Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)
Juhász Magdolna: A Barcsi Borókás növényzete - Vegetation of the Barcs Nature Reserve (Hungary)
A BARCSI BORÓKÁS NÖVÉNYZETE 143 helye hazánkban. A Nagyberekhez csatlakozó sekélyebb öbiözetek főként zsombékosok és magassásrétek {Caricetum elatae, Caricetum paniculatae, Calamagrostetum canescentis, Caricetum vesicariae) élőhelyei. A napsütötte, száraz termőhelyekhez kötődik a mészkerülő homoki gyepek {Festuco - Corynephoretum) előfordulása. Tehát az értékes, védelmet érdemlő növénytársulások között vannak erdei, vízi, valamint különböző vízellátású termőhelyekhez kötődő lágyszárú növénytársulások is. A legeltetés megszűnése után a potenciálisan erdővel borított területeken ismét fás vegetáció alakult ki, a természetes növénytársulások újbóli térfoglalását azonban számos tényező gátolja. A gazdálkodási tevékenység mellett jelentős szerepe van a termőhelyi viszonyok megváltozásának és a tájidegen, inváziós fajok jelenlétének is. A területen elterjedt inváziós fajok közül a kései meggy {Prunus serotina) jelenléte okozza a legtöbb problémát (JUHÁSZ 2004a, b). Igen agresszíven terjed, a felszíni vízzel borított termőhelyek kivételévei mindenhol megjelenik. A száraz homoki gyepektől az égeres láperdőkig minden növénytársulásban tömeges lehet. A lágyszárú inváziós fajok közül leggyakoribb az amerikai karmazsinbogyó v. alkörmös {Phytolacca americana), amely különösen az erdészeti ültetvények alatt tömeges (JUHÁSZ 2002, BALOGH-JUHÁSZ 2004). Gyakori még a magas aranyvessző {Solidago gigantea), mely főként lecsapolt, korábban vízáilásos területeken fordul elő. Kisebb foltokban tömeges a parlagfű {Ambrosia artemisiifolia), a selyemkóró {Asclepias syriaca), a betyárkóró {Erigeron canadensis). A fás növények közül természetvédelmi szempontból jelentős problémát okoz az akác {Robinia pseud-acacia), az erdeifenyő {Pinus sylvestris), helyenként a bálványfa {Ailanthus altissima), a zöldjuhar {Acer negundo) és az ezüstjuhar {Acer saccharínum). Az elkészült vegetációtérképek természetvédelmi szempontú elemzésekre is lehetőséget adnak. A növényzeti típusok területi kiterjedésének változása utal a természeti állapot változásaira is. A térképezett vegetációs egységeket némileg leegyszerűsítve négyféle természetességi kategóriába soroltam (6. ábra). „Természetközeli" kategóriába kerültek a fajkészlet és fiziognómia alapján jól felismerhető természetes növénytársulások, ezek együttes aránya majdnem felére (9%-ról 5%-ra) csökkent a felmért 10 éves időszakban. „Alig természetes" kategóriába soroltam az őshonos fafajok ültetvényeit és erősen degradált állományait, ezek területe is csökkent kissé (23%-ról 20%-ra). Amennyivel csökkent a fenti két kategória területi kiterjedése, annyival növekedett a természetesség szempontjából közepes, „féltermészetes" területek aránya. Ezek az elmozdulások is utalnak arra, hogy a területen egyidejűleg természetvédelmi szempontból kedvező és kedvezőtlen változások is végbemennek. Következtetések A Barcsi Borókás növényzetének jelenlegi alakulásában meghatározó szerepe van annak, hogy a történelmi időkben jelentős méretű és kiterjedésű másodlagos, antropogén eredetű homokmozgás volt ezen a területen. A homokmozgások előidézésében az aszályos klímaperiódusok mellett az emberi tájhasználatoknak volt fontos szerepe. A legeltetés idején a táj jellegzetes növényzeti típusát a borókás homokpusztai gyepek jelentették. Mostanra jelentősen megváltozott a tájkép, az egykori nagy kiterjedésű homoki legelők nagyrészt erdősültek. A tíz év múlva megismételt vegetációtérképezés révén lehetőség nyílt a növényzet rövid távú változásainak elemzésére. A vizsgált tíz éves időszakban a mészkerülő homoki gyepek {Festuco dominii - Corynephoretum, Thymo serpylli - Festucetum pseudovinae) területi részesedése a felére csökkent, a gyepek spontán erdősültek. Több mint felére csökkent az égeres láperdők {Carici elongatae - Alnetum) területi részesedése. Jelentősen növekedett a „spontán erdősült legelők" területi aránya. A vegetáció szintű változások térinformatikai eszközöket alkalmazó elemzése alkalmasnak bizonyult arra, hogy bizonyos háttérben zajló folyamatokra is rámutasson, melyek a két rögzített állapot között a vizsgált területen végbementek.