Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁN 65 ÉS A67-ES ÚTON (2004-2005) ELŐZETES JELENTÉS IV keket. A 198. csontvázas sír férfi halottját derekáról csüngő vaskardjával, lándzsájával, valamint pajzsával együtt temették el (XXII. tábla 3. kép). Említésre méltó­nak tartjuk, hogy viszonylag sok textilmaradványt doku­mentálhattunk a fémtárgyak felületén. Egy ténylegesen fennmaradt foszlány, több, fémsóktól átitatott töredék, továbbá a negatív lenyomatok jelentik ezeket az emlé­keket (XXII. tábla 5. kép). A bánya délnyugati részén késő római kori települési objektumokat tártunk fel. Több oszlophelyes, padlós műhelyek mellett mély tárológödröket találtunk, vala­mint egy kemencét, melynek hamusgödre ép vasfibulát tartalmazott. A félig földbemélyített építményekben több töredékes csontfésű volt, ez a településrészlet va­lószínűleg az itt már korábban megtalált csontfaragó­műhely része lehetett. A 2005. évi leletmentés a bányamüvelés folytatódá­sa miatt vált szükségessé. 2005. májusában valamint október 12. és 18. között, összesen 33 objektumot tár­tunk fel. 101 A bánya északkeleti részén a Kisapostagi kultúra időszakára tehető település maradványait találtuk meg. Hat nagyméretű, szabálytalan ovális alakú gödör bizto­san, három gyér leletanyagot tartalmazó kisebb mére­tű objektum feltételesen, erre a korszakra datálható. A nagyméretű gödrök viszonylag bőséges leletanyagot tartalmaztak, nagyobb mennyiségű kerámia - közte mészbetétes díszű egyfülű csuprok, nagyobb méretű, mészbetétes szalagfülekkel díszített edények töredékei - mellett kovapattintékok, megmunkált kövek került elő a gödrökből. A lelőhelynek ezen a részén három csontvázas sírt is találtunk. Ezekből kettő biztosan, a harmadik nagy valószínűséggel a kelta korra tehető. Ez utóbbi sír Ny­K-i tájolású, bolygatott volt, a földjéből egy vascsat ke­rült elő, más melléklete nem volt. A másik két sír DNy­ÉK-i tájolású volt, egymással párhuzamosan feküdtek. Az egyik mellett vaskarperecet és a lábához tett edényt találtunk, a másiknak bronz lábperecei, a bal kezén vaskarperece volt, lábához két edényt tettek, mellette egy hosszúkás, megmunkált kődarab feküdt (XXII. táb­la 1. kép). Előkerült még két, erősen sérült hamvasztá­sos rítusú sír is. Az egyikben urna alakú edény és tál darabjai mellett töredékes vastárgy volt, a másik sír csak hamvakat tartalmazott. A sírok meghatározzák a temető északkeleti hátárát, az ezektől északra és északkeletre is folytatott humuszolás során további sí­rokra nem bukkantunk, kelet felé még folytatódhat a temető. A bánya délnyugati-nyugati részén 2005 tavaszán kutatóárkokkal határoztuk meg a lelőhely kiterjedését. A szondák területének déli szakaszán valamint 2005 őszén megnyitott kisebb felületen a Dunántúli Vonaldí­szes Kerámia néhány sekély objektumát és a római te­lephez tartozó két gödröt tártunk fel. Fonyód-Feketebézseny, homokbánya Molnár István A lelőhelyen 2005. október 18-án végeztünk lelet­mentést 102 , miután kiderült, hogy a területen működő homokbánya délnyugati végében ásott vízelvezető árokban, illetve a bánya nyugati falában objektumok maradványai találhatóak. Az objektumok erősen sérül­tek, csak a vízelvezető falában lévő részük maradt meg. Nyolc objektumot bontottunk ki és dokumentál­tunk. Ezek közül négy gödör és két kemence őskori ke­rámia anyagot tartalmazott, perem főié húzott fülű merice, benyomkodott bordákkal, bekarcolt vonalakkal díszített töredékek és orsógomb utalnak a Badeni­kultúra megtelepülésére a területen. Egy gödör bizto­san az Árpád-korra volt keltezhető, egy kemencében pedig nem volt leletanyag. A maradványok és a lelőhely bejárása alapján megállapítható, hogy egy nagyobb ki­terjedésű régészeti lelőhely - egy Árpád-kori és egy ké­ső rézkori település - maradványai fekszenek a bányá­tól nyugatra és délre lévő területen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom