Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Honti Szilvia – Belényesy Károly – Fábián Szilvia – Gallina Zsolt – Hajdú Ádám Dávid – Hansel Balázs – Horváth Tünde – Kiss Viktória – Koós István – Marton Tibor – Németh Péter Gergely – Oross Krisztián – Osztás Anett – Polgár Péter – P-Szeőke Judit – Serlegi Gábor – Siklósi Zsuzsanna – Sófalvi András – Virágos Gábor: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása (2002–2003) Előzetes jelentés III

58 HONTI SZILVIA ETAL. orsógombok is. A viseleti tárgyak között említést érdemel egy kék színű ún. szemölcsös üvegkarperec töredék, egy üvegpaszta gyöngy töredéke, egy bronzgyűrű, illetve egy szinte teljesen ép bronzfibula. A feltárás során kifejlett szarvasbika csontvázát bontottuk ki, amelyet az itt élők feltehetően áldozatként helyeztek egy méhkasalakú verembe. A feltárt házak aránylag nagy távolságra vannak egymástól, mindegyik házhoz több tárolóverem is tartozhatott, amelyek alapján egy laza szerkezetű telep képe tárult elénk. Az ásatás során három sír került elő. Ezek közül a legérdekesebb temetkezés egy kelta ház padlója alatt feküdt. A halottat felhúzott lábakkal helyezték egy igen szűk gödörbe, korára az objektumból előkerült késő kelta edénytöredékek utalnak. A feltárt másik két sír ÉNy—DK-i tájolású, zsugorított csontvázas temetkezés volt, ezek korát azonban leletanyag hiányában nem tudtuk meghatározni. A feltárt objektumok másik fele feltehetőleg egy, a 16. század második felére, a hódoltság korára keltezhető, megerősített telephez tartozhattak. A település északnyugati és délkeleti végét egy-egy sekélyebb árokkal zárták le, ezek között helyezkedtek el a különböző régészeti jelenségek. Feltárásra került több nagy kiterjedésű gödörkomplexum, kisebb tárolóvermek, cölöplyukak és egy oszlopszerkezetes ház pince-része. A ház északkelet-délnyugati tájolású volt, északi és nyugati oldalán a pince járószintjével egy szinten, egy-egy igen sekély árokban, három-három cölöplyuk került elő. Az építmény délnyugati sarkában jól megfigyelhető volt egy három lépcsőfokból álló lejárat. A pince fala függőleges volt, bélés nyomát nem találtuk (XXII. t. 5.). A megfigyelt objektumokból előkerült leletanyag döntő része kerámia, többszörösen tagolt peremű korongolt fazekak, belül mázas fazekak, kisebb korsók, csuprok, fedők és kályhaszemek, ez utóbbiak nagy része a fent említett házból került elő. Igen változatos képet mutat az előkerült fémanyag. Ezek között megtalálhatóak a különböző típusú vaskések, mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő vaseszköz leletek, de előkerült egy vasnyárs is. A bontás során több objektumból kerültek elő háborús körülményekre utaló fémtárgyak, így muskétagolyó és két különböző méretű ágyúgolyó is. A leletmentés során többször végeztünk terepbejárást a feltárás viszonylag tágabb környezetében, amely alapján elmondható, hogy a késő középkor-kora újkori telep feltételezhetőleg a teljes, északnyugat-délkeleti irányú dombocskát elfoglalta, melynek Csárdai dűlő a neve. (M7/128 km-nél, Balatonöszöd-Szólád összekötő út 0+560-0+780 km, július 1. — augusztus 25. között) Balatonőszöd—Vermes dűlő Marton Tibor A balatonőszödi temetőtől nyugatra eső nyomvonalszakaszon bevágás készítése közben egy avar kori település több objektuma került elő mintegy 150 méteres szakaszon. A gyors földmunka miatt csak részleges feltárást végezhettünk. A bevágás partfalában, egy csaknem felerészt épségben megmaradt kemence mellett egy félig földbemélyített ház maradványára bukkantunk. Az épület kelet-nyugati irányú hossztengelyében két, a tetőszerkezet alátámasztására szolgáló oszlop helye, délkeleti sarkában pedig egy kisméretű tűzhely nyomai kerültek elő. A feltárt leletanyag alapján mind a kemence, mind a ház az avar korra keltezhető (XXI. t. 6.). A további útépítéshez kapcsolódó bevágások az egykori település több objektumát is elpusztították, lényegében csak a felmérésükre nyílt lehetőségünk (így több árok nyomvonalát sikerült dokumentálnunk). A bevágások rézsűzése során is telepjelenségek foltjai kerültek felszínre. Ezek közül az egyik egy félig földbe mélyített, oszlopszerkezetes Árpád-kori ház maradványának bizonyult. A földmunkákkal párhuzamosan végzett leletmentésünk során összesen 11 objektumot sikerült dokumentálnunk. Ez az avar és Árpád-kori falurészlet a megelőző feltárások során már azonosított telepek folytatása (M7/S10 lelőhely Balatonöszöd-Temetői-dűlő, Belényesy Károly és Horváth Tünde feltárása). A megfigyelések alapján szórtan elhelyezkedő objektumok nyomait korábban sem a terepbejárás, sem a geofizikai mérés nem mutatta ki. (M7 129+800—825 és 129+900—975 km, május 5, 9, 26 — 28. között) Balatonszárszó—Bozótmellék Hansel Balázs A lelőhely a mai 7-es úttól egészen Szólád határáig húzódó mocsaras terület keleti oldalán, egy megközelítőleg észak-déli irányú, eredetileg náddal borított, enyhe kiemelkedésen, szigeten fekszik. A Balatonszárszót Balatonőszödtől elválasztó mocsaras völgy kisebb szárazulatán, az útépítés üteméhez alkalmazkodva, a leletmentést több szakaszban végeztük. Az első szakaszban a felület megtisztítása során két, egymás közelében lévő urnát találtunk, melyeket északról és nyugatról több objektum foltja vett körül. Ezek feltárása során viszonylag nagy mennyiségű késő bronzkori, Urnamezős kultúrához tartozó kerámia, egy objektumból pedig kelta leletanyag került elő. A feltárást a mocsár magas talajvízszintje jelentősen nehezítette. A mintegy 30—100 cm közötti mélységű objektumok alsó harmada többnyire vízben állt. A két urnát, illetve urnasírt kiemeltük, kibontásuk csak a restaurálással párhuzamosan fog megtörténni. A 250 m

2 területen feltárt 14 objektum egy, a mocsárnak északi, a Balaton irányába hosszan elnyúló szigetén lévő, késő bronzkori illetve kelta telep létére utalt. A második szakasz feltárását rendkívül megnehezítette a magas talajvízszint és a gyakori esők (melyek vize az agyagos-mocsaras felületről nem tudott elszivárogni). Az ásatás során a késő bronzkori Urnamezős kultúra urnás és szórthamvasztásos sírjai, valamint települési objektumai kerültek elő. A temetkezések nagyrészt erősen bolygatva, rossz állapotban kerültek a felszínre. A4, objektumban, mely egy urnás rítusú sír volt,