Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Lanszki József: Automata képkészítés alkalmazási lehetőségei emlőstani vizsgálatokban - Application possibilities of remote sensing cameras in examination of mammals

Somogyi Múzeumok Közleményei В - Természettudomány 17:207-214(2006) Kaposvár, 2007 Automata képkészítés alkalmazási lehetőségei emlőstani vizsgálatokban LANSZKI JÓZSEF Kaposvári Egyetem, Ökológiai Munkacsoport, 7401 Kaposvár, Pf. 16. Hungary E-mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu LANSZKI J.: Application possibilities of remote sensing cameras in examination of mammals. Abstract: In this study possible applications of remote sensing cameras as useful tools in mammal research was overviewed. Illustrated with 4 pictures. Keywords: remote-trip camera, monitoring, wildlife management Bevezetés Évtizedek óta élénken foglalkoztatja az emlőskutatókat, hogyan lehetne a rejtőzködő életmódot folytató „célobjektumaikat" úgy megfigyelni, hogy az emberi jelenlét zavaró hatá­sát kiküszöböljék, és hasznos, értékelhető információhoz jussanak. A természetben lezajló események pontosabb megismerésére való törekvést jelzi például az egyik rangos tudomá­nyos folyóirat, a Journal of Ecology 1977-es száma. Ebben, cinege fészek mögött elhelye­zett automata fényképezőgéppel készített menyét fotóját közlik, szájában egy cinege fióká­val (DUNN 1977). Az első képet természetesen sokkal korábban - feltehetően 1877-ben ­készítette automata fényképezőgép, amikor egy galoppozó ló oldott ki fényképezőgépet (GUGGISBERG 1977 cit. CUTLER és SWANN 1999). Az automata fényképezőgépek legszéle­sebb körű alkalmazás talán a madarakkal kapcsolatos. Fészekaljpredációs, táplálkozás­ökológiai, fiókagondozási, aktivitási mintázat, populációs tulajdonságok, jelenlét-hiány vizs­gálatokban egyaránt alkalmazták (áttekintette: CUTLER és SWANN 1999). Néhány évtizede ­elsősorban Észak-Amerikában - hagyományos és infra kamerákat alkalmaznak egyes vad­fajok (pl. szarvasfélék, medve) megfigyelésére, vadszámlálásra, korösszetétel vizsgálatra (MACE et al. 1994, JACOBSEN 2002, KROLL 2002). Indiában tigrispopuláció sűrűség felmérés­re alkalmaztak vonalakon (transzekt felmérés) és hálóban (kvadrátban) elhelyezett automa­ta fényképezőgépeket (KARANTH 1995, KARANTH és NICHOLS 1998). Itt, a tigrisek csíkozottsá­ga alapján egyedi azonosítást tudtak végezni, mely a csapdázás fogás-visszafogás mód­szeréhez hasonló eredményt adott. Ezek az adatok, megfelelő statisztikai módszerekkel akár mozgáskörzet, vagy populációsűrűség számításra is alkalmasak lehetnek (GRIFFITH és SCHAIK 1993). A rejtőzködő és egyúttal emberre veszélyes emlősök (pl. grizzly, tigris) vizs­gálata esetén pedig különösen indokolt lehet az emberi jelenléttől függetlenül működő esz­közök használata. Praktikusan megállapítható, például a gazdasági kárt okozó mosómedve és más fajok pl. vadetető helyeken való megjelenése (ROLLINS 2002a). Számos gyakorlati, valamint ma még csak elméletinek tűnő alkalmazási terület létezik (bővebben: CUTLER és SWANN 1999), és újabb felhasználási lehetőségekre, valamint további jól hasznosítható tech­nikai megoldásokra lehet a jövőben számítani. A témában sikeres hazai fejlesztés is történt. Tölgyesi György terepi tapasztalatok alapján, a 90-es évek elejétől végzi az automata fény­képezőgépek és - kamerák műszaki fejlesztését. Ebben a tanulmányban a fontosabb alkalmazási lehetőségek, valamint gyakorlati tapasz­talatok összefoglalása található, részletes műszaki, technikai ismertetés nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom