Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Papp Jenő: A Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) VII. Alysiinae: Dacnusini, Orgilinae, Sigalphinae

A DÉL-DUNÁNTÚL GYILKOSFÜRKÉSZ FAUNÁJÁNAK ALAPVETÉSE 345 mégis szórványosan előkerült nyugat-palearktikus faj. Magyarországon viszonylag számos helyen gyűjtötték. Chorebus dagda (Nixon, 1943) — VI/2: 1 9 : Karád, Öreg-hegy.—

V. — Leírása óta öt európai országban találták meg, Magyarországhoz legközelebb Németországban. A Bakony-hegységben hat helyen gyűjtötték. A magyar fauna új faja. Chorebus diremtus (Nees, 1834) — VI/1: 1 Cf: Pécs, Éger-völgy (Mecsek). — VI/2:4 9 +2 0": Darány, ősborókás. 1 9 : Memye, Szana. — V—

VI és VIII. — Palearktikus és inkább szórványos elterjedésű faj. Magyarországhoz legközelebb Romániából (Olténia) közölték lelőhelyeit. Ismert hazai előfordulása a FertőHanság Nemzeti Park (PAPP 2002: 578) és a Bakonyhegységben vált ismertté. Chorebus dironus (Nixon, 1945) — VI/1: 1 9 : Pécs, Fehérkút (Mecsek). — V — A következő országokban került eddig elő: Anglia, Németország, Magyarország, Ukrajna és Azerbaidzsan. Hazai előfordulása: FertőHanság Nemzeti Park (PAPP 2002: 578) és a Bakonyhegység. Chorebus enephes (Nixon, 1945) — VI/1: 1 9: Hosszúhetény (Mecsek). — VI/2: 3 9 +10": Darány, ősborókás. 1 Cf: Nova. — V és VII. — Előkerült öt európai országban (Nagy-Britannia, Svédország, Németország, Lengyelország, európai Oroszország). A magyar fauna új faja. Chorebus erős (Nixon, 1937) — VI/1: 1 O": Pécs, Viadukt. — V — A következő országokban került elő: Írország, Nagy-Britannia, Svédország, Lengyelország, Kazahsztán, továbbá Oroszország távol-keleti területe. A magyar fauna új faja. Chorebus esbelta (Nixon, 1937) — VI/1: 3 9 +3 0": Komló (Mecsek). — VII. — Írországból írták le, majd előkerült további három európai országban: Anglia, Németország és Románia (SHENEFELT 1974: 1046). A magyar fauna új faja. Chorebus euryale (Nixon, 1944) — VI/1: 1 9 : Pécs, Kozári erdő (Mecsek). — VI. — Európában három országból közölték előfordulását: Anglia, európai Oroszország és Azerbaidzsan. A magyar fauna új faja. Chorebus femoratus (Tobias, 1962) — 1/1:1 О": Diósviszló. — VI/1: 3 Cf: Pécs, Misina déli oldala (Mecsek). —VI/2:1 9 : Zalavár, Diás (Kisbalaton). — V és VIII. —Az európai Oroszországból (Leningrád körzet) leírt faj újabban került elő Azerbaidzsánban és Törökországban (TOBIAS 1986: 200, BEYARSLAN & INANÇ2001: 265). Magyarországon a Bakony-hegységben is gyűjtötték. A magyar fauna új faja. Chorebus galii Griffiths, 1984, 9 ivar új. — VI/2: 1 9 (Ch. ?galü det. Tormos 2003): Barcs. — VI. —A németországi Thüringiából írták le a hím holotípus alapján, máshonnan még nem került elő; a barcsi nőstény egyezik a leírással (GRIFFITHS 1984: 352) kivéve az alábbi bélyegeket (zárójelben a holotípus bélyege): (1) a csáp 20-ízű (23), (2) a toroldali barázda sekély és gyengén bordácskázott (mély és jól bordácskázott), (3) az 1—2. láb barnássárga (barna). A magyar fauna új faja. Chorebus geminus (Tobias, 1962) — VI/2: 1 Cf: Darány, ősborókás. — V — Ismert elterjedése: európai Oroszország (Leningrád körzet, innen írták le), Azerbaidzsan és Magyarország. Hazánkban először a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban találták meg (PAPP 2002: 578). Chorebus glabriculus (Thomson, 1895) — VI/1: 1 O": Pécs, Melegmányi-völgy (Mecsek). — VI. — Több mint egy évszázaddal ezelőtti leírása óta csak három európai országból közölték kevés lelőhelyét: Írország, Anglia és Svédország. Magyarországon a Bakony-hegységben is előkerült. A magyar fauna új faja. Chorebus gracilis (Nees, 1834) — VI/1:1 9 : Hosszúhetény (Mecsek). 1 9 : Komló, Hidasi-völgy (Mecsek). 1 9 : Pécs, Fehérkút (Mecsek). 1 9 : Pécs, Tettye (Mecsek).—VI/2:1 9 : Darány, ősborókás. 1 9 : Garabonc. —IV-VI és IX. — Palearktikus elterjedésű és gyakori faj. Magyarországon is számos helyen gyűjtötték. Chorebus heringianus Griffiths, 1968 — VI/2: 1 O*: Somogyaszaló, Quercetum petraeae-cerris-ben hálózva. 1 0":Zajk.—

