Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Winkler Ferenc: A szabadtéri néprajzi gondolat előzményei és eszmetörténeti összefüggései

A SZABADTÉRI NÉPRAJZI GONDOLAT ELŐZMÉNYEI ÉS ESZMETÖRTÉNETI 447 ÖSSZEFÜGGÉSE mind szélesebb körű megóvásába, felújításába. Ezzel kapcsolatban viszont megjegyezzük, hogy hazánkban e mozgalom mögött nem állt az a fajta értékteremtő módon értékmentő társadalmi háttér, amely a skandináv országokban oly sikerre vitte a tájházas emlékőrzést. Ezért aztán manapság egy kicsit úgy állnak a megőrzött népi építészeti emlékeink (berendezetlen, vagy berendezett alakban) falvaink többségében, ahogyan Hazelius első építményeit jellemeztük korábban a djurgardeni kertben: 'magukra hagyottan, akár egy-egy szobor...' A népi építészeti és településnéprajzi, -történeti kutatás hazánkban a második világháborút követő időszakban jelentős eredményeket hozott, s ezekre bízvást támaszkodhatott a szabadtéri néprajzi gyűjtemények létesítése. A vidéki szabadtéri gyűjteményi hálózat az 1970-es években további nyugat-dunántúli (Szenna) és északkeleti gyűjteményekkel (Sóstó) bővült, tömörített, bár szakmailag elfogadott tartalommal, amely rendkívül hasznosan egészíti ki a központi skanzen viszonylag megkérdőjelezhetetlen tájegységi bemutatóit. 1 Der Spiegel 1987. Nr31. 120—124. 2 „Seeleit'n" a Faaker See partján, „Schönleit'n" a Mittagskogel lábánál, valamint „Unterkirchleit'n" a Nocki Alpokban 3ZIPPELIUS,A. 1980. 116. 4 BALASSA, M. I., 1980. 137. 5 THOMPSON, G. В., 1978. 4. „While I would in no way challenge that museums can be fun and have considerable re-creational value, I am concerned with priorities." 6 Anglia népessége 1801—1851 között kétszeresére nőtt. 7 1850-ben a szigetországban 10.500 km vasúti pálya volt, Poroszországban 2.900 km, ugyanakkor az egész Monarchiában alig 1.500 km. Az alapvetően mezőgazdasági jellegű Franciaországban Napoleon uralkodása az út- és hídépítészet fénykora, a Bourbon restauráció a hajózható csatornák és vízi utak számát és kilométereit növelte igen jelentős mértékben. 8 vö.: HENDERSON, О. W. 1961. 10—19. és HEER, F 1964. 13—15. 9 К. CSILLÉRY, К. 1980. 11. és H(ERRMANN) A(ntal), 1891. 330. 10 „A nagy kiállítások mind jobban néprajzi színezetűek lettek... az ebbeli momentumok nyújtják a legérdekesebb látványosságot, tehát nagy vonzerőt gyakorolnak... azért is, hogy a mindent nivelláló kozmopolita irányú rohamos haladásban legyen egy sziget, egy-egy pihenő, a hol az ernyedő emberi szellem, a petyhüdő teremtő képesség új erőt, új ösztönöket, új motívumokat nyerjen, új formákban való alkotásokra és új irányú pályákra... csak az ethnographiai színezet teheti a kiállítást minden ízében nemzetivé s csak a néprajz mutatja a tulajdonképpeni nemzeti kultúrát." „...nem a magyar gyárnak és gyártmánynak például az angollal való összehasonlítása a legérdekesebb és a legtanulságosabb, hanem annak az egybevetése, hogy a nemzeti szellem az általános civilizáció számára hogyan tudta értékesíteni saját etnikumát és kultúráját." (H.A., 1891. 330—331.) A szabadtéri néprajzi gyűjteményeket magunk első sorban műveltségtörténeti intézményeknek, állandó kiállításnak tekintjük. Álláspontunk szerint ide sorolható a Heves megyei múzeumi szervezet két évtized alatt kiépített „tájházi" hálózata. Úgy látjuk, hogy a hagyományosan műemlékvédelmi módszernek nevezhető — „in situ" — védelemmel szemben, amely mindenekelőtt való építészeti értékvédelmen alapul, talán éppen a hevesi példa jelenthet egyfajta sajátosan hazai utat, lévén sem az erőforrások nem elegendők a legtöbb helyen egyetlen központi gyűjtemény létesítésére, sem a már többször hivatkozott működő társadalmi-műveltségtörténeti és közösségi bázis, háttér nincs meg ezek mögött az épületegyüttesek mögött, amely a megújuló, átalakuló falvak tudatvilágába visszaköltöztetni hivatott azt az érték- és esztétikai rendet, amit szabadtéri néprajzi gyűjteményeink képviselnek. 11 WILDHABER, R. 1959. 2.; vö.:ULDALL, K. 1957 68., valamint PÖTTLER, H. V., 1972. 9. 12 GROSSHOLTZ maga is készített viaszbábukat a curtiusi minta szerint.Közismert személyiségek élet nagyságú viasz szobrait készítette el s már Páriszban fejlesztette tovább az orvos viaszpavilon szalonját. 13 DAS WACHSFIGURENKABINETT... 1981. 5—6. és BENGTSSON, B. 1967.3. 14 vö.: BERG, A. 1982.481., bővebben uő. 1981. 15 Norvégiában a XIX. század derekára megszaporodott népesség már nem fért el a régi templomaiban, ezért sorra lerombolva azokat újakat építettek helyettük. 16 Ez is DAHL kezdeményezése volt. Ha már nem érhette el, hogy meghagyják a templomot, legalább az enyészettől meg akarta óvni azt. 17 Ma Karpacz-Bierutowice. A templom átkelve Norvégia hegyein közel 2 hónapig hajózott a tengeren Bergentől Stettionig, majd folyami hajón került a szárazföld belsejébe. Útja végét szekéren tette meg Bierutowicébe. 18 BERG, A. 1981., vagy részletesebben: uő. 1980. Itt a fennmaradt levelezést, részletes dokumentációt és a szállítási listákat is közzéteszi. Id. még: GIL, E. én. 5—7. 19 1921 óta ezek legnagyobb része a Norsk Folkemuseumban látható! 20 HOFFMANN, P. 1951.97. 21 uő.: 97-98. 1907 óta a királyi udvarban álló épületek — ideértve II. Oskar „saknzenjét" is — a Norsk Folkemuseum tulajdonában vannak. 22 Ebben az évben alapította a Nordiska Museet-et. 23 pl. RASMUSSEN, H. 1986., vö.: BRINGEUS, N-A. 1972. 24 SCHMIDT, L. 1960.13., ugyanakkor a külföldi hatások közvetettségét igazolja pl. BERG, A. 1967. és uő. 1980. 209., vö.: BENGTSSON, B. 1967. 10—11. 25 vö.: K. CSILLÉRY, K. 1980. 9. 26 gr. TELEKI, E. 1868-69. I. 70—71. Jegyzetek