Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
Horváth Tünde: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen
126 HORVÁTH TÜNDE A neolitíkumra jellemző kistestű juhokhoz képest éppen a badeni kultúra idejében történhetett Európa területén változás: ezek már nagytestűek, és a bronzkor kezdetére a marmagasság még tovább növekedett. 119 Vörös István szerint a badeni kultúrában a szarvatlan, a tőzegjuh és a rézjuh típusokat sikerült elkülöníteni. 120 A kecskét Magyarországon a „szegények tehenének" is nevezik, igénytelenebb volta és kisebb termete, de jó tejelőképessége miatt. Háziasítása nem dokumentálható olyan jól, mint a juhé, bár a korai háziasítási időszakban egyes helyeken kedveltebb volt a juhnál. 121 A Kr.e. 7-6. évezredben a kecskénél is megfigyelhető a végtagok rövidülése és a szarv alakjának változása (főleg a hímeknél). A badeni kultúrából juhszobrocskák ismertek Pilismarót-Basaharcról, 122 Salgótarján-Pécskőről, 123 Kakaslomnic/Vel'ké Lomnica-ról. 124 A településeken belül előkerült állati temetkezésekre koncentrálva a badeni kultúra alábbi lelőhelyein kerültek elő kiskérődző-vázak 125 : - Budapest-Káposztásmegyer-Farkaserdő: 19. sír: sekély gödörben fiatal juh hiányos csontváza feküdt, egy orsógomb töredékével, a badeni III. fázisba sorolható. 31. sír: mély gödörben egy kifejlett juh teljes csontváza feküdt jobb oldalán kerámiatöredékek és kovák mellett, a fej a váznál jóval feljebb helyezkedett el. 126 38. sír: a gödör ÉK-i oldalában juh bolygatott csontváza feküdt kerámiatöredékekkel. 10. gödör: a gödör aljának közepére kifejlett juh fejét helyezték, továbbá egy 6-8 hónapos juh és egy kutyakölyök feje került még elő kovákkal. A gödör betöltése réteges, paticsos réteggel, szélein két szemben levő cölöplyukkal. 127 - Esztergom-Szentkirályi Duna dűlő: 4 kiskérdőző csontváza került elő a település területén. 128 - Gyöngyöshalász-Encspuszta: az 5. gödör fölötti rétegben és a 6. gödör betöltésében fiatal bárány összefüggő törzse (gerincoszlop és bordák) kerültek elő, a bolerázi fázisból. 129 - Sarovce/Kissáró (SI): 1-2 éves kiskérődző csontváza feküdt gödörben. 130 - Cârcea-Viaduct (Ro): G.3. gödörben, Cernavoda lll-boleráz. 131 Rítus-értelmezés A juh és a kecske a badeni kultúra idején többcélú haszonállatokként igen jelentős volt. A juh szinte a szarvasmarhával egyenrangú szerepet játszott. 132 A juh nemcsak hús- és tejfogyasztása, de gyapjának szövésével textilszövésre, nemezelésre, posztóványolásra stb. egyaránt alkalmas volt. A kecske alapvetően húsés tejfogyasztásra, bőre különböző használati tárgyak készítésére volt alkalmas. Mindkét állat csontjait és szarvcsapját felhasználták eszközök (a csontokból főleg árak, tűk, foglalatok, és tároló-készségek) készítésére. A kiskérődzők szarvai zeneszerszámok készítésére, faggyúja világításra, trágyája tüzelésre, tapasztásra használható. Rendkívül hasznosak abból a szempontból is, hogy lelegelik a növendék cserjéket és ágakat, így az irtások kitisztítására is felhasználhatók. A kecske, mint áldozati állat régészeti és vallástörténeti szerepkörét részletesen tárgyalja Sz. Kállay Ágota a füzesabonyi, Ludanice kultúra áldozati helyén előkerült jelenségek és leletek alapján. 133 Megfigyeléseihez annyit tennénk még hozzá, hogy a tiszavalki temető állatcsont-anyagának vizsgálata azt mutatta, hogy a juh a temetési rítus alkalmával adott áldozati lakoma legfontosabb állata volt már a badeni kultúra előtt is. 134 Az állatfaj jelentősége a badeni kultúra utáni kultúrákban sem tűnik el. 135 Az őskori és ókori civilizációkról fennmaradt hagyományok szerint a kecske az egyik leggyakoribb áldozati állat volt, amelyet nagyon sokféle áldozathoz használtak. 136 Leggyakrabban mint a természet, vegetáció megújuló szimbólumát, erőt, egészséget, szerencsét hordozó, a rontástól védő tulajdonságokkal ruházták fel. 137 Az előkerült badeni esetekben kiskérődző vázak ember mellett, kutyavázzal, valamint marhatemetkezés mellett teljes vázzal vagy vázrészekkel fordultak elő. A badeni kultúra állattemetkezései között a kiskérődzők nem jutnak olyan mértékű egyéni szerephez, mint a szarvasmarha. Jellemzők viszont tömeges áldozatként (203, 426, 1036, 1612. gödrök), illetve emberi tetem mellett magányos „kísérőként" (2614. gödör). b/ sertés teljes csontváza: -1402. gödör, 46/11 szelvény, 925. kultúrréteggel kevert vörös erdei talajban: A sötét szürkésbarna, faszenes betöltésű objektum alján sertés koponyáját és mellső lábát tártuk fel. Keltezés: a gödör településen belüli elhelyezkedése alapján klasszikus badeni? (40. kép) Archeozoológiai meghatározás: 2-2,5 éves sertéskoca váza; további állati vázrészek: aduitus szarvasmarha végtagja; subadultus juh végtagja. 40. kép: 1402. gödör. Rajz: Horváth Tünde. - 1769. gödör, 39/5 szelvény, 925. kultúrréteggel kevert vörös erdei talajban: A tömött, szürke, enyhén faszenes betöltésű méhkas alakú gödörben két sertés váza került elő. Az egyik a gödör alján, annak keleti oldalán feküdt, lábai enyhén felhúzott állapotban, bal oldalára fektetve. Keltezés: a gödör további leletanyaga a IIA/klasszikus badeni fázisokba sorolható. (41. kép) Archeozoológiai meghatározás: 8-10 hónapos és 10-12 hónapos sertéskoca csontvázai; további állati vázrészek: aduitus szarvasmarha feje; juvenilis juh koponyája és végtagja.
