Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Király István Szabolcs: A Gépállomás (Betekintés a Somogy Megyei Állami Mezőgazdasági Gépüzem történetébe [1948–1967])
508 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS kaverseny nem kampány, hanem a szocializmus építésének módszere és fegyvere..." — rendszeresen tudósított a helyi és az országos sajtó, példaképül állítva az egyéneket és közösségeket. Akik ezen kívül oklevelet, vándorzászlót, ritkábban pénzt, illetve tárgyjutalmat (pl. egy öltöny munkaruhát, cipőt, könyvet) kaptak. A legkiválóbbak elnyerték a sztahanovista címet is. Ebben, 1953-ban, az 1061 traktorosból kilencen részesültek, köztük egy nő. Valamennyien tagjai voltak az MDP-nek is. 89 A gépállomások kifejezetten politikai szerepét jelzik azok a levéltári források, amelyek arról győznek meg bennünket, hogy olyan feladatok végrehajtását is előírták, amely egyáltalán nem függött össze tevékenységükkel. Ilyen volt a békekölcsönök jegyzésében és az országgyűlési választások előkészítésében való részvétel. Mint ismeretes, az állam, a nagyra törő gazdaságpolitikai terveinek forrásait, békekölcsönök jegyzésével is megpróbálta biztosítani. Az öt éven keresztül (1950— 1954) kivetett kölcsön jegyzése elvileg önkéntes volt, de azt valamennyi állami alkalmazottnak teljesítenie kellett akkor, amikor az életszínvonal rohamosan csökkent. Nehéz feladat várt tehát a gépállomások vezetőire, dolgozóira azért is, mert a beszolgáltatások emelésével a falvak lakói még súlyosabb helyzetbe kerültek. Ennek ellenére a korabeli jelentésből a következőket olvashatjuk: „Gépállomásunkon már szeptember 24-én este megkezdődött a lázas izgalom, vajon ki lesz az első, a jegyzésben. A gépállomásunk dolgozói vidám, műsoros esttel járultak hozzá a harmadik békekölcsön jegyzésének sikeréhez. Ajól sikerült ünnepség után felvilágosodottabban tértek haza a dolgozók. Ma kora hajnali órákban megszólalt a zene... megkezdődött a jegyzés, a dolgozók mosolygós arccal írták alá jegyzéseiket. Dicséretet érdemelnek a traktorista lányaink, akik 800 Ft-ról, 1000 Ft-ra emelték fel jegyzésüket". Ebben az évben a gépállomásokon országosan 27321 fő jegyzett átlag 665 Ft-ot. Somogy megyében 1459 fő, átlag 846 Ft-ot, ami az országos I. helyezést jelentette. Az előző évben 534 Ft/fő jegyzéssel országosan 5. volt. 90 A gépállomások számára nem kevésbé volt hálátlan feladat az 1953. évi országgyűlési választások politikai előkészítésében való részvétel sem. A konkrét feladatokat központilag — az FM ÁMG Főigazgatósága határozta meg, előírta a megyei gépállomásoknak, hogy választási tanfolyamokat, értekezleteket, propagandista szemináriumokat szervezzenek, plakátokat rendeljenek. A gépállomások mintegy 20 ezer népnevelőjét kötelezték arra, hogy agitációval érjék el valamennyi választójoggal rendelkező termelőszövetkezeti tag és családja vegyen részt a választásokon, „példát mutatva ezzel a falu több dolgozója felé. Tudatosítani kell a falusi dolgozókkal megváltozott életüket, kihangsúlyozva, hogy ők azok, akiknek a legtöbbet adta a népi demokrácia". 91 A legkülönbféle politikai feladatok teljesítéséhez az általában alacsony iskolai végzettségű dolgozókat fel kellett készíteni. Közismert, hogy a gépállomásra többségében a paraszti munkából jöttek, akiknek nemcsak egy teljesen új szakmát és munkaszervezetet kellett megismerni, hanem egy másfajta ideológiát, szemléletet is. Ezért valamennyi gépállomáson ún. alap- és középfokú politikai iskolát, illetve DISZ politikai kört szervezetek, amelyre pl. az 1952/53-as évben a pártonkívüliek 80 %-át, a párttagok 100 %-át, mozgósították. Ezen kívül rendszeres fórumokat szerveztek az aktuális politikai események, illetve feladatok megbeszélésére. A vezető beosztásúakat több hetes politikai továbbképzésre iskolázták be. A politikai iskola vezetői kéthetes propaganda iskolát végeztek. Ezek hatékonyságáról nem szólnak a feljegyzések, de a megyei központ politikai osztály vezetőjének körlevele, — melyben a gépállomások politikai helyetteseinek figyelmét felhívja az oktatások megtartására, a pontos megjelenésre, a hallgatók és előadók jó felkészülésére és mindezek ellenőrzésére — arról győz meg bennünket, hogy ez nem lehetett magas színvonalú. 92 A téli időszakban szervezett oktatás azonban már eredményesebb volt, hiszen a mezőgazdasági munkák lehetővé tették a rendszeres részvételt és felkészülést. Az időjárástól függően a téli oktatást december, január és február hónapokra tervezték, amelyen valamennyi dolgozónak részt kellett venni, („de nem akadályozhatja a hetenként esedékes pártnapot, szakszervezeti napot és a taggyűlést..."). Az 1949/50-es oktatási terv napra lebontva tartalmazta a feladatokat, amely során délelőtt 7—12 óráig gépeket javítottak, illetve tartottak karban, a délutáni három órában a hét három napján politikai, két napján műszaki és a fennmaradó egy napon mezőgazdasági oktatás folyt. Ezen kívül keddenként 16—18 óráig pártnapot, csütörtökönként népnevelői napot szerveztek. Részlet a politikai oktatás tematikájából: • Sztálin elvtárs a haladó emberiség vezére •Apárt • A párt szervezeti szabályzata •A Szovjetunió mezőgazdaságának fejlődése és gyakorlati eredményeinek ismertetése • Micsurin élete és tevékenysége A műszaki oktatás során a hallgatók az erő- és munkagépek szerkezetével, üzemeltetésével ismerkedtek meg. A traktorvezetői tanfolyamokat is ezekben a téli napokban szervezték a gépállomásokon, vagy 2—3 hónapos bentlakásos intézetekben készítették fel őket változatos, de igen nehéz munkájukra. 93 A politikai vezetés fontosnak tartotta, hogy a gépállomások, a körzetükhöz tartozó községek kulturális életében is részt vegyenek, és segítsék saját dolgozóinak művelődését, szórakozását is. E munka összehangolásáért, szervezéséért minden gépállomáson kultúrbizottságot hoztak létre, amelyet kultúrfelelős irányi-