Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KNÉZY JUDIT: A csökölyiek önértékelése, véleménye saját hagyományairól és sorsuk fordulója (1900-1950)

4. ábra: Csökölyi mester által készített menyasszonyi láda 1858-ból. RRM 4259. Gönczi Ferenc gyűjtése. 2000., Gőzsy Gáborné felvétele ségekével, mint Kaposmérő, Kaposújlak,

27 Csököly, Mike.

28 Utóbbiak a harcok fő vonalába estek és lakóikat részben vagy egészben evakuálták. Utóbbi területen sokkal több volt a háborús kár a köz- és magánépületekben, az épületek felszereltségében. Az elmenekült lakosság javait az átmenő csapatok és a menekülő népesség is fosztogatta. A körjegyzőségek iratai esetenként elvesztek, vagy részlegesen maradtak fenn. Pl. nem lehet tudni, hogy mely családok költöztek el, és kik maradtak otthon, a pincékben a ház közeli erdőben, hogy ügyeljenek javaikra és a szükséges munkákat elvégezzék. Egyik kutasi adatközlőmről, Váradi Józsefről elmesélték, hogy golyózáporban is kimentvetni, mondván, hogy most annak van itt az ideje. Vörös Nagy Mihályt Belegben nem tudták arra kényszeríteni, hogy elhagyja portáját. Néhány szomszédja a belterületen lévő földalatti pincékben húzódott meg.

29 Korábbi gyűjtéseim alkalmával lépten-nyomon beleütköztem a háború okozta sebek taglalásába, az akkori túlélési stratégiákba, a javak elrejtésének módjaira, a menekülések nyomán szerzett tapasztalatokra. A körjegyzőségek iratai többnyire mindenféle összeírást tartalmaznak, melyek az élet újraindulását segítették. Részben a megszálló SML V. 265. Kaposmérői körjegyzőség iratai SML V. 235. Csökölyi körjegyzőség iratai Simon J. 1998: 3 -108. idegen hatalom, majd az új hatalom politikai törekvéseit is tükrözik: személyi és anyagi kárbecslések, rekvirálások, iparosok, alkalmazottak, volt uradalmi cselédek, vállalkozók, géptulajdonosok, németek, majd a kulákok, egyesületek, szövetkezetek összeírásai, ideiglenesen vagy végleg betelepített családok számbavétele, segélyek, élelmiszerpótszerek, különféle beszerzett áruk kiosztása, élelmiszerjegyek kiadásának, az elvégzett munkáknak, a beszolgáltatások mennyiségének rögzítése. Jelen dolgozatomban a kárbecslések életmódbeli tanulsága a témám. Egyik igen érdekes csökölyi kárbecslésben 13 család háztartásából eltulajdonított javakat vették jegyzékbe. A kárbecslések elemzése nem új módszer a történészek, néprajzosok kutatásaiban. Pl. nagyobb községtüzek adataiból sokat ki lehetett deríteni a korábbi települési képre, mint a Csököly melletti Kisbajom 1847. évi összeírásából tettem magam is.

30 Nagy Zoltán is használt fel kárbecsléseket, összeírásokat a 18-19. században Körmenden élő iparosok számbavételénél.

31 A csökölyiek a háború alatt a Zselic észak-nyugati részén fekvő falvakba menekültek el, itt voltak ismerőseik,

32 rokonaik. A Kaposvártól nyugatra eső falvakat Knézy J. 1974: 48-60. Nagy Z. 1989: 160-174. Ismeretségük még az itteni szőlők birtoklásának idejéből eredt 1928