Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Winkler Ferenc: A szabadtéri néprajzi gondolat előzményei és eszmetörténeti összefüggései
444 WINKLER FERENC e „falu" 115 . Végül is egy kutatói hármast kértek föl Jankó János, Herrmann Antal és Vikár Béla személyében a terv előkészítésére és a részletes terepbejárások elvégzésére. Utóbbit — Herrmann és Vikár betegsége miatt — Jankó lényegében egészen egymaga végezte az egész történelmi Magyarország területén, méghozzá szűk két esztendő leforgása alatt. Tudatosan eredt épülettípusok nyomába azt föltételezvén, hogy ahány vidék, annyi épülettípus, annyi hajlékforma. Az eltérések okaként ő még a földrajzi körülményeket tartotta a legjelentősebbnek. Végső soron 12 magyar és 19 nemzetiségi ház fölépítését tartalmazza Jankó János első tervezete, amely egyértelműen azt igazolja, hogy rendkívül alaposan számba vette a Monarchia korabeli sajátosságait, belső szerkezetét 116 . Három hónap alatt szinte egymaga járt be húsz magyar vármegyét és kiválasztotta az építményeket 117 . A kiválasztás során Jankó nem feltétlenül a korabeli — megtalált — állapotot vette figyelembe, hanem egy általa föltételezett korábbi, ősibb alakot, típust keresett, azaz viszonylag nagy számú változat ismeretében — rekonstruált 118 . A végső soron kiválasztott épületek jegyzékét, valamint az ahhoz csatlakozó felajánlásokat (Herman О., József főherceg) Csilléry Klára közli, ezzel tehát itt nem foglalkozunk 119 . Hogy tapasztalatokat szerezzen, 1895-ben tanulmányozta a Niederle koncepciója szerint létesült prágai kiállítási falut, és azt szakmailag igen jónak minősítette. Megjegyezte, hogy azoknál az épületeknél, amelyeket nem áttelepítéssel építettek meg, külön gondot fordítottak arra, hogy eredeti anyagból és eredeti technikával építsék meg a rekonstrukciót. Ám a kiállítás néprajzi falujában idehaza ezt nem tudta érvényesíteni. Prágai utazása csupán elméleti fölkészültségét pallérozhatta és lényegét tekintve haszontalannak bizonyult, mivel az építkezés során — úgy tűnik — már alig volt beleszólása a dolgok alakításába. Sajnos az Ezredéves Országos Kiállítás néprajzi falujában az építmények többségét még csak nem is az eredeti, vagy ahhoz hasonló anyagból építették meg. Az épületcsoport, melynek a kiírás szerint hű utánzatban kellett volna megjelenni, cölöpös alapozású favázas — pilota — szerkezetre készült — tekintet nélkül az eredeti építőanyagra. Kivételt csupán a Bereg megyei boronahaz jelentett, 120 és a Sáros, a Vas megyei, részben a handlovai és a torockói faépületek képviselhettek még bizonyos szintű hitelességet az építőanyagok tekintetében 121 . A néprajzi falu építményeinek hitelessége, precizitása aligha mérhető mai, modern múzeológiai mércével. Szükségszerű, hogy a megmásított alapanyagok miatt pontatlanságok keletkeztek az épületek szerkezetében. Jóllehet, bizonyos hibákat már a telepítési koncepció is tartalmazott 122 . Hozzányúltak az építmények külső képéhez is, s így kapott pl. a csökölyi (Somogy megyei) ház a Jankó által javasolt egyetlen utcai ablak helyett kettőt 123 , ám itt-ott még a tűzhelyformákat is megváltoztatták. A kialakított lakásbelsőkről nem sokat tudunk, még Bunker leírásai a leginkább mértékadók ebben a tekintetben 124 . Annyit mindenesetre tudunk, hogy az épületek belső berendezésében értelmiségiek vettek részt, és, hogy pl. a palóc házat Pintér Sándor rendezte be 125 . A néprajzi falu felügyelő személyzetét — ha úgy tetszik, a teremőröket — az egyes megyék küldték, s a kiválasztottak egytől-egyig férfiak voltak. Hanem, az őröket nem telepítették be a házakba — ahogyan pl. Skansenben tették, — mivel a helyiségekben panoptikumi, enteriőr jellegű népéleti képeket rendeztek be viseletbe öltöztetett bábuk segítségével 126 . Minden bizonnyal elég bizarrul hatottak a kitömött állatok és a panoptikumi jelenetekbe zsúfolt bábuk, amelyekhez élő, viseletbe öltöztetett teremőrök csatlakoztak. A néprajzi falu megelevenítésének gondolata már az előkészítés folyamán előkerült 127 s aztán részben meg is valósult. Megrendeztek búcsúi mulatságot és lakodalmast is a néprajzi faluban. Sajnos a kiállítás közönsége nem kapott átfogó, részletező ismertetést a néprajzi faluról tulajdon kezébe, jóllehet ez már a bécsi világkiállításon is legalább részben megvalósult. Mindössze a szebeni szászokról készült egyetlen, vázlatos ismertető 128 . A mai Vajdahunyad-vár, Széchenyi Fürdő, Vidámpark és az Állatkert helyén fölépített milleniumí néprajzi falu valójában mégiscsak az első jelentős hazai kísérletnek tekinthető szabadtéri néprajzi gyűjtemény megépítésére. A kiállítás a milleniumi együttes magasan legforgalmasabb részlege volt. Beigazolódott tehát Herrmann Antal előzetes iránymutatása, amely szerint „...csak az ethnográphiai színezet teheti a kiállítást minden ízében nemzetivé, csak a néprajz mutatja a tulajdonképpeni nemzeti kultúrát." 129 Egyrészt azonban nem álltak rendelkezésre népi építészeti fölmérések, kataszterek, Jankó pedig szinte teljesen magára hagyottan készítette elő tudományos értelemben az egész vállalkozást, a kivitelezésbe pedig csak korlátozottan szólhatott bele, a milleniumi néprajzi falu a korabeli európai kiállítások szinte valamennyi gyermekbetegségét magán viselte. Ezzel együtt is vitathatatlanul a szabadtéri néprajzi gondolat hazai meggyokerezéset látjuk benne, hiszen szaktudományos előkészítettsége — Jankó munkásságának köszönhetően — bizonyos tekintetben még meg is előzte korát. Akiállítási falut 1896 végén lebontották. Korai halála akadályozta meg Jankót abban, hogy a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségétől kapott megbízásnak eleget téve nekifogjon a néprajzi gyűjtemények létrehozása szervezeti és szakmai útmutatója kidolgozásának. Ezt végül is Bátky Zsigmond készítette el, s érintette benne a szabadtéri néprajzi gyűjteményeket is 130 , a stockholmi Skansenre hivatkozván. Lényegében ugyancsak a milleniumi falu eredményének tekinthetjük a legelső, általunk ismert fölhívást népi építményeink tájház jellegű védelmére, egybentartására 131 . Hogy milyen mértékben volt a századfordulót követő két évtized a pangás, a semmittevés kora a magyar szabadtéri gondolat kiteljesedés, arról Vargha László háborog indulatosan 132 — álláspontunk szerint — teljes joggal. Még Skansen első bemutatása is csak 1909ben történt meg érdeméhez mérhető részletességgel, alapossággal 133 . Az első világháborúig Magyarorszá-
