Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Pál Róbert, Pinke Gyula, Szalontai Bálint: Belvizes szántók növényzete Belső-Somogyban - Vegetation of vernal pools in Belső-Somogy

Somogyi Múzeumok Közleményei В - Természettudomány 17: 41-56 (2006) Kaposvár, 2007 Belvizes szántók növényzete Belső-Somogyban PÁL RÓBERT, PINKE GYULA 2, SZALONTAI BÁLINT 1 1 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. E-mail: palr@gamma.ttk.pte.hu 2

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Növénytani Tanszék, H-9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. PÁL R., PINKE GY., SZALONTAI В.: Vegetation of vernal pools in Belső-Somogy. Abstract: This paper deals with the vegetation of segetal vernal pools in Belső-Somogy region, Southwestern Hungary. The distribution of rare Nanocyperion species is described and illustrated on CEU maps. Keywords: inland water, vernal pools, Ranunculo sardoi-Alopecuretum geniculati, Nanocyperion Bevezetés A rossz vízgazdálkodásul talajokon a belvizek gyakran jelentős termésveszteséget okozhatnak. A tavaszra szinte mocsarassá váló területeken gyakorlatilag lehetetlenné válik a talajművelés és a növényvédelem, aminek következtében ezeken a foltokon sajátos növényzet alakul ki. Nyugat-Európában részletesen foglalkoztak az ilyen élőhelyeken megtelepedő Nanocyperion vegetációval (Albrecht 1999, BAUMANN & TÄUBER 1999, TÄUBER 2000, TÄUBER & PETERSEN 2000, ROCHOW 1951). A magyarországi törpekákás növényzet kutatása is hoszszú múltra tekint vissza (BODROGKÖZY 1958, BOROS 1960, CSAPODY 1953, TÍMÁR 1947, 1950a, 1950b, 1957, UBRIZSY 1961), és az utóbbi időszakban ismét nagy lendületet kapott (BAGI 1987, 1988, 1991, 1997, 1999, 2000, FARKAS & MOLNÁR 2001, MOLNÁR et al 1999, 2000, MOLNÁR & PFEIFFER 1999, 2000, MOLNÁR & GULYÁS 2001, MESTERHÁZY & KIRÁLY 2005). A belvizes területek kialakulása esetleges, előfordul amikor több évtized telik el anélkül, hogy szántóterületeinket hosszabb időre víz borítaná, de vannak olyan évek, amikor az esőzések miatt szinte katasztrofális következményekkel járó elöntések keletkeznek. HOFFMANN et al. (2000) a törpekákás vegetáció kifejlődése szempontjából speciális klimatikus feltételekre hívja fel a figyelmet, ahol a csapadékban gazdag előző évek mellett fontos szerepet játszanak a viszonylag hűvös tavaszi, valamint a meleg és nedves nyári hónapok is. Amiért a Nanocyperion növényzet hosszú évtizedek után egy adandó alkalommal képes újra kivirulni annak egyik oka az, hogy a talajban hosszú ideig életképes magbankot halmoz fel (Albrecht 1999). Hazánkban az utóbbi évek csapadékviszonyai nagy területeket elfoglaló belvíztócsák keletkezését idézték elő. Jelen dolgozatunkban Belső-Somogy területén kialakult belvizes foltok növényzetét mutatjuk be. Módszerek 2004-2005-ben 54 cönológiai felvételt készítettünk BRAUN-BLANQUET módszerével BelsőSomogy belvizes szántóin. Az állomány méretétől függően általában 4-5 m

2-es mintaterületet alkalmaztunk. A felméréseket nyár elején (május-június) és ősszel (szeptember) egyaránt elvégeztük. Az egyes cönológiai tabellák PÁL et al. (2006) dolgozatában találhatók. Itt csupán néhány jellemző faj elterjedését mutatjuk be CEU rendszerű kóddal hálótérképeken ábrázolva (NIKLFELD 1971, KIRÁLY & HORVÁTH 2000). Az állományok termőhelyi jellemzőinek leírásához 15 felvételi helyről talajmintákat is vettünk, amelyek esetében a pH-t és a talaj fizikai féleségét egyaránt megvizsgáltuk.