Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Balázs Ildikó: Nagygombák vizsgálata a Kaposvár melletti Tókaji-parkerdőben - Macrofungi examination in Tókaji Park forest near Kaposvár, Southwest Hungary

Somogyi Múzeumok Közleményei В - Természettudomány 17: 17-30 (2006) Kaposvár, 2007 Nagygombák vizsgálata a Kaposvár melletti Tokaji-parkerdőben BALÁZS ILDIKÓ Kaposvári Egyetem, Növénytani és Növénytermesztéstani Tanszék, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. E-mail: iko@chello.hu BALÁZS I.: Macrofungi examination in Tokaji Park forest near Kaposvár, Southwest Hungary. Abstract: Present paper concerns the summarisation of the macrofungi investigations in human-influenced habitats in the Tokaji Park forest, near Kaposvár, Southwest Hungary based on exploration of the funga; characterisation of the different habitats; ascertaining indicative species; valuation of the habitats from the point of view of nature conservation. Keywords: macrofungi, human influence, functional distribution, nature conservation Bevezetés A természetvédelem jelentőségének felértékelődésével egyre fontosabbá vált, hogy a különböző élőhelyeket értékelni tudjunk, hogy pontosabb képet adhassunk országunk területeinek állapotáról, az emberi beavatkozás mértékéről. A „Magyarország nagygombáinak javasolt Vörös Listája" (RIMÓCZI et al. 1999), valamint a védett nagygombafajokról szóló rendelet (SILLER et al. In Press) megjelenésével lehetőségünk nyílik a vizsgált területek nagygombák segítségével végzett természetvédelmi értékelésére. Ennek a lehetőségnek a felhasználása a természetvédelemben viszont nehézkes hazánk területének kismértékű mikológiái feltérképezettsége, a gombák termőtesteinek periodikus és fluktuáló megjelenése vagy épp a termőtestek meg nem jelenése és a vizsgálatok hosszú, több éves időtartama miatt (BENEDEK et al. 2003). Több kutató vizsgálta már az antropogén hatás alatt álló területek gombavilágát; egyik legjelentősebb közülük Kreisel, aki 1945 óta tanulmányozta az emberi tevékenység nagygombákra gyakorolt hatásait (KREISEL 1978). Kifejezetten városi környezetben termő gombafajokat vizsgált több európai kutató már a '60-as évektől, aminek az összefoglalását adja BOROS 2004-es, e témában írt szakdolgozatában. A hazai eredmények az antropogén élőhelyek nagygomba-kutatását tekintve az alábbiakban foglalhatók össze. PÁL-FÁM és RUDOLF (1999, 2003, 2004) közös munkáiban a BelsőCserehát erős antropogén befolyás alatt álló élőhelyeiről származó nagygombafajok adatait, majd az emberi beavatkozást indikátorként jelző gombafajokat publikálta és elvégezték a területek természetvédelmi értékelését is. FODOR és PÁL-FÁM (2003) a Szigetközben előforduló ritka és veszélyeztetett nagygombafajokat és élőhelyeiket mutatták be egy három éves kutatás eredményeként. Siller, Pál-Fám és Fodor közös publikációjukban egy több éves elővizsgálatokat követően 2001-ben kezdődött, két erdőrezervátum (Bükk, Mecsek) területén végzett mikológiái monitorozás eredményét jelenítették meg (SILLER et al. 2004). A monitorozás egyik célja volt a nagygombák indikátor-szerepének tisztázása erdőrezervátumokban és hasonló termőhelyen lévő kezelt és ültetett erdőkben. A Tokaji-parkerdőben nagygomba-vizsgálatok ez idáig nem történtek. JUHÁSZ és HEGEDŰS (2002) az élőhelyekre betelepített tájidegen fafajok hatásait és így az élőhelyre jellemző társulásban a tájidegen fafaj hatására fellépő változásokat is vizsgálta az ültetett és a természetes erdő aljnövényzetének összehasonlításával a Tokaji-parkerdőben.