Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

HORVÁTH GYŐZŐ, ORBÁN ESZTER ÉVA, FUTÓ KINGA, SÁRFI NIKOLETTA, KARDOS ROLAND, SOÓS NÁNDOR & SÁRKÁNY HENRIK: Kisemlősök mikro-élőhely asszociáltsága védett zárt erdőben és újraerdősödő élőhelyen

A védett zárt erdő és az újraerdősödö terület együtt 0.05 ni 7. ábra: A különböző növényzeti szintek alapján kapott csoportátlagok a három kanonikus tengely mentén a védett zárt erdő és az újraerdősödö területet adatainak együttes figyelembevételével. dik tengely mentén, ami a variancia további 20,345 %-át írta le, az előbb említett két faj jól elkülönült egymástól. A pirók erdeiegér eloszlását a 2-4 m-es szint borítása befolyásolta, míg a földi pocok és a sárganyakú erdei egér térbeli elhelyezkedését leginkább a vegetáció 0,5 m-es szintje határozta meg. A variancia fennmaradó 6,620 %-át a harmadik tengely mentén értelmeztük. A sárganyakú erdeiegér eloszlására 0,05 m-es szint borítása kisebb hatást gyakorolt, ez abból is látszik, hogy csak azon a tengelyen értelmezhető, amely a variancia legkisebb százalékát magyarázta. A térbeli eloszlásán alapján mindkét területen azonos sűrűséggel voltjelen, amiből arra lehet következtetni, hogy ennek a fajnak a térbeli eloszlása független volt a növényzet borításától. A zárt erdőben a négy domináns faj vonatkozásában továbbá megvizsgáltuk az avar, az ág, a fatörzs és a tuskó, mint fiziognómiai elemek hatását is. Az első tengely a variancia 60,853 %-ára adott magyarázatot. A földi pocok térbeli eloszlását az avar befolyásolta. Ez a faj nagymértékben elkülönült a másik háromtól, melyek igen kis mértékben váltak el egymástól. A pirók erdeiegér elhelyezkedését szintén az avar befolyásolta, míg az erdei pocokra az ágak jelenléte befolyásoló tényezőként érvényesült. A sárganyakú erdeiegér ezen a tengelyen nem volt értelmezhető. A második tengelyen, mely a variancia további 23,693 %-át magyarázta meg, a földi pocok elkülönült a pirók erdeiegértől. Az előbbit a fatörzsek jelenléte befolyásolta, míg az utóbbit az ágak. A másik két faj esetén ezen a tengelyen nem kaptunk értelmezhető eredményt. A harmadik tengely a variancia fennmaradó 15,454 %-át értelmezte. Ezen a két erdeiegérfaj vált szét egymástól. A pirók erdeiegér térbeli eloszlására az ágak, míg a sárganyakú erdeiegérnél a fatörzsek jelenléte is hatással volt. (8. ábra) Védett zárt erdő 8. ábra: A védett zárt erdő felmért avar, ág, fatörzs és tuskó alapján kapott csoportátlagok a három kanonikus tengely mentén. Diszkusszió A vadon élő állatfajok vagy csoportok, mint a kisemlősök, képesek jelezni számunkra az erdők változása által okozott funkcionális hatásokat. Az indikátorfajok információt nyújthatnak az erdőművelés okozta ökoszisztéma-változásról, amely a természetes szukceszszión felül tapasztalható (pl. BOWMAN et al. 2000, de BELLEFEUILLE et al. 2001). Számos kisemlős rendelkezik indikátortulajdonsággal (PEARCE & VENIER 2005). Ezen felül a kisemlősöket ideális taxonómiai csoportnak tekintik a populációs és közösségi folyamatok különböző térbeli skálán (a foltoktól a tájszintig) történő folyamatok vizsgálatában és modellezésében (BARRETT & PELES 1999, MANNING & EDGE 2004). Ez annak köszönhető, hogy a kisemlősök viszonylag kicsi mozgáskörzettel (home range) rendelkeznek, rövid élettartamúak, és a felnőttkort elérve születési helyükről szétterjednek. Néhány kisemlőspopuláció könnyen monitorozható, struktúrájuk (korosztályok, nemi arány stb.), reprodukciós túlélőképességük, home range méretük, stb. szempontjából. Ez új bepillantást kínál olyan folyamatokba, mint a kolonizációs ráták, kihalás, szétterjedés és állandóság (BARRETT & PELES 1999). Ezenkívül, a finom skálájú heterogenitás fontosabb a kisemlősök esetében, mint a durva táj-léptékű változatosság. E tekintetben a kisemlősök egyedszáma kis térskálán variál, és ez a típusú variáció következménye lehet olyan ökológiai folyamtoknak, melyek inkább helyi, mintsem tájszintű skálán jelennek meg (KROHNE & BÜRGIN 1990). A kisemlősök habitatszelekciója térben és időben nem állandó folyamat, a hosszú élettartammal és lassú demográfiával rendelkező fajok esetében. A kisemlős populációkra mind számbeli, mind strukturális szem-