V—VI.—A Németországból leírt faj második lelőhelye meglepően az Orosz Távol Keleten vált ismertté (TOBIAS 1998: 402; diszjunkt elterjedésű faj?). A magyar fauna új faja. Chorebus incertus (Goureau, 1851) — VI/1: 1 9 : Komló, Zobák-puszta (Mecsek). — VIII. — A másfél évszázada leírt faj eddig csak Angliából és Lengyelországból volt ismert. A magyar fauna új faja. Chorebus iridis Griffiths, 1968 — VI/2: 1 9 : Mernye, Szana. 2 9 : Nagykanizsa. 2 9 : Zalalövő, Irsapuszta. — VI és VIII. — Az Olaszországból leírt faj mindezideig csak Azerbaidzsánban került elő (TOBIAS 1986: 200). A magyar fauna új faja. Chorebus karelicus Tobias, 1986 — VI/1: 1 9 : Komló (Mecsek). 1 9 : Mánfa, Mélyvölgy (Mecsek). — VI/2: 1 9 : Lasztonya, Borshely. 1 9 : Zalalövő, Irsapuszta. — VI-VII és IX. —A Karéliából (európai Oroszország) leírt faj legújabban vált ismertté Magyarországon a Bakonyhegységben és a Dél-Dunántúlon, ezzel hazánk a második közölt előfordulása. A magyar fauna új faja. Chorebus kirvus Tobias, 1999 — VI/2: 1 9 : Mernye, Somberek.—

V—Az európai Oroszország ÉNy-i területéről (Peszkovo lelőhelyről) leírt faj második ismert lelőhelye a Dél-Dunántúlon vált ismertté. A magyar fauna új faja. Chorebus lateralis (Haliday, 1839) — VI/1: 1 Cf: Magyarpeterd. — VI/2: 1 9 : Darány, ősborókás. 2 9 : Lasztonya, Borshely. 1 9 : Zalalövő, Irsapuszta. — V-VI és VIII. —A palearktikus faunarégió egyik leggyakoribb Chorebus faja. Hazánkban viszonylag szórványosan találták meg. Chorebus leptogaster (Haliday, 1839) — 1/1: 1 Cf: Balatonszéplak, Töreki-láp. — VI/1: 1 9 : Mánfa, Mélyvölgy (Mecsek). 1 O": Orfű, Szuadó (Mecsek). 1 9 + 1 O": Pécs, Kozári erdő (Mecsek). 1 O": Pécs, Misina déli oldala (Mecsek). — VI/2:1 9 : Mernye, Szana. 1 Cf: Nova. 1 9 : Simontornya. — V-IX. — Palearktikus eltérje-