Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Fábián Szilvia: Őskori tömegsír Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyről

84 FÁBIÁN SZILVIA mekeket a felnőtt körül, a gödör oldalfalába ásták bele. A halottak mellé két kis edénykét is tettek. 16 A Balaton déli partszakasza mentén, Balatonszemes-Szemesi­berekben egy sekély beásásban öt ember részben megégett maradványai feküdtek. A gödör egyik felén, a halottak felett, átégett agyagréteget dokumentáltak az ásatok. 17 A közeli Balatonbogláron 1979-ben egy lelet­mentés során 14 teljes és hiányos emberi vázat tártak fel egy lekerekített sarkú sírgödörben, ahol a hamvasz­tás nyomai is megfigyelhetők voltak. A gazdag sírmel­lékletek alapján a badeni kultúra II (késő bolerázi) fázi­sára datálták. A viszonylag középen „szabályosan" el­temetett felnőtt köré fektették, illetve dobálták be a töb­bi halottat, akik nagyrészt gyermekek voltak 18 csak úgy, mint a balatonkeresztúri tömegsírnál. A Kaposvár, 61­es út elkerülő szakaszának megelőző feltárása kap­csán Kaposújlak-Várdomb-dűlőn, badeni telepobjektu­mokkal körülvéve, nyolc emberi vázat tartalmazó gö­dörre bukkantak. 19 A 745-ös számú objektumba három felnőtt és öt gyermek holttestét fektették szorosan egy­más fölé és mellé. A csontvázak fölött nagy mennyisé­gű paticsot és hombártöredékeket találtak. 20 Svodín­ban, a badeni kultúra településén a 1159/81 gödörben egy szarvasmarhaváz alatt négy felnőtt csontvázát tár­ták fel. 21 Feltétlenül meg kell említeni a Nitriansky Hrádok (Kisvárad) - Zámecek lelőhely két kútszerű gödrét, amelyekben tizenegy-tizenkettő (107/49. objek­tum) 22 és tizenkilenc-huszonöt (119/49. objektum) 23 emberi vázat találtak. Mindkettőben a halottakat úgy helyezték el, hogy a gödör közepe felé „nézzenek". A mellékletek alapján az ásatok a badeni kultúra fiata­labb szakaszára (baden III) keltezték a tömeg-temetke­zéseket, amelyek áldozati jellegére több különleges kö­rülmény is utalt. 24 Rítusában és egyedszámában na­gyon hasonló a dél-lengyelországi Bronociceben feltárt 17 emberi vázat magába foglaló tömegsír, amely a gö­dörben talált három edény alapján a korai badeni körbe tartozó Bronocice kultúra IV. fázisára helyeztek. A 36­B1 kerek gödör egyenes alján feküdtek a halottak, köz­tük négy felnőtt és tizenhárom gyermek. A fentebbi rétegekből temetési szertartásra utaló állatcsontok, égett agyagdarabok és edénytöredékek kerültek elő. Itt is megfigyelhető volt, hogy a gödör közepére a legidő­sebb férfit fektették, míg köréje helyezték el a többi halottat.^ A középső rézkor időszakából, elsősorban a Balaton-Lasinja kultúra településeiről ismerünk többes­temetkezéseket. Balatonkeresztúr-Réti-dűlőn megtalál­ható volt a Balaton-Lasinja kultúra emlékanyaga, igaz a középső rézkori megtelepedés a 938-as számú tömeg­sírtól több száz méterre, a feltárt felületünk nyugati ré­szén összpontosult. Dél-Dunántúlon két középső réz­kori többes-temetkezés került a napvilágra az elmúlt néhány év folyamán. Ilyen volt a Balatonőszöd-Temetői -dűlő lelőhelyen feltárt áldozati kút (1099. számú objek­tum), amely alján tíz halottat találtak, 26 és a Kaposvár­61-es út elkerülő szakasz 1. számú lelőhelyén az 558­as számú gödörben feltárt hármas temetkezés. 