Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Szabó István, Kercsmár Vilmos, H. Szőnyi Éva, L. Nyéki Erika: Florisztikai és vegetáció tanulmány a Jaba völgyében (Külső-Somogy) - Floristic and vegetation studies in Jaba valley (Hungary, Somogy county)

Somogyi Múzeumok Közleményei В - Természettudomány 17: 69-82 (2006) Kaposvár, 2007 Florisztikai és vegetáció tanulmány a Jaba völgyében (Külső-Somogy) SZABÓ ISTVÁN - KERCSMÁR VILMOS - H. SZŐNYI ÉVA- L NYÉKI ERIKA Veszprémi Egyetem Georgikon Kar Növénytani és Növényélettani Tanszék, H-8361 Keszthely, Pf. 66. E-mail: il-szabo@georgikon.hu SZABÓ, I. - KERCSMÁR, V. - H. SZŐNYI, É. - L. NYÉKI, E.: Florístic and vegetation study in Jaba valiey (Hungary, Somogy county). Abstract: The valley of the river Jaba and the hilly country of its small catchments area situated in Trans-Danube near the lake Balaton and plain of Mezőföld. It has not yet been discovered botanically till now in details. There remained next-to-natural relic habitats under traditional land-use conditions because of its orographical, mineralogical and pedological properties. It proved to be poor of minerals and energy sources. The aim of the present study is counting of vascular plants and plant communities by a preliminary study, evaluating of steppe communities of Salvio-Festucetum rupicolae and Cynodonti-Poëtum angustifoliae from the point of view of nature conservation and utility for pasturing. There is a presentation of taxonomical problems of Eriolepis section of the genus Cirsium with confirmation of the presence of Cirsium Boujartii (Pill, et Mitterp.) Schultz Bip. in Hungarian flora. Keywords: loess-steppe, oakwoods, meadows, nature conservation and economical ranking, Cirsium. Bevezetés és problémafelvetés A Jaba-patak völgye - a környező dombvidékkel együtt - Külső-Somogynak a Balaton medencéjével és a Mezőfölddel határos része. Botanikai szempontból eddig részleteiben alig ismert és kevéssé feldolgozott kistáj. Növényföldrajzi, potenciális vegetáció térképeken egyértelműen jelenik meg, és egységként kezelhető. Ásványkincsekben, energiaforrásokban való szegénysége miatt, felszínalaktani, kőzettani és talajtani adottságai következtében, hagyományos jellegű táj- és földhasználati körülmények között természeteshez közeli, reliktum élőhelyek és vegetációfoltok maradtak fenn. Előzetes vizsgálataink a florisztikai megfigyelések és a taxonómiai problémák mellett főként a száraz gyepekre irányultak. Célul tűztük ki a tájegység edényes növényfajainak felsorolását, társulásainak megismerését. Értékeltük a pusztagyepi és a pusztarét társulásokat cönológiai, természetvédelmi és gazdasági szempontból, számos új florisztikai adattal szolgálunk, hozzájárulunk a Cirsium nemzetség Eriolepis szekciójának tisztázásához hazánkban. Eredményeink előzetes jellegűek és természetvédelmi jelentőségük is van. Irodalmi áttekintés A Balaton és a Jaba-patak közötti dombhát, a Jaba völgyével együtt a Magas-Somogy (Külső-Somogy) keleti felére jellemző aszimmetrikus dombhátak együttesének a legkisebb tagja, amely az íves vonalú keresztvölgyekben folyó vizek közül a legészakabbra található, legrövidebb Jaba vízgyűjtője (MAROSI-SZILÁRD 1981, SOMOGYI 1981). A típusos lösz és az apró szemű homokkal tagolt, finoman rétegzett lösz talaj képző kőzeten közepesen erodált vályog, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföld, csernozjom barna erdőtalaj, a tájegység szárazabb északkeleti - keleti részein a csernozjom talajtípus jellemző. A csapadékvizek által lehordott iszap, homok, agyag, és ezek kombinációi, tőzeg, kotuföld, láp- és berekföld, átmosott iszapos, homokos, agyagos jellegű löszös üledékek, stb. a Jaba völgyét 2-5 m vastagságban töltik ki, és a réti- és láptalajok talajképző kőzetei (BARCZI 2000, MAROSI-SZILÁRD 1981). Éghajlatában atlanti és mediterrán hatások érezhetők (SZILÁRD 1981).