Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Pál-Fám Ferenc, Boros Veronika: Nagygombák vizsgálata Kaposvár városban - Macrofungi examination in Kaposvár city, southwest Hungary

NAGYGOMBÁK VIZSGÁLATA KAPOSVÁR VÁROSBAN 9 dot, nitrogén-oxidokat, port és kormot juttatnak a levegőbe. Ezen keresztül a növények terhelésével okoznak nagy károkat. A városi gáz előállítása kénhidrogént juttat a környezetbe, melynek sejt- és enzimméreg hatása van. Ezeken kívül a vasút füstgázt és pernyét juttat a levegőbe. A villamos ipar jelentős kén, vanadium és nikkel kibocsátónak számít (THYLL 1996). Az összesen 21 lelőhely Kaposvár város belterületén helyezkedik el. A vizsgált terület épített tájjellege miatt igen szigorúan kellett eljárni a határok meghúzásánál. Ezért a várost körülvevő erdők, rétek és mezőgazdasági területek nem képezték a vizsgálat tárgyát. Az emberi beavatkozás jelei itt is megtalálhatók de ezek jellege vagy mértéke más, nem hasonlítanak egy város környezetéhez. - Az emberi beavatkozás foka alapján az alábbiak szerint csoportosítottuk az élőhelyeket: - A természetes élőhelyekhez a legközelebb álló élőhelyek (de nem egyensúlyban lévő növényközösségek!) - Kertek, parkok - Útszélek Az első szisztematikus adatgyűjtés 2003 5. 29.-én történt (bár szórványos adatok már 2002 szeptemberétől voltak a területről). Ekkor kijelöltük azokat területeket, melyeket érdemes több alkalommal is átvizsgálni. így fontos lelőhelyként szerepeinek a parkok, úgymint a Berzsenyi park, Búzavirág park, Cseri park, Jókai liget és a Kaposvári Egyetem parkja. Ezek mellett jelentős - bár adatszámban kevesebb - területek az utak melletti füves részek. A terepi mintavételek időpontját mindig az adott év időjárása alapján lehet meghatározni. Jelen esetben az alábbi időpontokban történt mintavétel: 05. 29; 05. 30; 06. 01 ; 06. 04; 06. 19; 07. 18, 07. 19; 09. 15; 09. 18; 09. 19; 09. 20; 09. 29; 10. 01; 10. 03; 10. 13, 12. 03 A terepmunka folyamán minden nagygombafaj termőtesteit begyűjtöttük, azonosítottuk és a módosított Herpell-módszerrel dokumentáltuk (VASAS 1993). Emellett az alábbi alapadatokat rögzítettük minden begyűjtött fajról: gyűjtés helye (utcanév alapján), gyűjtés ideje, termőhely (a fent megadott csoportosításban), szubsztrátum (a xilofág, koprotróf fajoknál), mikorrhizapartner (a mikorrhizás fajoknál). A gyűjtött és dokumentált fajok alapján jellemeztük az egyes élőhelyeket fajszám, a veszélyeztetett fajok száma és aránya, valamint a funkcionális spektrum alapján. Az egyes élőhelytípusok összehasonlítását is megtettük a 2003-as évre vonatkoztatva. Az adatok statisztikai feldolgozásához a NuCoSA programcsomagot használtuk (TÓTHMÉRÉSZ 1996). Az adatok jellegéből adódóan a prezencia-abszencián alapuló összehasonlításhoz Jaccard-indexet, míg az adatszám alapú sokváltozós analízisekhez Matushita-indexet használtuk. 1. táblázat. A mintaterületekről dokumentált fajok száma, illetve a veszélyeztetett fajok száma IUCN kategóriák szerint Élőhely fajszám az élőhelyen veszélyeztetett fajok száma az élőhelyen (IUCN 1,2, 3, 4 kategóriák) Term, közeli 13 1 2 Kert, park 2 4 3 Útszél 20 1 7 1