Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
Honti Szilvia – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hornok Péter – Koós István – Mersdorf Zsuzsa – Molnár István – Németh Péter Gergely – Polgár Péter – P. Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sipos Carmen – Somogyi Krisztina: Régészeti kutatások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67-es úton (2004–2005) Előzetes jelentés IV
22 HONTI SZILVIA ET AL. 3. kép: Talpas tál a 123. korai bronzkori sírból, Szőkedencs-Cölömpös árok (Fotó: Ballá Krisztián) néhány esetben az urna mellé egy további edényt, talpas tálat (3. kép), csészét tettek mellékletként. Az edények többsége durvított testű, simított peremű fazék (egy vagy két ilyen edény került a sírokba). A csőtalpas tálak díszítetlenek vagy kívül-belül díszítettek, néhány esetben másodlagosan megégve. Egyetlen sírba egy gömbös testű, ívelt nyakú, gondosan simított felszínű amforát tettek urnaként a sírba, különleges, besimított félkörökből álló minta díszíti a vállát (V. tábla 1. kép). A lelőhely keleti szélén találtuk meg a kelta telepet. A LT С időszakba tartozó településnek hét háza került elő. Az azonos, kelet-nyugati tájolású épületeknél általában a rövidebb oldalon található egy-egy mély oszlophely, de vannak ettől eltérő szerkezetű házak is, a 201. épület közepén oszlopsor húzódik (V. tábla 5. kép). Az egyik háznál megfigyelhető volt, hogy újabb gerendákkal megerősítették a tetőszerkezetet. Majdnem mindegyik épülethez külön tárolórész is csatlakozott, néhány különálló tárológödröt is feltártunk. A telepen két edényégető kemence is előkerült, az egyiknél megfigyelhető volt a korabeli javítás-átalakítás, az új4. kép: Madár alakú kelta cserépszobrocska, Szőkedencs-Cölömpös árok 96. objektumából (Fotó: Horváth Péter) bóli tapasztás (V. tábla 3-4. kép). A kemencében megtaláltuk az utolsó égetés edényeinek töredékeit. A leletanyag zöme kerámiatöredék (főleg tálak, nagyobb tárolóedények, valamint sok, grafitos fazék és kevés, kézi korongon készült edény). Több orsógomb, vassalak, bronzfibula, valamint egy vas vágókés is színesíti a leletek körét. Kelta leletek között szokatlan egy cserépből készült apró madárszobrocska (4. kép). A madár szemét pontkör, szárnyát és tollait besimított vonalak jelzik, a szobrocska felszíne sötétszürke, belseje vöröses, megegyezik a kelta edényekével. A római korból négy objektum ismert, ezek a 3. századra keltezhetőek. Egy négyzetes, cölöplyuk nélküli gödör esetleg műhely lehetett. Nagyon sok kő- és tegulatöredék mellett néhány edénytöredéket tartalmazott. Szórványként 4. századi érmét is gyűjtöttünk, mely egy őskori gödörből került elő. Ugyancsak néhány objektum sorolható az avar korhoz. Az öt tárológödör és az árok leletei fazéktöredékek, orsógomb és vastárgyak. Az egyik gödörben lévő vassalak, akárcsak a későbbi középkori objektumok esetében, helyi vasfeldolgozásra utal. A lelőhely teljes területén megtaláljuk a középkori települési objektumokat. Több gödör az Árpád-korra keltezhető, a középkori (14-15. századi) telepjelenségek a feltárt terület déli, délnyugati részén csoportosulnak, a telep súlypontja a nyomvonalon kívül, délre található. A legtöbb objektum tárológödör. A leletanyagra elsősorban a fazekak a jellemzőek, néhány vastárgy is megmaradt, közte egy ép vassarló, az egyik gödör felszínén ép vaskengyel feküdt. Az egyik tárológödör alján szenült gabonát találtunk. A kemencék (V. tábla 6. kép) és a gödrök egy részében sok vassalak a helyi vasolvasztásica utalhat, bár a kohót magát nem találtuk meg. Több nagyméretű árok is a középkorhoz tartozott, ezek a víz levezetésére szolgáltak. A lelőhely déli szélén kutat találtunk, melynek szélét kövekkel rakták ki. II. TOVÁBBI MEGELŐZŐ FELTÁRÁSOK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA NYOMVONALÁN ÉS A KAPCSOLÓDÓ BERUHÁZÁSOK TERÜLETÉN 2004-ben a fonyódi csomópont és a Nagy-berek közötti nyomvonalszakaszon szondázó ásatást, a csomópont mellé tervezett autópálya-üzemmérnökség több tízezer m 2-es területén próbafeltárást végeztünk a lelőhely jellegének megállapítására Gallina Zsolt és Somogyi Krisztina (M7/S-34 Fonyód-Vasúti-dűlő 1-2). A balatonkeresztúri csomópontban (M7/S-35 Balatonkeresztúr-Réti-dűlő) a megnövelt terület és egy menetközben előkerült intenzív lelőhelyrész előkerülése miatt a tervezett többszörösét tártuk fel a megelőző feltárások során még 2003-ban és 2004. első felében Fábián Szilvia (MTA Rl) vezetésével. Az építés során a nyomvonalon valamint a pihenő területén, az összefüggő, nagy lelőhelytől elváló, új lelőhelyeken végeztünk leletmentést (Id. később).
