Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

FAZEKAS IMRE: Microlepidoptera Pannoniae meridionalis, VII. Faunisztikai-és taxonómiai adatok Somogy megyéből (1.) (Lepidoptera)

Pyrausta despicata (Scopoli, 1763) (= cespitalis Denis & Schiffermüller, 1775) Zselic TVK., Dennai-erdő, 1986.05.04. leg. Ábrahám L. Repülési idő: IV—IX. hónap, két generációban. Habitat: nedves és száraz rétek. A Pyrausta despicata {Phalaena despicata Scopoli, 1763, Entomologica Carniolica: 231. Locus typicus: Carniola, in incultis, siccis, neglectisque locis) Palearktikumban általánosan elterjedt, politipikus, euryök faj. A politipikus P. despicata példányok között rendszeresen felbukkannak olyan hím egyedek, ame­lyeknek az aedeagusában teljesen hiányoznak a mar­káns és erőteljes cornutusok. A nőstények genitalia vizsgálatánál még nem sikerült differenciális jegyeket találni. Az eltérő genitáliájú egyedek syntopikusak a tipikus despicata példányokkal. A faj biológiájában jól ismert, hogy a kopuláció közben a cornutusok teljesen vagy részlegesen a bursae appendix-ben halmozódhat­nak fel (9. ábra, d), amely akár magyarázatot is adhat a cornutus-tól mentes aedeagusokra. Az előbbieket azon­ban cáfolja az a tény, hogy a kopulában gyűjtött egye­dek boncolása során is előfordult cornutus mentes vizs­gálati anyag. Nem kizárt, hogy a P. despicata név alatt egy leíratlan fajkomplex rejtőzik. Előbbi megállapításo­mat más kutatók is megerősítették (Nuß M. [Dresden], Speidel W. [Bonn] in litt.). A despicata fajnak eddig tíz szinonimáját ismerjük, főként a Ny-Palearktikumból. A Dunántúlon szórványosan felbukkan a f. intermedialis Dup., amely a Balkánon is jól ismert. Pyrausta aurata (Scopoli, 1763) Kaposfő, 1985.08.14. fénycsapda. Pyrausta purpuralis (Linnaeus, 1758) Kaposfő, 1985. 06.24. fénycsapda. Sitochroa verticalis (Linnaeus, 1758) Marcali, 1985.06.08. leg. Ábrahám L. Repülési idő: IV—VIII. hónapokban, két generációban. Habitat: homokpuszták, száraz gyepek, legelők, gyom­társulások, mező- és higrofil rétek, liget- és láperdők. Euryök, polifág, több központú, eurázsiai faj. Magyar­országon általánosan elterjedt. A szárny rajzolata alap­ján több fajjal összetéveszthető (Psammotis pulveralis, Paratalanta pandalis) ezért a fonákrész vizsgálata meg­határozó jellegű (10. ábra). Udea olivalis ([Denis & Schiffermüller], 1775) Somogyvár, 1998.06.14. leg. Fazekas I. A megyében eddig csak Kaposváron (GOZMÁNY 1963, SZABÓKY 1983) gyűjtötték, de nem került be a korábbi fajjegyzékbe (FAZEKAS 2001). Magyarországon a 20. század közepén csupán három lelőhelyét ismerték (GOZMÁNY 1963): Budapest, Kaposvár, Szár. A Dél-Du­nántúlon előkerült a Mecsekből is (FAZEKAS 2002). Or­szágosan még nincs adata az Alpokaljáról és a Kisal­földről sem (FAZEKAS 1996). 9. ábra: Pyrausta despicata (Scopoli, 1763): a) az imágó szárnyrajzolata, b) a jobboldali szárnyak, c) a nőstény genitalia részlete, d-e) a hím genitalia kibontva, ventrális nézetből (a, c, d, e ábrák a szerző rajzai, b ábra Gozmány 1963: 107. ábra, C)

Next

/
Oldalképek
Tartalom