Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Horváth Tünde: Emberi vázakat tartalmazó objektumok Balatonőszöd-Temetői dűlő badeni településéről
82 HORVÁTH TÜNDE XCIII/3—4., Leobersdorf, 2. sír: a csontváz mellett emberi hamvak is — Willvonseder 1937, 23. 81 A Balatonlelle-Felsőgamászon feltárt temetőben 3 sírt említ Sófalvi A. a bolerázi fázisból, szintén csontvázas, zsugorított rítusban eltemetve. Sófalvi et al. 2003. 82 A kerámialeletek tipológiai szétválasztáshoz NemejcováPavúková 1981-et használtam, viszont a Pavúková által már idősebb klasszikus badeni idősebb fázisaként tárgyalt II. A fokozatot Torma István véleményével egyetértve még a bolerázi fázis végére kelteztem. Torma 1977, 56. 83 Bánffy 1990—1991, 217—220, 225—231. 84 Vö. K. Zoffmann Zsuzsa feldolgozását a balatonőszödi lelőhely badeni temetkezéseiről a cikk végén appendixként, és újabb összefoglalását a korszakról, szintén ebben a kötetben. 85 Nem csak a „teleptemetkezések" között, de a szabályos temetők (elsősorban az Aunjetitz kultúrában) sírjaiban is általánosan tapasztalható a temetkezés utáni, testtel történő további kezelések nyoma. Legtöbbször a koponyákat veszik ki a sírokból, valószínűleg ehhez a testrészhez kapcsolódhatott a kultuszok jó része. Korábban ezeket a sírokat egységesen kirabolt síroknak vélték, (pl. Unterwölbling kultúra, kora bronzkor, Ausztria, Neugebauer 1994, 69—101.), ám ma már vitatható, hogy a rablógödörként értelmezett jelenségek nagy része, illetve a tetem bolygatott állapota nem a temetkezési rítus részét képezi-e. Ugyanis a „rablás" után az értéktárgyak, ékszerek többsége a sírban maradt! Krut'ová 2003. 86 Kenyon 1960. Ennek ellenére a badeni kultúrához köthető (bolerázi fázis) trépanait koponyatető Zillingtal-ból is tovább erősíti a kultúrában feltételezett koponyakultusz meglétét. Kritschner 1985 87 Filip 1966; Mac Cana 1993. 88 Bondár 2002, 13. 89Toőík1960, 21. 90 Ez a tényező egészen a XX. századi modern orvosi berendezések feltalálásáig és általános elterjedéséig létezett — gondoljunk E. A. Poe-ra, akit több ízben abszurd novellák megírására ihletett az élve eltemetett, „katalepsziában" szenvedő emberek története. Furcsa módon nemcsak az élet végét, de a kezdetét, azaz a születést is hasonló homály fedte: az emberek többsége a fogantatás alapvető aktusait sem ismerte. Poe 1993 91 Ezekben az esetekben meg kell jegyeznünk bizonyos állatfajták (1/szarvasmarha, 2/kiskérődző, 3/kutya) szabályos előfordulásait, amelyek rendszerint az emberi vázakat kísérik. Pollex megfigyelése szerint a gödrökbe helyezett szarvasmarhavázak a gömbamfórás kultúra leleteire koncentrálva a járom — kocsi — napszimbólum ideológiai elképzelésekkel azonosíthatók. Pollex 1999. Neustupny szerint a szarvasmarha preferáltsága az állatok hasznosságára (szántásnál és kocsihúzás során mint igavonó-erő) utalhat. Neustupny 1967, 14. Pleinerová szerint a településeken belüli rituális gödrök többféle kultusszal állhatnak kapcsolatban, pl. termékenység-kultusz, nap-kultusz, termést védelmező kultuszok. Pleinerová 2002, 27. 92 Filip 1966, 216—217. 93 Banner 1956, T.VII/3—5. 94 Draveczky 1965, 141—143. 95 Bondár 1987 98 Banner 1956,1/1—3. 9 7 Banner 1956, XLII/3. 98 Banner 1956, Abb. 2.1. 99 Banner 1956, XXIX/7. 100 Nevizánsky 2001, 311. 101 Saját lelőhelyünkön, Balatonőszöd-Temetői dűlőben is ismerünk gödörbe dobott, és kemenceplatnira helyezett emberi vázakat a késő-népvándorlás korból. 102 Szeretném megköszönni Bondár Máriának a cikk megírása során nyújtott szakmai segítségét. 103 Az állatcsontok meghatározását dr. Vörös István végzi, munkáját ezúton is köszönöm. Szándékunkban áll az állati temetkezéseket őrző gödrök értékelésének külön publikáció formájában való megjelentetése. Vörös I. vizsgálati eredményei jelenleg még csak részlegesen állnak rendelkezésünkre. 104 Az emberi temetkezések antropológiai feldolgozását K. Zoffmann Zsuzsanna végezte, munkáját ezúton is köszönöm. Eredményei e publikáció után olvasható.
