Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Lanszki József és Széles L. Gabriella: A Dráva-mellékén élő nyestek (Martes foina) tavaszi táplálék-összetétele - Diet composition of stone martens (Martes foina) living in the Drava district, Hungary, in spring

A DRÁVA-MELLÉKÉN ÉLŐ NYESTEK TAVASZI TÁPLÁLÉK-ÖSSZETÉTELE 203 2. táblázat: Dráva-melléki településen és mezőgazdasági területen élő nyestek gerinctelenekből és növényekből álló tavaszi tápláléka Táplálék elem Faluban Mezőgazdasági területen Táplálék elem N E% B% N E% B% Lótücsök Gryllotalpa gryllotalpa 1 0,8 + Arany pettyes futrinka Carabus hortensis 3 2,3 + 2 1,3 + Kékfutrinka Carabus violaceus 3 2,3 + 1 0,7 + Ragyás/rezes futrinka C.cancellatus/ullrichi 1 0,7 + Bőrfutrinka Carabus coriaceus 2 1,5 + Gyászfutó Pterostichus spp. 2 1,5 + 2 1,3 + Futóbogár Carabidae spp. 6 4,6 + 2 1,3 + Rózsabogár Cetonia spp. 1 0,8 + Cserebogár Melolonthidae spp. 2 1,5 + Bogár Coleoptera spp. 2 1,5 + Bogár Coleotera lárva 1 0,8 + Rovar Insecta spp. 2 1,5 + Rovar Insecta lárva 2 1,5 + Cseresznye Cerasus avium 5 3,8 7,6 Kökény Prunus spinosa 3 2,3 8,1 Csipkebogyó Rosa canina 9 6,9 0,6 10 6,7 7,5 Kukorica törmelék Zea mays 2 1,5 1,3 Mag, magtörmelék 5 3,8 0,5 Pázsitfű 5 3,8 0,7 Bodzabél 1 0,8 + Paprika mag 3 2,3 + Mintaszám (n) 54 66 Táplálék-elemek száma 131 149 böző eredetű (vadon élő, illetve emberi környezetben megtalálható) táplálékok fogyasztási arányában volt eltérés. A Pettenden vizsgált nyestek kevesebb kisemlost és több madarat fogyasztottak, mint a Látrányi Füves Puszta Természetvédelmi Területen élők (LANSZKI és NAGY 2003). Az ormánsági csatorna közelében élő nyest táplálék-összetétele nemcsak a pettendi, hanem a más hazai vizsgálatban szereplő nyestek táplálék-összetételeitől is eltért. A különbség nem elsősorban a kisemlős fogyasztásban, hanem a madártáplálék dominanciájában és a többi táplálékféleség alárendelt szerepében volt szembetűnő. Adél-dunántúli régióban ilyen kiugróan nagyarányú tavaszi madárfogyasztást más ragadozó fajoknál, még a nyuszinál sem tapasztaltak (LANSZKI 2002, LANSZKI és HORVÁTH 2005). A vizsgált időszakban, a kemény tél következtében igen alacsony volt a rendelkezésre álló kisemlősök mennyisége, feltehetően ez eredményezte a mezőgazdasági területen élő nyest magas madárfogyasztását. A faluban élő nyestek, más hazai vizsgálatban tapasztaltakhoz hasonlóan, kiegyenlített táplálékon éltek. Köszönetnyilvánítás A vizsgálatot az MTA Bolyai Ösztöndíj Alap támogatta.