Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Knézy Judit: Újítások a falusi közösségek táplálkozási kultúrájában Magyarországon (1920–1970) - Innovations in food culture among the rural communities of Hungary. (1920–1970)

gn KNÉZY JUDIT 3. Az újdonságok átvételének közvetítői: a faluból eljárók. A faluközösségen belül a 20. században már komoly megbecsülést szerezhettek maguknak azok, akik tapasztalataikkal kiemelkedtek a közösségből, még ha ez az elismerés nem volt mindig látványos és sokszor úgy lestek el titokban módszereiket. a. A piacokra, vásárokra, városi családokhoz eljáró parasztasszonyok, gazdák, fuvarosok új kerti növényeket illetve ételalapanyagokat kezdtek vásárolni a 19. század végén a bolgárkertészektől és kofáktól: paradicsomot, karfiolt, zöldbabot, sóskát, spenótot, salátaféléket. Eleinte régi technikákkal kezdték a számukra új növények elkészítését (mint pl. a paradicsom aszalása Somogy megyében és a Balaton-felvidéken, vagy mártásnak való elkészítése). Idővel új tartósítási módok is elterjedtek, pl. a felfőzött paradicsomlé üvegekben télre történő dunsztolasa, vagy a zöldfőzelékek készítése a nyári időszakban (1920-as évek után a Dél-Dunántúlon). A Balaton mellékén a fuvarozni eljárók vittek haza falujukba új gyümölcsés szőlőfajtákat. A gazdák, kupeckedéssel foglalkozó emberek állatvásárokon szereztek be jobban tejelő marhafajtákat (szimmentháli, kuhlandi majd a magyar tarka és pirostarka), zsír- (mangalica), majd hússertéseket („angol"). b. A nyaralók szállásadói a 20. század elejétől a Balaton-parti községekben vendégeiktől tanultak meg városi ételeket, ezeket később maguknak is készítették.

29 с Az első világháborút megjárt fiatalok egy része ugyancsak nyitott szemmel járt a világban, és látta, hogy másképpen kellene élni, mint korábban. A katonaviselt emberek egy része ügyeskedett, hogy a tábori konyhára kerüljön, és megtanult bizonyos tömegeknek szánt ételeket, pl. a köménylevest, amit Somogyban talán ezért „bakakávénak" neveztek. Sokan itt tanulták meg a pörkölt és a gulyásleves készítését, higiénikusabb ételalapanyag kezelést is. Egyes családokban az asszony nem is tudta a pörköltet készíteni a Dunántúlon, csak a férje. d. Tanfolyamokat látogató férfiak és nők hatásairól a 19. század végétől kezdve lehet beszélni. 1918 előtt három középfokú gazdaasszony képzőt, illetve női mezőgazdasági szakemberképzőt alapítottak Komáromban, Putnokon és Kecskeméten. A határváltozásokkal a komáromi iskola Csehszlovákiához került, de egyre több középiskola, líceum profilját szélesítették ki háztartási, kertészeti és tejgazdasági ismeretek tanításával is. A két világháború között 66 mezőgazdasági népiskola működött, évente 500 téli gazdasági és 30 háztartási tanfolyamot rendeztek. Legfontosabbak voltak országszerte a különféle két éves gazdaképző iskolák.

30 Ezeken többnyire a jobb módú gazdák fiai vettek részt és nemcsak a gazdálkodásról, de az élelmiszerek felhasználásáról, kezelésről, pl. tejkezelésről, tejfeldolgozásról is tanultak. Ezek a fiatalok már igényesebben igyekeztek megszervezni családjuk egészségesebb életét. Az ún. téli gazdasági tanfolyamokon már többé-kevésbé nők is részt vettek a férjükkel együtt, de voltak külön nőknek rendezett sütő-főző, cukrász és egészségügyi tanfolyamok is a nagyobb falvakban. Az így képzett emberek véleményére adtak a többiek, de óvakodtak a nagy változtatásoktól. Főképp a gyermekek, öregek és betegek megfelelő táplálásáról és a higiénia kérdéseiről szereztek megfelelő ismereteket a nők (tejbegríz, sóska, spenótszósz és más zöldfőzelékek fogyasztása, gyümölcs fokozottabb szerepe), de a háztartás és általában az ún. női munkák szervezési kérdéséről is. Divattá vált az 1930-as években, hogy nagygazda lányokat polgáriba, „zárdába" vagy bentlakásos líceumba íratták, (pl. a Dél-Dunántúlon Szigetvárra, Pécsre, Kanizsára, Kaposvárra, Keszthelyre), ahol háztartási, egészségügyi ismereteket is sajátítottak el.

31 29 Pedagógiai lexikon 1978. 148. 30 Saját gyűjtések Mezőgazdasági Múzeum Adattára IV. 558-559, 719 stb. 31 Csorna 1981-83. 183-307. Knézy 1966. 50.