Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Horváth János: Rippl-Rónai József ismeretlen művei - Unknown works of József Rippl-Rónai

RIPPL-RÓNAI JÓZSEF ISMERETLEN MŰVEI 117 Az írországi lovagi ősöket számon tartó Martyn Arthur apja Martyn Viktor császári és ki­rályi nyugalmazott őrnagy. Anyja Pichler Angéla volt. Martyn Arthur híressé vált festőművész gyermeke, Martyn Ferenc a gyermekkori festményein „lovag Martyn" szignót használt tud­ván, hogy az első szülött fiú örökli a lovagi címet. A középső lány, Piatsek Alojzia Gizella (17. kép) (született Csicsó, 1877. VII. 24.), 1898. június 7-én ment nőül Martyn Atrthur (született Kazsok, 1869. Î. 7.) (18. kép) kaposvári hi­vatalnokhoz. A kaposvári Fő utca 62. számú házában laktak, Rippl-Rónai Józsefek közelé­ben. Gizellának öt gyermeke született. A hatodik gyermek a szüléskor, 1911-ben meghalt, s az édesanya sem maradt életben. A családi tragédia következtében nevelt fiaivá fogadta Rippl-Rónai József a két nagyobb fiút, Ferencet és Róbertet. Martyn Arthur később felesé­gül vette a harmadik Piatsek lányt, Emíliát. A házasságukból egy leánygyermek született, Mária (II.) aki ma is él Pécsett. Az öt Martyn gyerek születési sorrendben: Ferenc, Mária (I.), Róbert, Arthur és Andor. -Az elsőszülött Martyn Ferenc (1899-1986) a Rippl-Rónai képeken „Pubi", már gyermekként nagy művésztehetségnek bizonyult. Rippl-Rónai első és legkiemelkedőbb tanítványa lett. (20. kép) A második gyermeket, Máriát „Babinak" becézték. Harmadikként született Dr. Martyn Róbert (1904.7.17-1999.6.20.) nagytekintélyű orvos, a Rippl-Rónai levelekben „Őcsf, az itt szereplő pasztellképen a művész által adott „Vröcsög" becenévvel. Dr. Martyn Róbert a Róma-Villa épületének és a Rippl-Rónai relikvia és bútor-hagyaték megőrzőjeként, azok mú­zeumi célú adományozójaként tölt be a Rippl-Rónai kultuszban fontos szerepet. (19. kép) Holló ügyvéd és családja A Rippl-Rónai Ödön - gyűjteményben található egy 1912 körüli „Leányfej" című Rippl-Ró­nai szénrajz. Az ismeretlen lány kilétének felderítéséhez segítségként szolgált egy előkerült pasztell portré, a „Sárga masnis ieányfej". A két kép modellje ugyanaz a feketehajú kislány. A két képhez egy kaposvári polgári család tagjait, és további két arcképet, sikerült hozzá­rendelni. Az ábrázolt kislány rokona segítségével összeállt az információ, hogy Rippl-Rónai az 1910-es évek első felében, egy peres ügyének képviseletéért fizetésképp megfestette dr. Holló László kaposvári ügyvéd családját. Négy pasztellkép készült, az ügyvéd, a felesége és két kisgyermekük portréja. A Holló család Kaposvárról Izraelbe kivándorolt leszármazot­tai 1956-ban magukkal vitték, és nem régen visszahoztak két Rippl-Rónai alkotást: Dr. Hol­ló László ügyvéd és leányának, Sárinak a sárga masnis, piros blúzos portréját. E kettőhöz társítottuk az egykor Dr. Martyn Róbert gyűjteményében „Holló-gyerek" címen őrzött képet. Dr. Martyn Róbert szóbeli közlése alapján, a kisfiú egy kaposvári zsidó család gyermeke. Feltételeztük, hogy Holló ügyvéd kisfia lehet. A Somogy Megyei Levéltárban található szü­letési anyakönyvi adatokból kiderült a családi összetétel, és beigazolódott a sejtés. Dr. Holló László ügyvéd és felesége, Fuchs Ilona házasságából született 1905-ben Sarolta, 1907-ben Róbert. Az arcképeket összehasonlítva, közös a stílus és a technikai el­járás. Rippl-Rónai 1910-es éveit jellemző képek. A három pasztell egyívású, láthatóan rövid időn belül, egymást követve készültek. Dekoratív színfelületek képezik az alkotói elvet. A kislányról készült, múzeumi tulajdonú szénrajz valószínűleg pasztellképnek indult, de a művész nem folytatta, hanem testvérének, Rippl-Rónai Ödönnek, a műgyűjtőnek ajándé­kozta. (24. kép) A másodikként készült Sárika képet megfigyelve, felismerjük a művész mun­ka közben támadt ötletét, amiért érdemesnek tartotta újra kezdeni a portrét. Elsőként még lehagyta a képről a masni felső részét. A másodszor már a leányka hajába kötött masninak lett fontos szerepe. Bájos ötlettel, a nagy sárga szalag óriási pillangóként nehezedik a feke­te hajú kislány fejére. Meg is hajtja a fejét alatta, s a csuklóban elhajló kézre fekteti arcát. A dekoratív képen uralkodik a ruha pirosa. A blúz fodrainak fehér színe választja el a piros­tól az okkersárga arcot. A fejet támasztó kéz tartása kissé mesterkélten pózolt, nagylányo­san kacér és mindenekfelett ripplisen rafinált. (22. kép)

Next

/
Oldalképek
Tartalom