma önmagában nem bizonyíték, de tény, hogy a segesdi kolostorban működő patika (a megyében még Andocson volt) is jelentősen növelhette a térség vonzerejét. A segesdi búcsújáróhely vonzáskörzetének egyetlen máig ismert ereklyéje a kéthelyi plébániatemplom szentélyének falán függő 18. századból való votív kép. Ezen a Sasvári Pietát emeli magasba két puttó, alatta a búcsúsok processziója a segesdi kegykápolnával.

34 Míg a megye belsőbb vidékeire betelepült horvát anyanyelvűek a segesdi búcsújáró helyet keresték fel már a 19. században is, addig a Dráva menti falvak vallásos népe az I. világháborúig elsősorban a horvátországi Bisztricát látogatta szívesen. Az út oda-vissza 6 nap volt, az ott eltöltött 1 nappal összesen egy hetet vett igénybe a zarándoklat. Az 1920-as évektől e vidék lakói is kezdték előnyben részesíteni a közelebbi szent helyeket.

35 Az adatok szerint Babócsa népe a bisztricai zarándokhely mellett emberemlékezet óta látogatta a segesdit is.

36 A távolabbi vidékekről érkező búcsúsok gyalog megtett útjára a két világháború közötti időszakban még van adatunk, de később már csak a közelebbi települések lakóiról tudunk (Atád, Somogyszob). 1948 után a távolabbról érkezők vonattal (Bize), busszal közlekedtek (Tapsony), napjainkban pedig a gépkocsival érkezés a jellemző. 1981-ben Kisasszony-napjának reggelén többnyire bérelt buszok szállították a kegykápolnához a több ezres tömeget.

37 Ennek az időszaknak az emlékét még ma is őrzik a helybeli idős asszonyok és sajnálják, hogy napjainkban harmadára, negyedére csökkent a résztvevők száma. Az egykori búcsúk közül a pünkösdit — amit elsősorban férfi zarándoklatként tartottak számon - a 20. század második felében egyre kevesebben keresték fel. A Sarlós Boldogasszony napján tartottat pedig „az 50-es években a Rákosi rezsim szüntette meg, mert kivette a népet az aratásból".

38 A feljegyzések arról is beszámolnak, hogy „1948-ban Segesden 10-15.000 férfi hódolt fegyelmezetten Somogyország királynőjének pünkösd napján".

39 Napjainkban már csak a két Mária ünnep alkalmával rendezett búcsú vonzza a hívő embereket. Az összegyűltek száma alkalmanként 2-3000 főre becsülhető. DÓBER 1992. 66. IMRE 2001. 391. SZUHAY 1980.216. HORVÁTH 1962. 2-3. Együd Árpád hagyatékában talált feljegyzés szerint 1979-ben közel 9000 ember vett részt a búcsúban. SZAPU 1979. HORVÁTH 1962. 2-3.