Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)
Pál Róbert, Pinke Gyula, Szalontai Bálint: Belvizes szántók növényzete Belső-Somogyban - Vegetation of vernal pools in Belső-Somogy
BELVIZES SZÁNTÓK NÖVÉNYZETE BELSŐ-SOMOGYBAN 55 Kadarkút (9771/4); Pat (9569/3); Pálmajor (9671/1); Rinyaszentkirály (9870/1); Rinyaújnép (9970/1); Somogyaracs (9970/3); Somogyszob (9769/2); Somogytarnóca (9970/4); Szabás (9770/2); Szenta (9768/2); Szenta és Berzence között (Tüskevár) (9769/3); Szulok (D) (9971/3); Szulok és Kálmáncsa között (9971/1); Tarany (9869/2); Vese (9569/4); Vízvár és Heresznye között (9969/2). Gyakori. Veronica pereg rí na L. Bélavár és Vízvár között (9869/3); Gyékényes (9768/3); Rinyaújnép (9970/1); Szabás (9770/2). Ritka, adventiv faj (18. ábra). Veronica acinifolia L. Bakháza (9870/3). Országszerte ritka. A belvizes szántók növényzetének természetvédelmi jelentősége A Nanocyperion vegetáció természetes élőhelye rendszerint nagyobb folyók és tavak partján, ezek kiszáradó iszapjában, valamint mérsékelten szikes, efemer tavak területén található. Ezeken a termőhelyeken legfőképp az intenzív parthasználat, a partok beépítése, valamint a horgászok és a strandolok jelentik a legjelentősebb veszélyforrást (BAGI 1999, BAUMANN & TÄUBER 1999, TÄUBER 2001). A belvizes szántóterületek a Nanocyperion vegetáció másodlagos élőhelyeiknek számítanak, ahol a talajban hosszú ideig nyugvó magbankból az időszakos és rendszertelen vízborítás hatására tudnak kifejlődni. Itt az intenzív mezőgazdasági tevékenység (pl. herbicidkezelés - 20. ábra) fenyegeti őket, bár a nagyobb belvizes foltokat általában a mezőgazdasági gépek sem tudják megközelíteni. A terület bizonyos fokú kiszáradásával azonban nyomban megművelik őket (21. ábra). Fontos megemlíteni, hogy a belvizes területek gazdasági szempontból jelentős károkat okoznak, viszont a biodiverzitás növelésében jelentős szerepet játszanak. Ha ezek a területek nem léteznének, számos Nanocyperion faj a kipusztulás szélére sodródna. Ezentúl ezek az élőhelyek „természetközeli szigeteket" alkotnak a hatalmas agrársivatagokban és a növények mellett számos állatfajnak szolgálnak búvó-, fészkelő- és táplálkozó helyéül. Irodalom ALBRECHT, H. 1999: Vergesellschaftung, Standorteigenschaften und Populationsökologie von Arten der Klasse Isoëto-Nanojuncetea auf Ackerflächen. Mitteilungen des Badischen Landesvereins für Naturkunde und Naturschutz 17(2): 403-417. BAGI, I. 1987: Studies on the dynamics of Nanocyperion communities III. Zonation and succession. Tiscia 22: 31-45. BAGI, I. 1988: Cenological relations of mud vegetation of a hypertophic lake in the Tiszaalpár basin. Tiscia 23: 3-12. BAGI, 1. 1991 : Edaphic factors in the development of dwarf-plant communities of mud. Folia Geobotanica et Phytotaxonomica 26: 431-437. BAGI, I. 1997: Árterek és zátonyok pionírnövényzete. In: FEKETE, G., MOLNÁR, ZS., HORVÁTH, F (szerk.): A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer I. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 112-113. BAGI, I. 1999: Törpekákás iszaptársulások. In: BORHIDI, A., SÁNTA, A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1. pp: 142-151. BAGI, I. 2000: A folyómedri iszapnövényzet vegetációdinamikája. Cirsicum 3: 11-20. BAUMANN, К., TÄUBER, T. 1999: Kleinseggenriede und Zwergbinsen-Gesellschaften der Stauteiche des Westharzes - Ökologische Bedingungen und Schutzkonzepte. Hercynia 32: 127-147. BODROGKÖZY, GY. 1958: Beiträge zur Kenntnis der synökologischen Verhältnisse der Schlammvegetation auf Kultur- und Halbkultur-Sandbodengebieten. Acta Biologica Szeged 4:121-142. BODROGKÖZY GY. 1962: Das Leben der Tisza. XVIII. Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes. I. Zönologische und ökologische Untersuchungen in der Gegend von Tokaj. Acta Biologica Szeged 8: 3-44. BOROS, Á. 1960: Rizs-gyom tanulmányok. Agrobotanika 2: 141-163.
