Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

DÉNES ANDREA, JUHÁSZ MAGDOLNA & SALAMON-ALBERT ÉVA: A szibériai nőszirom {Iris sibirica L.) egy Dráva menti állományának változásai 2000-2007 között

A rétet a nemzeti park természetvédelmi kezelésként kaszáitatja. Évente egy alkalommal, géppel kaszálnak az Iris sibirica termésérlelése után, június végén vagy július elején. Ez az időpont a korábbi gazdálkodás során végzett kaszálásnál mintegy egy hónappal későbbi. Az eredmények értékelése szempontjából fontos megemlíteni, hogy a környék rétjeinek egy részét korábban felszántották. A nemzeti park munkatársai a felszántás előtt az ott található szibériai nőszirom állományt áttelepítették a megmaradó rétekre. A telepítések helyszíne azonban pontosan nem került dokumentálásra. Ez a körülmény számunkra már csak a monitorozási helyszínek kijelölése után vált ismertté. Sajnos így az általunk vizsgált állományról sem deríthető ki egyértelműen annak eredete. A vizsgált Iris sibirica populáció élőhelyén, mely egy ecsetpázsitos mocsárrét (Carici- Alopecuretum pratensis) a következő fajok fordulnak elő: Achillea collina, Ajuga reptans, Alnus glutinosa, Alopecurus pratensis, Angelica sylvestris, Anthoxanthum odoratum, Anthriscus sylvestris, Arrhenatherum elatius, Betonica officinalis, Briza media, Bromus mollis, Caltha palustris, Campanula patula, Carex acutiformis, Carex brizoides, Carex cuprina, Carex distans, Carex gracilis, Carex hirta, Carex panicea, Carex riparia, Carex tomentosa, Carex vulpina, Centaurea jacea, Chrysanthemum leucanthemum, Cirsium arvense, Cirsium canum, Cirsium rivulare, Colchicum autumnale, Convolvulus arvensis, Crataegus monogyna, Cruciata laevipes, Dactylis glomerata, Deschampsia caespitosa, Equisetum arvense, Equisetum palustre, Euphorbia esula, Festuca arundinacea, Festuca pratensis, Festuca rubra, Filipendula ulmaria, Filipendula vulgaris, F rang u la alnus, Fritillaria meleagris, Galium mollugo, Galium verum, Glechoma hederacea, Holcus lanatus, Hypericum perforatum, Iris pseudacorus, Iris sibirica, Juncus compressus, Juncus effusus, Juncus inflexus, Knautia arvensis, Lathyrus pratensis, Leucojum aestivum, Lotus corniculatus, Lychnis flos-cuculi, Lysimachia nummularia, Lysimachia vulgaris, Mentha aquatica, Mentha longifolia, Myosotis arvensis, Myosotis palustris, Plantago lanceolata, Phragmites communis, Poa pratensis, Poa triviális, Polygonum amphibium, Potentilla reptans, Pulicaria dysentherica, Ranunculus acris, Ranunculus repens, Rhinanthus minor, Rumex acetosa, Rumex patientia, Salix cinerea, Salvia pratensis, Sanguisorba officinalis, Solidago gigantea, Symphytum officinale, Trifolium dubium, Trifolium pratense, Trisetum flavescens, Urtica dioica, Veronica chamaedrys, Vicia grandiflora, Vicia hirsuta. A sarjtelepeket az egyedi azonosítás végett - a mikroarea térképezés mellett - egyenként, sorszámozott táblákkal megjelöltük. A mintaterület sarkait kettős jelöléssel, fém-darabokkal, ill. alacsony facövekekkel láttuk el. A jelöléseket - melyek a gépi kaszálás során többször eltűntek, összetörtek - szükség szerint, a mikroarea térkép segítségével frissítettük. A vizsgálatok időpontjai: 2000 május 19., 2001. május 23., 2002. május 18., 2003. május 14. és május 17., 2004. május 19-20., 2005. május 24-26., 2006. május 21-22., 2007. május 23. Eredmények A kijelölt mintaterületen az első évben, 2000-ben 33 db többé-kevésbé jól elkülöníthető Iris sibirica sarjtelepet jelöltünk. A telepek elhelyezkedését mikroarea térképen rögzítettük (1. ábra). A szibériai nőszirom termésérlelését beváró késői kaszálás lehetővé teszi a nőszirom magról történő szaporodását. Ez a vizsgált 8 évben megfigyelhető volt, hiszen 9 új telep megjelenését is regisztráltuk. A vizsgálati évek során 2002-ben 5 (34-38. sz. telepek), 2003-ban 2 (39^0. sz. telepek), 2004-ben 1 (41. sz. telep), 2005-ben további 1 (42. sz. telep) telep megjelenését észleltük. így 2007-re összesen 42 sorszámozott telep volt a mintaterületen. A legtöbb telep gyűrű alakú, közepe kipusztult, sokszor a gyűrű egyes részei is elpusztultak, de vannak hajtásokkal teljesen betöltött, kör alakú telepek is. A fiatal, kis hajtásszámú telepek szabálytalan alakúak. Több esetben előfordult, hogy kettő vagy akár három telepet nem tudtunk egyértelműen elkülöníteni, így azonos számmal jelöltünk néha kettős vagy hármas telepeket. (1. táblázat). A telepek hajtásszáma az első évben 15-233 közötti, az össz-hajtásszám pedig 3842 volt. A hajtásszám többnyire évről évre, minden telep esetében nőtt. A vizsgált állomány össz-hajtásszáma pedig évről évre, jelentős mértékben növekedett. 2007-ben, több esetben, már az is előfordult, hogy az eredetileg különálló, közeli telepek összenőttek, nem tudtuk elkülöníteni őket, így a felvett adatok között együttes hajtásszám szerepel. A fiatal telepeket 18-164 közötti hajtásszámmal észleltük. Az össz-hajtásszám 2007-re a 2000-es évihez képest 369 %-ra, 3842 ről 14264 re nőtt, telepenként 52-2604 közötti volt. Egyes telepek esetében előfordult közel 10-szeres hajtásszám növekedés is (2. táblázat, 3. táblázat). A virágzó hajtások száma az első évben összesen 251 volt, sarjtelepenként 0-26 között változott. A virágzó hajtások esetében - bár összességében látszik a növekedés - nem volt tendenciózus évről-évre történő hajtásszám-növekedés. 2006-ban, a legjobb virágzás évében, pl. 7-169 között változott a telepek virághajtásainak száma; abban az évben, összesen pedig 1546 virághajtást számláltunk. Az összes virágzó hajtás száma 2007-ben visszaesett 698-ra. Ha az összhajtásszámhoz viszonyítjuk a virágzók arányát, az évről évre változást mutat. Kiemelkedő arányban virágzott az Iris állomány 2002-ben, amikor a hajtások 10,8 %-a hozott virágot. Ebből a szempontból még jobb év volt a 2006-os, amikor a hajtások 13,3 %-a virágzott. Rossz virágzású év a 2001 és a 2007 volt, amikor mindössze a hajtások 3,32, ill. 4,89 %-a hozott virágot. (2-3. táblázat, 2. ábra.). A virágzó hajtások arányának alakulása öszszefüggésbe hozható a vízellátottsággal: a virágzó hajtások aránya az összes hajtásszámhoz képest azokban