Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Király István Szabolcs: A Gépállomás (Betekintés a Somogy Megyei Állami Mezőgazdasági Gépüzem történetébe [1948–1967])
488 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS színt, műhelyt örökölt, főleg, ha még villamosítva is volt. A munkafeltételek a székhelyközségekben is mostohák voltak, a kihelyezett brigádszállásoknál még inkább. A termelőszövetkezetek területének aránylag gyors növekedését 1950 és 1953 között sem a traktorállományban, sem feltételrendszerben nem tudták követni. A gépállomási hálózat már 1950 tavaszán lefedte a teljes megyét, a kerületükhöz 256 község tartozott. A gépállomások számát illetően 21-gyei az 1951-es esztendő jelentette a csúcsot. E helyzetnek megfelelően állítottuk össze a térképet, a gépállomások területi beosztását és a hozzájuk tartózó termelőszövetkezetek számát jelző kimutatást. 7 A gépállomási székhelyközségek kijelölésénél a feltételek mérlegelésére nem mindig volt kellő idő, és hiányzott a megfontoltság is. Az 1949-ben tervezett hét gépállomásból három egyáltalán nem, kettő csak a következő évben valósult meg. 8 A megyei hálózat körültekintő felülvizsgálatára 1955 nyarán került sor. Az előterjesztők (Somogy Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatósága, Somogy Megyei Gépállomások Igazgatósága) felmérték az egyes gépállomások legfontosabb jellemzőit, amelyből kitűnik: a 17 állomásból 11 rendelkezett vasútállomással, villamos áram csak Segesden hiányzott. Mindenütt található gépszín, 2 vagy 4 db a traktorok, cséplőgépek, illetve kombájnok tárolására. Huszonnégy lakás állt rendelkezésükre, közülük 6 Nagyatádon és 10 Kaposváron — többségük ún. pihenő. A megalakulásuk óta 22,8 millió forintot ruháztak be a felsoroltak létrehozására. A nyolc járás gépállomásaihoz 512187 kh (295019 ha) szántóterület tartozott. (A megye teljes szántóterülete ekkor 309302 ha volt.) A tizenhétre fogyatkozott hálózat a következő évben újabb három gépállomással csökkent. A második ötéves tervben (1961—1965) ezeket az üzemeket akarták a kor követelményeinek megfelelően felépíteni. Ebből azonban — az MSZMP KB 1964. februári határozatát követően -már csak nyolc maradt, de az sem gépállomás, hanem gépjavító állomás. 9 A Somogy megyei gépállomások 1951 évben érvényes területi beosztása Csurgói Gépállomás Őrtilos Porrogszentpál Zákány Szentmihályhegy Gyékényes Alsók Szenta Berzence Somogyudvarhely Iharosberényi Gépállomás Porrogszentkirály Porrog Somogycsicsó Inke Porrogszentpéter Fazekasdencs Tapsonyi Gépállomás Vese Böhönye Nemeskisfalud Nemesdéd Varászló Somogysimonyi Nagyszakácsi Nemesvid Szenyér Gadány Csákány Pusztakovácsi Gépállomás Mesztegnyő Somogyvár Hosszúvíz Somogyvámos Libickozma Somogyfajsz Csömend Nikla Alsókölked Osztopán Pamuk Lengyeltóti Gépállomás Öreglak Gyugy Ordacsehi Táska Somogytúr Balatonlelle Buzsák Szöllősgyörök Fonyód Kisberény Balatonfenyves Látrány H ács Visz Somogybabod Szöllőskislak Kereki Gépállomás Balatonkiliti Gépállomás Balatonszemes Siófok Balatonőszöd Balatonújhely Balatonszárszó Balatonszabadi Balatonendréd Siómaros Balatonzamárdi Jut Köröshegy Nagyberény Bálványos Ádánd Pusztaszemes Som Szólád Ságvár Teleki Nyím Kötcse Bábonymegyer Nagycsepely
