Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

HORVÁTH GYŐZŐ, ORBÁN ESZTER ÉVA, FUTÓ KINGA, SÁRFI NIKOLETTA, KARDOS ROLAND, SOÓS NÁNDOR & SÁRKÁNY HENRIK: Kisemlősök mikro-élőhely asszociáltsága védett zárt erdőben és újraerdősödő élőhelyen

Somogyi Múzeumok Közleményei 18:125-134 Kaposvár, 2008 Kisemlősök mikro-élőhely asszociáltsága védett zárt erdőben és újraerdősödő élőhelyen HORVÁTH GYŐZŐ, ORBÁN ESZTER ÉVA, FUTÓ KINGA, SÁRFI NIKOLETTA, KARDOS ROLAND, SOÓS NÁNDOR & SÁRKÁNY HENRIK Pécsi Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Állatökológiai Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6., Hungary, e-mail: horvath.ttk.pte.hu HORVÁTH, GY., ORBÁN, É., FUTÓ, K., SÁRFI, N., KARDOS, R., SOÓS, N. & SÁRKÁNY, H.: Micorhabitat association of small mammals in protected forest and reforested habitat. Abstract: Our research was performed in Lankóci forest along the upper section of Drava river, concentrating on small mammal microhabitat association in two sample plots with differing vegetation cover (protected forest and reforested habitat). Based on the results of discriminant analysis the segregation of the species was observed along three axes, mostly determined by coverage differences between the upper canopy (6 m <), and layers of 1-2 m and 2-4 m height. The spatial pattern of the four character species (Apodemus agrárius, Apodemus flavicollis, Clethrionomys glareolus, Microtus subterraneus) was determined most of all by different coverages at various layers of the vegetation on the one hand, and by the temporal changes of small mammal populations on the other. Keywords: small mammal, capture-recapture, forest habitat, microhabitat associaton, discriminant analysis Bevezetés Az egész világon, így Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent a természetes és természetközeli élőhelyek megszűnése, valamint azok feldarabolódása (WILCOVE et al. 1986, BÁLDI 1996). Habitat-fragmentációról akkor beszélünk, amikor egy korábbi nagyobb kiterjedésű, vagy folytonos élőhely helyén egy sor kisebb és összterületére nézve csökkent méretű darab (fragmens) keletkezik (WILCOVE et al. 1986). A habitat heterogenitása csökken, a fragmensek adott esetben nem rendelkeznek a foltosság teljes spektrumával (az élőhelyek mozaikszerűen elrendezett foltok együttesének tekinthetők). A fragmentáció során így kialakult fragmenseket olyan mesterséges területek határolják körül, amelyek sajátosságai eltérnek a korábbiaktól. Ilyen lehet például egy közlekedési út, gázpászta, vízfelület, megművelt terület. A fragmentáció hatása a kisemlősök ökológiájában is aktuális probléma. Az élőhelyek leromlása, degradációja következtében kialakuló mozaikos habitat foltoknak hatása van a bennük kialakuló közösségek szerkezetére, komplexitására és azon keresztül a stabilitására. így a közösségek, védett és veszélyeztetett fajok hatékony védelméhez és megőrzéséhez fontos, hogy tisztában legyünk a fragmentait, foltos élőhelyek környezetében végbemenő populációs és közösségi folyamatokkal (STENSETH 1980, FOSTER & GAINES 1991, GAINES et al. 1992). CAREY & HARRINGTON (2001) tanulmányukban felvetették, hogy a kisemlősök az erdei élőhelyek eltartóképességének indikátorai, mivel a vegetáció szintezettségbeli különbségei alapvetően befolyásolják a pre-interaktív niche-elkülönülést. Ez alapvetően meghatározza a területen kialakuló kisemlős közösségek diverzitását, valamint ezek a közösségek számos fajjal és összetett trofikus kapcsolatokkal társulnak, így ezek állapotával, illetve sértetlenségével mérhető a közösség rezilienciája és a terület eltartóképessége. BAKOWSKI & KOZAKIEWICZ (1988) egy erdőn keresztül haladó közlekedési út korlátozó hatását vizsgálta két kisemlős faj, az erdei pocok Clethrionomys glareolus (Schreiber, 1780) és a sárganyakú erdeiegér, Apodemus flavicollis (Melchior, 1834) mozgására tekintettel. Az út csak az erdei pocok esetében volt korlátozó tényező (a sárganyakú erdei egér számára csak a nagy forgalmú út jelentett barriert), amiből azt a következtetést vonták le, hogy a tájak heterogenitásának foka mindig az egyes fajokra vagy közösségekre (fajok csoportjára) vonatkozóan határozható meg. Természetvédelmi szempontból nagyon fontos foglalkoznunk ezzel a folyamattal, ugyanis a védeni kívánt természetes élőhelyek is tulajdonképpeni fragmentumoknak tekinthetők. Az ilyen területek, valamint az ott előforduló védett és veszélyeztetett fajok hatékony védelméhez és megőrzéséhez fontos, hogy tisztában legyünk az ilyen típusú élőhelyek környezetében végbemenő populációs és közösségi folyamatokkal (STENSETH 1980). Kiemelt programként 2000-ben kezdődött el a Dráva felső szakaszának monitorozása, ahol a kisemlősök populációs és közösségi szintű vizsgálata önálló alprogramként 2006-ig működött. A kisemlősök monitorozása kettős célt tűzött ki. Hipotézistesztelő monitorozási célként azt a kérdést vizsgáltuk, hogy a Dráva vízszintingadozása milyen hatással van az ártéri területeken élő populációk és közösségek dinamikájára. A víz ingadozása hosszabb távon miként befolyásolja a közösségek diverzitását, a fajok térbeli eloszlását (HORVÁTH et al. 2005, 2006). A 2000-2006-ig tartó program évi 3-4 mintavételi periódusa alapján a kisemlősök populációinál megfigyelhető trendszintű változások nyomon követése volt a másik cél.