Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Lazányi István: A keresztes vipera –Vipera berus (Linnaeus, 1758) – somogyi populációinak morfológiai vizsgálata 1987–2004 között

390 LAZÁNYI ISTVÁN A taxonómiai vizsgálatokhoz korábban az alábbi morfológiai adatok felvétele történt meg: Az orrpikkely alakja: (szélesség, magasság millimé­terben mérve) [rostrale] (3. ábra) Fej pikkelyek száma: felül, két oldalon (a szem alatt 1—2 sorban számolva) [subocularia], és alul. (4. ábra) Test körüli pikkelyek száma: átlósan számolva, — ventraliató\-ventralia\g, — három ponton.(Nyaknál, test­középen, illetve az analia pajzs felett.) [dorsalia] (5. ábra) Testhosszúság hossza: mm-ben az orrhegytől az analia pajzsig. Farok hosszúság hossza: mm-ben a az analia pajzstól a farok csúcsig, hím és nőstény esetében kü­lön mérve. (6., 7. ábra) A populációk egyedeit egyenként befogva, morfoló­giai, és egyéb adataikat (súly, vedlés, táplálkozás, sé­rülés, stb.) feljegyeztem az egyedazonositó törzslapok­ra. A törzslapok, tájegységenként külön-külön kerültek rögzítésre. Az egyes példányokról fotókat készítettem, amelyek a fejpikkelyek elhelyezkedése, alakja alapján, alkalmasak az egyedi azonosításhoz. Az állatokat egyedenként kézbe vettem és minden fontos morfoló­giai adatot biztosító pikkelyt leszámoltam rajtuk. A min­tázatot, mint morfológiai bélyeget nem tudtam figye­lembe venni, mivel sok állaton nincs minta (egyszínű), vagy a Vipera berus var. prester színváltozathoz tarto­zott. A hosszúságot mérőszalaggal, a súlyukat a 300 g­os PESOLA súlymérővel mértem. A juvenilis példányo­kat a vizsgálatból kizártam, mivel azok nagyon kicsik és a sérülés veszélye nélkül nem lehetett morfológiai mé­retet felvenni róluk. 8. ábra: A két mintavételi területen előforduló vipera példányok dendrogramja pikkelyszámok alapján A felvett méreteket táblázatban gyűjtöttem össze, majd az adatokon sokváltozós adatelemzést készítet­tem. Ehhez a SYN-TAX 2000 (PODANI 2001) progra­mot használtam. Eredmények 1987—2004-ig tartó vizsgálati időszak alatt két, egy­mástól földrajzilag is izolálódott terület populációját vizsgáltam meg a jelenleg elfogadott taxon besorolás alapján. Adataik felvételekor, morfológiai jegyeik alap­ján próbáltam az alfaji besorolás szerint (Vipera berus berus illetve a Vipera berus bosniensis) meghatározni az egyes példányokat. A Vipera berus var. prester törzsalak nevezéktani színváltozatát a leírt taxonoknál a színezetbeli eltérés miatt besorolni nem lehet. A Szentai-erdőben begyűjtött állatok száma: 12 pél­dány; ebből: 8 példány hím, 3 példány nőstény, 1 pél­dány egy nőstényre utaló elhullott példány maradvá­nya. A Boronkai-melléki tájvédelmi körzetben begyűjtött állatok száma: 72 példány; ebből: 33 példány hím, 39 példány nőstény. A feldolgozott törzslapok adatait populációk, nemek és testméret korlátozás szerint (a 300 mm alatti példá­nyok nem vettek részt az értékelésben), és az adathiá­nyos állatok kizárásával kerültek kiértékelésre (5. táblá­zat). A sokváltozós statisztikai elemzést végeztem SYN-TAX 2000 program segítségével a pikkelyszám és a méretek alapján. Ehhez az egyszerű lánc összevoná­si algoritmust és a similarity ratio koefficienst használ­tam. A vizsgálat eredménye alapján kapott két dendro­gramról elmondható, hogy azok alapján nem lehetet

Next

/
Oldalképek
Tartalom