27 Meg­említhetjük még a Bajĉ-Ragona (Bajcs) lelőhelyen, a Ludanice csoporthoz köthető l/67-es számú mély áldo­zati gödröt, amelynek különleges jellegét a gazdag le­letanyag - kilenc, részben miniatűr edény, kova nyíl­hegy - az ülő pózban és egymástól steril földrétegek­kel elválasztott hat egyed is jelzi. Ez a gödör távol volt minden egykorú településtől, 28 csak úgy, mint az Eszter-gályhorvátiban feltárt késő neolitikus, lengyeli kultúra tömegsírja, amely 25-30 egyén csontjait tartalmazta. 29 Az ásató véleménye szerint az eszter­gályhorváti sír halottai feltételezhetően egy emberáldo­zat maradványai lehettek, amelyre néhány csontvázon erőszakos halálra mutató nyomok utaltak. A felsorolt régészeti párhuzamok alapján a balaton­keresztúri tömegsír sok szállal a rézkori horizonthoz kapcsolódik, és azon belül is legtöbb esetben a badeni kultúra „teleptemetkezései" között találunk közel ha­sonló körülmények között eltemetett halottakat. Az em­bertani vizsgálatok azonban különleges eredményt hoztak, ugyanis a gödörben eltemetett felnőtt férfi (S­17) fizikai antropológiai jellege bizonyos fokig eltér a késő rézkori embertani jellemzőktől, inkább a kora bronzkori Somogyvár-Vinkovci és kisapostagi kultúra népességének jellemzői felé mutat. 30 Lelőhelyünkön mindkét kultúra jelen van, de a települések magja a 938-as számú beásástól legalább két-háromszáz mé­terre található, a közelben csak szórványosan fordul elő egy-két objektumuk. Éppen azonban, a két távoli párhuzamként felsorolt Bajĉ-ragonai és az esztergály­horváti példák vetik fel a településtől jóval messzebb el­helyezkedő tömeg-temetkezés lehetőségét. A dél-bala­toni régióban a Somogyvár-Vinkovci és a kisapostagi kultúra csontvázas, több egyedet magába foglaló sírjai között elsősorban kettes és hármas temetkezéseket is­merünk Ordacsehi-Bugaszegről, 31 Vörs-Battyáni-disz­nólegeioről 32 és Kaposvár-61-es elkerülő út 1. számú lelő-helyről. 33 Két-három halottnál több halott egy sírba vagy verembe való temetkezésére viszont, csak távo­labbi példák hozhatók fel a kora és középső bronzkor időszakából, de azok egy része temetőkből került elő. 34 Az Aunjetitzi kultúra kora fázisára datált 5-6-9 emberi csontvázat tartalmazó vermeket tártak fel Jelŝovce (Nyitraegerszeg) lelőhelyen. A tároló gödrök elszórtan a Magyarádi kultúra temetőjének területén helyezked­tek el. A 369-es objektumba temetett hat halott egy­másra dobálva, szertartásra/rítusra utaló jel nélkül lett elföl-delve. 35 Érdemes megemlíteni még a Kassa köze­lében Nizna MysTan (Alsómislye) Várhegy II lelőhelyen a középső bronzkori füzesabonyi kultúra időszakából származó öt egyedet magába foglaló tömegsírt. A há­rom felnőtt és két gyermek csontváza egy kerek, 2 mé­ter átmérőjű, 1,3 méter mély, enyhén befelé hasasodó, egyenes aljú gödör alján helyezkedtek el. A tömegsír értelmezői szerint viszont ezeket az embereket valószí­nűleg áldozatként megölték, és szabálytalan elhelyez­kedésükből arra lehetett következtetni, hogy belökték őket a gödörbe. A verem betöltésében, a különböző ha­mus-égett rétegek mellett egész edények és számos kerámia-, állatcsont-, és kőtöredék, bronzékszerek, agyagnehezékek, kagylóhéjak utaltak a gödör áldozati jellegére. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom