Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)
HORVÁTH TÜNDE: „Spulni": egy ismeretlen funkciójú tárgytípus a Badeni kultúrában (Variációk egy témára)
is előkerült. A csiszolólap mindkét oldalát használták munkafelületként (helyenként simára kopott foltok láthatók mindkét oldalán). Az egyik oldalon egy kis méretű, bemélyülő üreg található, amelyet mozsártörő üregként azonosítunk. Az üreg átmérője és a rétegben feltárt „spulni" átmérője megegyező, a tárgy az üregbe illeszkedik. (2. ábra) A 2667. gödör, amelyben „spulnit" tártunk fel, szintén a 1390. bolerázi kultúrréteg alatt található. Ez, és a lelőhelyen található valamennyi csiszolólapként leírt homokkőlap sokféle anyag porítására volt alkalmas, a só őrlése/porítása csak egy lehetőség a sok között. Ezeken a felszereléseken puhább (pl. festék-) anyagok őrlését végezhették, mivel a kövek szemcsemérete finom, és a felső ütőkő szerepét puha, agyagból kiégetett eszközök látják el. A 2606. gödörben pl. a „spulni" csiszolt okkerrög társaságában került elő. A mellette levő 2607. gödörben piros festéknyomokat őrző kvarcit kavicsból készült marokkő volt. Valószínűleg ugyanazon munkafolyamat résztvevőiként azonosíthatók. (3. ábra) A 2653. gödör („spulnikkal") a 2595. gödör mellett feküdt, amelyben - többek közt - píros festéknyomos pecsétlő került elő. (3. ábra) E funkcióra alkalmasnak elsősorban azokat a leleteket képzeljük el, amelyek durvább kialakításúak, nagyobb méretűek, végződésük ütésnyomokat, kenésnyomokat mutat: kiüregesedett, vagy ferdére kopott felülettel. További lehetőségek régészeti megfigyelések alapján: 3. Főzés, kerámia-égetés során alkalmazott segédeszköz. E minőségében igen közel áll az 1. pontban, a sópárologtatás eszközei között bemutatott lehetőséghez. A kora bronzkori harangedényes kultúra olaszországi települését a Vezúv vulkánkitörése pusztította el. A Nola mellett, a Vezúv lábánál fekvő, a vulkáni hamuban konzerválódott településen olyan részletek maradtak fenn a település életéből, amelyeket a hagyományos körülmények között elbomló település-feltárásokon teljességgel nélkülözünk (pl. a házak tető-szerkezete, ételek az edényekben, az emberi testek, stb.). Az egyik ház mellett álló kemencében a kitörés pillanatában éppen ételt készítettek. Az egyik edény „spulnihoz" hasonló emelvényen áll. 7 (4. ábra) Hasonló tárgyakat használtak a római kori sigillatakészítés közben: az edények közé helyezték, hogy ne érjenek egymáshoz az égetés során. 8 4. Szövés-fonás eszköze. Ezerovo II. (Bulgária, Várna tó mellett, Bronze Ancien): a homokóra alakú, középen teljes hosszában átfúrt (sic!) „spulnik" a textilművesség leletei között szerepelnek (bobine). A 21. számú lelet köré gyapjúfonal elszenesedett szálai tekeredtek. 9 7 Vecchio et al. 8 Kellner 1973, Abb. 36, alul. 9 Tonceva 1981, 57, Fig. 24. 19-21. Valószínű, hogy a déli, balkáni leletek szolgáltak előképpel a közép-európai leletek névadásánál és funkciójuk meghatározásánál. Ezen a területen kétségtelenül ebben a szerepkörben tűnnek fel leggyakrabban. A badeni kultúra leleteivel összehasonlítva azonban nagyon fontos különbségként jelentkezik a „spulnik" testének hosszanti átfúrása, amely a badeni leletek zöménél nem figyelhető meg. 10 Ettől függetlenül nem zárjuk ki egyes badeni tárgyak ilyen irányú felhasználását. Sok esetben ugyanis orsógombok társaságában kerültek elő a balatonőszödi településen (1594, 2298, 2606, 2684. gödör, 925. kultúrréteg). (5. ábra) 5. Hajfonat-rögzítő. Az analógia alapjául egy Ráucesti (Ro) nevű lelőhelyen előkerült, a Cucuteni kultúra B fázisába sorolható idol-töredék szolgált. 11 Az idol felső torzója nőt ábrázol, feje sematikus, csak a szemek üregei és az orr vonala jelenik meg elnagyoltan, plasztikusan. A fej hátsó részén, a két szélén egymás alatt 2-2 lyuk mélyül be. A tarkórész közepéről hosszú vonalak indulnak a háton a vállközép-lapocka vonaláig - amely az egy copfba fogott hajat ábrázolja - végén függőleges állású „spulni" lóg. 12 (6. ábra) E funkcióra azokat a leleteket tartjuk alkalmasnak, amelyek kis méretűek, finom megmunkálásúak. Előtérbe kerülnek - mágikus-vallási és egyéni tulajdonjoguk alapján - a díszített példányok. 13 További, kulturális antropológiai terepmunkán megfigyelt analógiák: 6. Fejtámasz / ülőtámasz. Marcel Mauss 1934-ben tartott előadást a test technikáiról. 14 Tudattalan és tudatos eljárások sorát ismertette, amelyek földrajzi régiónként/kultúránként változnak. A testi viselkedésnek megvannak minden társadalomban a rá jellemző sajátos szokásai. Ezek a szokások (Mauss szerint: habitus) a neveléssel, a közmegegyezéssel, a divattal, és a tekintéllyel vannak szoros öszszefüggésben, utánzás és oktatás révén sajátíthatók el. Mivel a test az ember legelső és legtermészetesebben használt „szerszáma", a test technikái az élet hétköznapi és rituális aspektusában is ugyanolyan mértékben jelentkeznek. 10 Egy esetben találtunk középen átfúrt példányt: Nitriánsky HrádokVysoky breh, Nemejcová-Pavúková 1964, Obr. 25/5, blok 21/54. 11 ACucuteni-Tripolje kultúra és a Baden kultúra szinkronizációjához és kulturális kapcsolataihoz Id. Videiko 2004; Mantu 1998. 12 Cucos 1999, Fig. 66.4. 13 Ezeket a rézkori leleteket a publikációk legtöbbször pecsétlőként vagy idolként írják le. Dzhanfezova 2003, Group II.: two bases stamp seals: Kapitän Dimitrievo, Slatina; Kuncheva-Russeva 2003: Sudievo, Karanovo VI, Stoil Vojvoda, Bikovo, Drama lelőhelyek. Érdekesség, hogy a Sudievo-i telién talált masszív, kerámiából készült antropomorf figura lábán látható, tetoválási motívumnak tartott ábra hasonló ornamentikát mutat, mint az ugyanitt előkerült „pecsétlő" mintája. 14 Előadásának, és később ez alapján született tanulmányának szövege csak 2004-ben vált elérhetővé magyar nyelven: Mauss 2004, VI. rész.
