Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)
Szapu Magda: Vajda az, aki annak mondja magát. Rendhagyó vajdaavatás egy kaposvári romungró cigány csoportnál - Voivod is who claims to be voivod. Irregular voivod initiation at a Romungro Gipsy group of Kaposvár
ж SZAPU MAGDA A keceihegyaljai romungró csoport A magukat „új magyar cigányoknak" nevező, ma már csak magyarul beszélő keceihegyaljai romungrók erősen patriarchális társadalomban élnek, és lokálisan elkülönülnek a nem roma lakosságtól, de más roma csoportoktól is. 16 Házaikat egymás közelében, telepszerűen építik. Életük fontos eleme a család, együttélési formájuk a „família", a nagycsalád, amely a szülők, a még egyedülálló gyerekek, és a nős férfiak családjainak együttlakását jelenti. A iótartó családok mellett túlnyomó többségük már „motorizált", noha a ló továbbra is megőrizte jelentőségét. Kitörési lehetőségeiket növeli, hogy mind foglalkozásukban, mind vallásukban rugalmasak, a kor követelményeihez alkalmazkodni, környezetükhöz hasonulni igyekeznek. A fiatalok a nem romákkal egy iskolába járnak, ugyanott szórakoznak, hasonlóan öltözködnek, így egyre közelebb kerülnek a nem cigány értékrendhez. Csoportjuk hitére, vallására, lakáskultúrájára, öltözködésére az eklektikusság jellemző. Szokásaik közül is kiemelkednek a házassági és a temetési szertartásokhoz fűződő hagyományok. A telep a város nyugati szélén, a vasúti töltés alacsonyan fekvő, ártéri, vizenyős terület kevésbé sűrűn lakott részén található. Két nagy létszámú - a Horváth és a Balogh - család leszármazottai, rokonsága él itt eltérő körülmények között, gazdasági helyzetben és életszínvonalon. Életmódjukat meghatározza foglalkozásuk: fém- és színesfém-kereskedők. A környezet biztosítja a feltételeket e sajátos életforma megőrzéséhez. A nagy kiterjedésű udvarok, a lakóházak körüli beépítetlen területek alkalmasak a fémhulladékok tárolására, a szállítóeszközök mozgatására, vagy a lótartásra. 17 E természeti közelségük nagyobb esőzések idején egyben hátrány is. A magas vízállás veszélyezteti, elönti a település egy részét, és megnehezíti mindennapi életüket. A saját használatban lévő belső földúton -, melyet mindkét oldalról műveletlen terület határol - idegenek nem vagy alig közlekednek, a környék nem roma lakói inkább a kerülőutat, a műutat választják. A telepiek társadalmi és életmódbeli sajátosságai, eltérő gondolkodása, ízlése, szokásrendje és csoportszerkezete meghatározza csoport-hovatartozásukat, és elkülöníti az őket körülvevő magyaroktól. A csoporton belüli és a saját csoportjaik közötti ellentétek mozgatórugói az irigység, a féltékenység, míg a környezetükhöz való kapcsolataikat a kölcsönös előítéletek határozzák meg. A negatív asszociációk alapja mindenekelőtt az eltérő foglalkozási szerkezet, életforma, életritmus, térhasználat, mentalitás, értékrendszer, világkép. A telepiek kulturális különbségei, sajátos neveltetése, a párválasztás módja (endogámia) befelé összetartja, kifelé inkább elszigeteli az ott lakókat. Nem asszimilálódnak. Kaposvár területén több romungró csoport, „ág" él, akik egymással rivalizálnak vagy ellenséges viszonyban állnak. Az egyik ilyen „banda", „família", „rokonság" a Cser városrészben lakók. Az ún. „szőrösök" adataim szerint kb. ötszáz főt számlálnak, és vezetőjüket „keresztapának" hívják. A cseriek összetartóbbak, mondják, a keceihegyaljai „tekeresek" között nagyobbak az ellentétek, „itt még a testvérek is haragban állnak egymással". Ismertebbek még a „köszörűsök", a „fröccsösök" helyi csoportjai, akikkel a kecelhegyaljaiak „ősidők óta" ellenségeskednek. 18 16 A viszonylag nagyszámú kaposvári romungró csoportok a város különböző pontjain laknak. 17 A telep szomszédságában is egy lovas klub működik. 18 Balogh Dezső lányai közül az egyiket a szőrösökhöz tartozó fiatalember vette feleségül. Afiatalaszszony így felerészt nagyapja családjához, a tekeresekhez, felerészt férje családjához, a szőrösökhöz tartozik. Közös gyermekük már az édesapa családjához. A legfiatalabb Balogh-lányt az ellenséges csoporthoz, a fröccsösökhöz tartozó fiatalember szöktette meg. Csak azért vehetett részt nagyapja kriptaavatásán, mert férje éppen szabadságvesztését töltötte. Az ellenséges csoportok között gyakoriak az összetűzések. Közös összejöveteleiken (pl. cigánybál), nyilvános helyeken egymást sértegetik, amely alkalmanként verekedéssé fajulhat.
