Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Knézy Judit: Újítások a falusi közösségek táplálkozási kultúrájában Magyarországon (1920–1970) - Innovations in food culture among the rural communities of Hungary. (1920–1970)

62 KNEZY JUDIT ték magyarok és németek, mindkettőt együtt kezdték alkalmazni. A kézi porzsolok az 1920as években tűntek fel, pl. a palócoknál. 1960-as évektől már propán-bután gázos palackot alkalmaztak a pörzsöléshez. A sonka pácolása is azokon a vidékeken alakult ki, ahol a hentesek hatása erőteljesebb. Az 1970-es évektől már azokon a vidékeken is tanult hentest hívtak a sertésvágáshoz, ahol azelőtt mindez saját erőből történt. A pékek nagyobb falvakban, mezővárosokban működtek, akkor is mikor házi kenyérsütés volt még szokásban. Ők a finomabb pékárut készítették a helybelieknek és a környék lakóinak, de vásárokra és piacokra is eljártak. Nagyobb vendégseregnek felkérésre is dolgoztak, vagy bérbe adták kemencéiket. f. A városba került cselédeket, szobalányokat a szülőfalujukban, mivel időszakosan kikerültek abból a közösségből, egy ideig kívülállónak tartották. De ha hazatérve betartották a helyi normákat, - a közösség újra elfogadott tagjai lettek. Módosabb magyar parasztok nem engedték el lányaikat a városba, csak a legszegényebbek és főként a Balaton mellékén volt ez divatban. Itt aratásra mindig hazahívták e lányokat. A német falvak többségében még a gazdagabb családok is szívesen küldték lányaikat háztartási tapasztalatok szerzése érdekében a városba cselédnek. Ilyennek nagy becsülete volt otthon. A dél-somogyi dohányos falvakból nem engedték el a lányokat otthonról.

35 g. Más községből férjhez jött asszonyok is részt vállaltak az ételújdonságok közvetítésében. Lábodon pl. a grillázstortát kedveltetíe meg az egyik asszony. Kisbajomban emlékeztek arra, hogy egy oda betelepült alföldi ember, egykori hentessegéd kezdte először készíteni a sertés vékonybelébe húsaprólékkal, paprikával, fokhagymával töltött „kolbászt" az 1920-as években. Eleinte 1-2 két szálat töltött, aztán egyre többet.

36 A falvakba a környékről vagy más területekről betelepített családokat (pl. 1920-as Nagyatádi-féle földosztás) eleinte árgus szemekkel figyelték, hogyan boldogulnak. Általában a beköltözőitek igyekeztek mindenáron alkalmazkodni a helyi közösséghez. De ha az érkezettek között akadt ügyes kertész, főzőasszony, előbb-utóbb híre ment. h. Szaktanárok és más szakelőadók felvilágosító szerepe elsősorban tanfolyamok vezetésében, előadások, gyakorlati bemutatók tartásában nyilvánult meg. A nőknek a sütés-főzést szakácsok, süteménykészítést cukrászok, kertészeti, háztartási, tejfeldolgozási témákat gazdasági tanárok, egészségügyi témákat orvosok tanították. Köztük kell számon tartani a helyi lelkészeket, tanítókat, tanítónőket, orvosokat, gyógyszerészeket, a jegyző feleségét, a gazdatiszteket, akik az 1890-es évektől kezdve a helyi hitel-, hangya-, tej- és más szövetkezeteket, egyleteket szervezték, szakelőadókat hívtak meg vagy maguk is tartottak előadásokat, bemutatókat, helyben történő háztartásvezetésükkel példát mutattak. Az ismétlő iskolákban a lányok a 1860-as éveitől kezdve elsősorban háztartási, földművelési, egészségügyi ismereteket szerezhettek. /. Médiák hatása (újság, naptár, szakácskönyv, rádiós előadások) Az 1860-as évektől kezdődően a falvakban községi könyvtárakat létesítettek, eleinte a helyi földesurak, majd maguk a gazdaközösségek is. Különösen olvasottak voltak a Nagyalföld mezővárosainak gazdái. A könyveket közös estéken hangosan felolvasták, akár gazdasági, akár háztartási, akár irodalmi témájú volt. A 20. században, különösen az 1920-as évek után erősödött az olvasott tudnivalók hatása. Ebben nagy része volt a falusi értelmiségieknek, boltosoknak, iparosoknak, akik járatták az újságokat, szakkönyveket, esetleg rádiójuk is volt. Kölcsön is adták olvasmányaikat, közvetítették a rádióban hallottakat. A Magyar Gazda majd az Új Magyar Gazda kisgazdák számára készült és módosabb parasztok járatták is. 35

Knézy 1977. 72. 36 Szuhay 1994. 354-371. Valuch 2001. 188-212. Knézy 2004. 416.