Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Józan Zsolt: Újabb adatok a Zselic fullánkos hártyásszárnyú (Hymenoptera, Aculeata) faunájának ismeretéhez - New data to the Aculeata fauna of the Zselic hills (Hymenoptera, Aculeata)

176 JÓZAN ZSOLT rás, 1984. 08. 30., 10" - Ritka, mediterrán bundásméh faj. Magyarországon kevés lelőhelyről ismerjük. Ezek többsége Dél-Dunántúlon található, faunisztikai kutatásaink során vált ismertté. A Zselicben előkerült példányokat téves határozás következtében az A. quadrifasciata fajhoz soroltuk (JÓZAN 1990). Bombus haematurus Kriechbaumer, 1870 - Kaposvár: Tokaj, 1982. 06. 24., 1o"; Szilvásszentmárton: Csörge-kút, 1992. 07. 11., 1er - Hazánk faunájában csak az utóbbi évtizedekben kimutatott poszméh faj (JÓZAN 1996). Lelőhelyeinek száma évről-évre gyarapodik, ebből arra következtethetünk, hogy a Kárpát-medencében napjainkban terjeszkedik. Most már közel harminc helyen gyűjtöttük Dél-Dunántúlon és a Bakonyban. Chelostoma styriacum Schwarz & Gusenleitner, 1999 - Bőszénfa: Farkaslaki-erdő, 1992. 05. 23., 19 ; Kaposvár: Cser, 1978. 05. 16., 1er; Lipótfia: Ótelek, 1987. 05. 27., 1er; Simonfa: Messzelátó, 2004. 05. 30., 2cr; Szenna: löszfeltárás, 2002. 05. 15., 1er; Szentbalázs: temető környéke, 1978. 05. 31., 2cr; Zselickisfalud, 1989. 05. 27., 1er; Zselicszentpál: temető környéke, 2004. 05. 30., 1er - Ezt a hengeresméh fajt Ausztriában (Stájerország) és Görögországban előkerült példányok alapján írták le. Később bulgáriai és burgenlandi lelőhelyeit is közölték (SCHWARZ & GUSENLEITNER 2000). Több évtizedes faunisztikai kutatásaink során e faj DélDunántúl mintegy húsz pontján került elő a Mecsekben, a Zselicben, a Dráva mentén, Külsőés Belső-Somogyban, továbbá a Keszthelyi-hegységben (3. ábra). A legrégebbi lelőhelyén 1978-ban gyűjtöttük. Magyarország faunájára új. A Campanula fajok virágait látogatja. Halictus asperulus Perez, 1895 - Szenna: löszfeltárás, 1986. 07. 4., 19 - Meleghez és szárazsághoz erősen ragaszkodó karcsúméh, elterjedésének északi határa a Kárpát medence pannon területein húzódik. Hazai elterjedése csak az utóbbi évtizedekben tisztázódott. A Dunántúl dombvidékein és hegylábi övezeteiben került elő tizenöt-húsz lelőhelyről. Hylaeus euryscapus Förster, 1871 - Simonfa: falu területe, 2004. 06. 17., 1er - Melegkedvelő, déli elterjedésű álarcosméh. Magyarországon főleg az Alföldön mutatták ki, de mindenütt elég ritka. Dél-Dunántúlon csak három helyen gyűjtöttük, ebből kettő a Mecsekben van (Pécs: Malom, Pécsvárad). Hylaeus pectoralis Förster, 1871 - Kaposvár: Tokaj (tópart), 1992. 07. 18., 1er - Ritka, euroturáni álarcosméh. Régebben néhány dunántúli lelőhelyét közölték (MÓCZÁR M. 1961). Gyűjtéseink során előkerült a Balaton déli partja mentén, a Dráva völgyében és a Zselic egy pontján. Hylaeus pictipes Nylander, 1852 - Szenna: Gályi-patak völgye, 1982. 06. 24., 19 ; Szilvásszentmárton: Szilvási-hegy, 1982. 06. 24., 19 - Közepesen ritka álarcosméh. Dombés síkvidékeinken egyaránt elterjedt. A Bakony-vidék minden faunakistáján előkerült, legtöbb lelőhelye a Balaton-felvidéken található. Dél-Dunántúlon Külső-Somogytól a Zselicen át s Dráva mentéig található féltucatnyi előfordulása. Lasioglossum limbellum (Morawitz, 1876) - Baté: Batéi-hegy, 1987. 07. 30., 1er - Szűktűrésű, melegkedvelő, pontomediterrán elterjedésű karcsúméh. Magyarországon egy tucatnyi lelőhelye a Kőszegi-hegységtől a Tiszántúlig szétszórva található meg (MÓCZÁR M. 1967). Melecta luctuosa (Scopoli, 1770) - Simonfa: Messzelátó, 2004. 05. 30., 19 1С - Lelőhelyeinek túlnyomó része az Alföldön található (MÓCZÁR M. 1958). Az utóbbi évtizedekben előkerült a Bakony két pontján, a belső-somogyi Kőkúton és a Zselicben. Simonfán a gazdaállatával együtt találtuk meg. Nomada errans Lepeletier, 1841 -Zselicszentpál: Hosszúréti-p. völgye, 2002. 07. 13., 1С - Nagyon ritka, mediterrán elterjedési jellegű nomádméh. Németország és Ausztria sok tartományában előkerült, de Magyarországon régebben csak Kőszegen gyűjtötték (MÓCZÁR & SCHWARZ 1968). Kutatásaink során megtaláltuk még Taliándörögdön is. A Pastinaca sativa és az Angelica sylvestris virágain táplálkozott. Nomada furvoides Stöckhert, 1944 - Bőszénfa: Farkaslaki-erdő, 2004. Ю5. 21., 1С - Közép-Európából leírt nomádméh. Hazánkban meglehetősen ritka. Régebben négy lelőhelyről ismertük (MÓCZÁR & SCHWARZ 1968). Gyűjtéseink során megtaláltuk még a Balaton-felvidék négy pontján, Öskün és Külső-Somogy három helyén.