Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

482 VARGA ÉVA kos középiskolai tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Már ebben az évben meg is jelent doktori értekezése: A somogyi Nagyberek. Az egyetemen alkotó irodalmi miliőbe került. 1935-ben „Kut" címmel megjelent első verseskötete. Tanárként kezdte pályáját. Először (1935—38.) a kaposvári Szakirányú Iparostanonc Iskola, majd (1936—37.) a kaposvári Felsőkereskedelmi Iskola óraadó tanára volt. 1937-ben megjelent második verses kötete Kakuk a dombon címmel. Ebben az évben lett tagja a Márciusi Frontnak, s Finnországban nagyobb utazást tett. 1937—1941 között a Kelet Népe munkatársa volt, s a Nyugatban, valamint a Magyar Életben jelentek meg írásai. 1939-ben Május címmel immár harmadik verseskötete látott napvilágot. 1939— 40-ben a munkácsi Árpád gimnázium tanára volt, 1940 március 5-től mint segéddíjas tanárt alkalmazták a kaposvári Somssich Pál gimnáziumban. 1940 július 1-től helyettes tanárrá nevezték ki. A gimnáziumban 1947-ig állt alkalmazásban, mellette folyamatosan publikált. Rövid munkácsi és budapesti tartózkodástól eltekintve állandó lakhelye Kaposvár. 1949-től 1972-ig a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója volt. Vidéken élő országos nevű költő, a kortárs magyar líra egyik kiválósága, a somogyi kulturális élet „nagy örege". Már a középiskolai években több művészeti ágban születtek kísérletei. A költészet mellett 1923—26 között Balázs János és Rippl-Rónai József hatására a festészettel is megpróbálkozott. A festészet volt az első nagy szerelme, ehhez időnként újra és újra visszatért. Legnagyobb elismerés költői munkásságát kíséri. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. A pályakezdés éveiben Babits Mihály (azaz a Nyugat) és a kaposvári Berzsenyi Társaság támogatását élvezte. Költői munkásságáért 1941-ben Baumgarten-díjat kapott. Regényeiben a vidéki város kispolgári világáról mondott máig érvényes ítéletet. (Polgárjelöltek) Takáts Gyula művészetében a Berzsenyi-hagyományok továbbvivője, így érthető, hogy pályakezdése után rövidesen kapcsolatot talált a kaposvári Berzsenyi Társasággal. Második verseskötetét (Kakuk a dombon) a társaság jelentette meg. A társaság 1946-os, majd 1985-ös újjáalakulásakor Takáts Gyulát választották meg elnöknek. Ahogy költészete, úgy irodalom- és művészetszervező tevékenysége is kapcsolódik a somogyi hagyományokhoz. Munkásságát immár több önálló bibliográfia foglalja össze. Főbb díjai, kitüntetései: 1941. Baumgarten-díj 1960. József Attila-díj II. fokozata 1970. Kaposvár város művészeti díjának I. fokozata 1971. a Munka Érdemrend arany fokozata 1971. Tab nagyközség díszpolgára 1973. Kaposvár város díszpolgára 1975. József Attila-díj I. fokozata 1977. Somogy megyei Tanács művészeti díja 1981. a Szocialista Magyarországért Érdemrend 1983. a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának nagydíja 1985. Déry Tibor-jutalom 1986. a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 1991. a Magyar Köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje 1991. Kossuth-díj 1995. „Somogyért" kitüntető cím Munkái (a teljesség igénye nélkül): A somogyi Nagyberek. Adatok a somogyi Nagyberek gazdaság- és településföldrajzához. Pécs, 1934. (doktori disszertáció) Kút. Versek. Kaposvár, 1935. Kakuk a dombon. Versek. Kaposvár, 1937. Május. Versek. Pécs, 1939. Családfa helyett. Vál. versek. Bp., 1941. Vágják a berket. Kisregény. Bp., 1942. Hold és hárs. Versek. Bp., 1943. Polgárjelöltek. Regény. Bp., 1945. Se ég, se föld. Versek. Bp., 1947. Vízitükör. Versek - Egry József rajzaival. Pécs, 1955. Az emberekhez. Válogatott és új versek. Bp., 1955. Színház az Ezüst Kancsóban. Regény. Bp., 1957. Rózsává lett róka. Gyermekversek. Bp., 1958. Mézöntő. Versek. Bp., 1958. Virágok virága. Versek. Bp., 1961. Képek és versek útjain. Tanulmányok. Kaposvár, 1961. Kinek könnyebb? Novellák. Bp., 1963. Évek, madarak. Válogatott versek. Bp., 1965. Egy flóbertpuska története. Ifjúsági regény. Bp., 1967. A tündérhal és a háló. Balatoni halászrege. Bp., 1968. Villámok mértana. Versek. Bp., 1968. Vitorlás a berken. Ifjúsági regény. Bp., 1971. Egy kertre emlékezve. (Válogatott tanulmányok) Bp., 1971. Sós forrás. Versek. Bp., 1973. Száz nap a hegyen. Versek. Bp., 1975. Vulkánok fügefák. Versek. Bp., 1978. stb. Irodalom: Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban. Kaposvár, 1979. Laczkó András: Takáts Gyula. Bp., Akad., 1976. Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk.: Benedek Marcell. Bp.,Akad., 1965.295. p Takáts Gyula hatvan éves. = Somogy.1971. 1.sz. 3—5. PTakáts Gyula. Bibliográfia. Összeáll.: Magyar Józsefné. Kaposvár, 1981. Takáts Gyula. Bibliográfia 1981—1991. Összeáll.: Magyar Józsefné. Kaposvár, 1992. Takáts Gyula. Bibliográfia. 1992—2002. Összeáll.: Köpflemé Szeles Judit. Kaposvár, 2003.