Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

ÍRÁSTUDÓK SOMOGYBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT III. 479 Sipos Gyula (Tüskepuszta (Tolna vm.), 1921. február 19. — Budapest, 1976.) író, költő, újságíró Szülei még gyermekkorában Kaposvárra költöztek. Paraszti ősei hosszú sora után elsőként apja — de valójában a tehetséges fiú — szakította meg rendhagyó módon a sort. Már elemi iskolai tanítói felfigyeltek rendkívüli képességeire. A Somogyi Újság 1931-ben Egy kaposvári csodagyerek címmel cikket írt róla. Igen szorgalmas, folyton könyveket bújó gyerek volt. Már tízévesen versírással foglalkozott. Akció indult, hogy a tehetséges diák folytathassa tanulmányait. 1932-ben bekerült a nagyhírű kaposvári fiúgimnáziumba. Diák éveiben is foglalkoztatta a költészet. Az utolsó tanévben a gimnázium Virág Benedek Önképzőköre diákelnökének választották meg. Alig tizennyolc éves, amikor megjelenik első verses kötete a Lámpák a ködben a Berzsenyi Társaság kiadásában. A kötetet az önképzőkör vezetője, dr. Hetyey József gondozta. A gimnázium elvégzése után Budapesten élt. Egyetemi hallgatóként a Györffy-kollégium vezetője lett. 1944-ben a politikai rendőrség letartóztatta, majd katonaszökevényként bujkálni kényszerült a háború végéig. Verseivel, újságcikkeivel egyaránt részt vett az ún. „kulturális forradalom" megvalósításában. Több irodalmi folyóirat munkatársa volt. A politika és a versírás az 1950-es évektől vált számára egyenrangúvá. Versek mellett regényekkel is jelentkezett. 1970-ben az írószövetség közgyűlésén az irodalmi társaságok újjáalakítását javasolta. Az irodalomtörténet a mai napig adós Sipos Gyula életművének elemzésével. A műveiről készült méltatásokban leginkább a tartalmi szempont, a politikusság feszegetése dominál. Munkái: Lámpák a ködben, (versek) Kaposvár, 1939. A három lépés, (versek) Kaposvár, 1941. Szóljatok bátran, (versek) Bp., 1954. Tíz éve. (versek) Bp., 1955. Vadludak, (versek) Bp., 1956. Férfikor, (versek) Bp., 1962. A nagy éjszaka, (kisregény) Bp., 1963. Gyümölcs és virág, (versek) Bp., 1964. Könnyű részegség, (versek) Bp., 1970. Szomjúság, (versek) Bp., 1975. Hétvége (versek) Bp., 1978. Irodalom: Andrássy Antal: „Egy kaposvári csodagyerek." = Somogyi Néplap. 1971. február 21. 7. p. Győri László: Sipos Gyula ötven éves.= Somogy. Fel. szerk.: Szita Ferenc. Kaposvár, 1971. 2. sz. 3—4. p. Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban. Kaposvár, 1979. 65—71. p. Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk.: Benedek Marcell. III. к. Bp.,Akad. 1965.66. p. Szíjártó István: Sipos Gyula lírájának utolsó évtizede.= Somogy. 1981. 4. sz. 44—55. p. Serényi Antal dr. (Igló (Szepes vm.) 1886. február 20. — ?) tanfelügyelő, zenetanár, szerkesztő, zenekritikus Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. 1911-ben az államtudományok doktorává avatták. Egyidejűleg zenei tanulmányokat is folytatott. Zongorát és zeneelméletet tanult. Mint ügyvédjelölt kezdte pályáját. 1912-ben Kaposvárra kir. tanfelügyelőségi tollnokká nevezték ki, hamarosan s. tanfelügyelővé lépett elő. Irodalommal és művészettel már diák korában is foglalkozott. 1902—4-ben összegyűjtötte Eger népdalait, az önképzőkörben „Szt. István alkotmánya" с munkájával 1904-ben pályadíjat nyert. Irodalmi felolvasásokat tartott, tárcái a „Független Magyarország" с lapban jelentek meg. Tanügyi cikkei a „Néptanítók Lapjá"-ban és a „Nemzetnevelés"-ben láttak napvilágot, zeneművészeti cikkeit és zenekritikáit a helyi lapok közölték. írásait a Drsa, és a Dr. S. A. aláírással jegyezte. 1912—19-ig szerkesztette a kaposvári zeneiskola értesítőit. A zeneiskolában zongorát, zeneelméletet és zenetörténetet oktatott. A kaposvári dalárda jeligéjének szövegpályázatán I. díjat nyert. Az első világháború idején „Zenekultúra" címmel lapot jelentetett meg. A kaposvári Zenekedvelők Egyesületének zeneigazgatója, a Berzsenyi Társaságnak rendes tagja volt. Munkái: A tanügyi jog. Pécs, 1928. A kaposvári zeneegyesület története. = Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Kaposvár, 1925. 168—171. p. Irodalom: Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 179—180. p. Somogy megye adattára. Szerk.: Zsadányi Oszkár. Pécs, 1937. 138. p. Somogy megye Trianon után. Szerk.: Dömjén Miklós. Bp., 1932. 171. p.