Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Imrő Judit: Húsvéti népszokások és hímes tojások Somogyban - Easter folk customs and painted Easter eggs in Somogy

46 IMRŐ JUDIT kereskedésekben kapható vörös festőanyag a berzsenyfa (haematoxylon campechianum) főzete. Gönczi szerint ebben is festettek tojást. 24 Lábodon az 1960-as évek közepén is az idősek visszaemlékezésében a börzsöny bolti árúnak számított. Ugyanakkor a legtöbb tele­pülésen a legöregebbek elbeszélése szerint börzsönynek nevezték a házilagosan előállított vöröses színű festőanyagokat. Knézy Judit bő felsorolását adja a paraszti háztartásokban készített festőanyagoknak. Ezek a következők: hagymahéj főzete, berekfa, szilvafa, lósós­ka gyökerének, szilvafa, diófa, berekfa, szederfa kérgének leve, sáfrány főzete. Bizonyos színek eléréséhez többféle anyagot kellett vegyíteni, illetve összefőzni. Közülük a legismer­tebb a vöröshagymahéj főzete, amely sárgás-vörösbarna színt ad, a berekfa, szilvafa, lósós­ka gyökeréé pirosas színt, különösen, ha hagymalével keverik. A fekete színt úgy érték el, hogy savanyú káposzta levében rozsdás vasat áztattak. A tojáshímzés motívumkincse Somogyban is nagyon gazdag. A minták elrendezése szem­pontjából a tojásfelüleí lehet osztott, valamint osztatlan. A tojásfelületet mértanilag felosztó vonalak szerepe hangsúlyosságát állapította meg Györgyi Erzsébet, aki 1974-ben megjelen­tette a mai napig legrészletesebbnek tekinthető tanulmányát a tojáshímzés díszítménykinc­séről. 25 A legrégebbi daraboknál részekre osztották, a tojás felületét két függőleges irányba körbefutó vonallal két hosszanti mezőre bontották, vagy két hosszanti ívvel futó vonallal négy hosszúkás egyforma mezőre osztva díszítik. A másik mód szerint, egy vízszintesen körbefu­tó vonalat húzva a tojás derekán két fél tojásra oszlik a felület, és így három díszítési rész adódik: a középvonal és a tojás két csúcsa. A geometrikus díszű tojások legszebbjeinél hosz­szanti és keresztvonalakkal egész hálószerűén borítják be a felületetet. A mértanias motívu­mok közül leggyakoriabbak: a „dobköteles", „gráblás", „lajtorgyás", „villás", „szökrényes". A legtöbbnek neve sincs. A tojásfestő asszonyok gyakran válaszolták a minta elnevezése felőli érdeklődésre, hogy nem adtak nevet neki. Szinte mindegyik tájegységen kedvelték az indás mintákat. Egy adatgyűjtő a kaposgyarmati kacskaringós mintákról így ír: „Nagyon sze­rették a kacskaringósat, a szépen ívelő vonalakat alkalmazni. Talán ez a minta fejezi ki leg­szebben lelkük hajlékonyságát is: szerették a szépet, a lendületeset, a harmóniát. És ha már az életük nehéz is volt, legalább a hímezésnél kifejezhették gondolataikat." 26 Nemespátrón Szomjas Zsófia öszzegyűjtötte az 1950-es évek második felében alkalmazott teljes mintakin­cset, ebből a forrásból ismerjük az elnevezéseket is. Ebben az időben jellegzetes motívum­nak számított Nemespátrón a tökmagos, a békalábas, a fenyőágas, a rozmaringos, a „szög­fijes" (szegfűs), tulipános, gyertyavirágos, „gyurgyinás", tölgyleveles, kacskaringós. 27 Aszabadrajzúság, stilizálás felé átmenetet mutatnak a fenyőágas, rozmaringos, csigás vagy kacskaringós minták. Knézy Judit véleménye szerint a régi virágábrázolások foltszernek, mint a szabadrajzú fehér vászonhímzések kezdetlegesebb somogyi darabjai. Úgy véli, a tojásírás­ra a vászonhímzések, a cserépedények mintái és a kékfestő minták gyakoroltak hatást. 28 A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi osztályának napjainkban közel 400 darabot számláló hí­mes tojás gyűjteményét maga Gönczi Ferenc, a későbbi múzeumigazgató alapozta meg az 1920-as években. Felismerte, hogy a népművészet e múlandó ága is méltó a figyelemre. A tojások legtöbb estben ajándékozás, ritkábban vásárlás során kerültek a múzeumba. A 385 darabos hímes tojás gyűjtemény negyedét, 97 db-ot még Gönczi gyűjtötte. A gyűjte­ményt az intézmény következő vezetője, Takáts Gyula is bővítette az 50-es években, ame­lyet a következő évtizedekben Knézy Judit és Kapitány Orsolya néprajzkutató muzeológu­sok gyarapították. Kapitány Orsolya nevéhez fűződik a népi iparművészek által készített hí­mes tojások gyűjtése is. 24 Gönczi 1937.253. 25 Györgyi 1974. 31. 26 RRM NA-310. 27 Szomjas 1957-58. 129-130. 28 Knézy 1971.65.

Next

/
Oldalképek
Tartalom