Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Lazányi István: A keresztes vipera –Vipera berus (Linnaeus, 1758) – somogyi populációinak morfológiai vizsgálata 1987–2004 között

A keresztes vipera —Vipera berus (Linnaeus, 1758) — somogyi populációinak morfológiai vizsgálata 1987—2004 között LAZÁNYI ISTVÁN H-7400 Kaposvár, Nemzetőrsor 5. 2/2; HUNGARY LAZÁNYI I.: The common viper / adder [Vipera berus (Linnaeus, 1758)] morphological study of the population in Somogy County between 1987 and 2004 Abstract: Based on 84 viper species captured during the 17 years of morphological investigation carried out in Somogy County, I have tried to prove the occurrence of the viper subspecies which were described in earlier studies. Schiemenz' classification, published in 1987, was used as a base for the description of the subspecies status. The results of the present research have proved that no morphological separation could be recorded in the surveyed population. Keywords: Taxonomy, morphology, Vipera berus berus, Vipe­ra berus bosniensis, Somogy county Bevezetés A keresztes vipera /Vipera berus (Linnaeus, 1758)/ eurázsiai elterjedésű, mérges kigyó faj, amely hazánk­ban már csak kicsi, elszigetelt állományokban találha­tó, néhány, élőhelyi viszonyaiban is jelentősen eltérő tájegységünkön (Tiszahát, Zemplém-hegység, Somo­gyi illetve Zalai-dombság). Somogy megyéből a törzsalakot és annak a színvál­tozatát FEJÉRVÁRY (1924) írta le. Az első megfigyelé­se 1923-ból származik, a Zala és Somogy határán fek­vő Ormándpusztról, de ekkor még a Vipera berus bosniensis-t nem emelték alfaji rangra. Ez a tudomá­nyos közlemény a Vipera berus berus (Linnaeus, 1758) törzsalakját és a Vipera berus var. prester (Linnaeus, 1761) színváltozatát ismerteti. MARIÁN (1956) a somo­gyi viperákat vizsgálva feltételezte, hogy Belső-So­mogyban csupán egy helyi forma él, és feltételezte, hogy ez a helyi taxon a Vipera berus bosniensis. A ha­zai irodalomba a DK-Európában honos balkáni keresz­tes vipera alfaj / Vipera berus bosniensis (BOETTGER 1889) / FRITZSCHE és OBST (1966) Bolhás (Somogy megye) melletti erdőkben végzett kutatásai alapján ke­rült be. Taxonómiai szempontból ismert még a Szlavón­alföldről a Vipera berus var. pseudaspis Screiber, 1912 változata, amelyet varietasként nem fogadtak el, mivel néhány példány vizsgálata alapján próbálták a Vipera berus bosniensis-t két taxonra osztani. A faj kutatása Somogyban Fejérvári Géza munkája során vette kezdetét, amikor is a Vasvári Miklós által befogott példányokat leírásában közzétette. Vasvári 1919. szeptemberében, egy nagy nőstény példányt ta­lált elpusztílva Ormánd mellett. 1920. áprilisában ugyanitt fogtak egy nőstény Vipera berus var. prester-t is. 1921. júniusában elpusztítottak egy sötétvöröses barna viperát. A fajt pár évvel később, 1927-ben Kaszóban Dudich Endre és munkatársai is gyűjtötték. A somogyi szórvány előfordulási adatok mellett a faj el­terjedést és morfológiáját 1952—60 között Marián Mik­lós kutatta, s a vizsgálatokba Dely Olivér is bekapcso­lódott. Marián az eltérő morfológiai jellemzők alapján arra a következtetésre jutott, hogy az itt fogott példá­nyok eltérnek a más vidékeken élő állatoktól, és felve­tette a Vipera berus bosniensis alfaj előfordulásának a lehetőségét. 1966-ban a drezdai múzeum két kutatója, Fritzsche és Obst, a bolhási részen gyűjtött állatokat Vi­pera berus bosniensis alfajhoz tartozónak írták le. Ezt a determinációt DELY (1972) elfogadva a Vipera berus berus és a Vipera berus bosniansis alfajok bekerülnek a hazai hüllőfaunáját ismertető monográfiájába. 1966 után a további kutatások hosszú évtizedekre megsza­kadtak. 1987-ben kezdtem foglalkozni amatőr kutatóként, — Somogyban — a viperák kutatásával. A jelenleg elfogadott taxonómiai besorolás a törzs­alak mellett két alfajt és egy színváltozatot (varietast) különböztet meg, amelyek morfológiailag eltérnek egy­mástól (SCHIEMENZ 1987). Ezek a következők: 1. Eurázsiai keresztes vipera (Vipera berus berus Linnaeus, 1758) Színezete: a hímeknél ezüstös vagy világosszürke, a nőstényeknél a barna szín valamilyen árnyalata a do­mináló. Mintázata: a háton végigfutó zárt cikk-cakk rajzolat, mely fekete vagy barna színű. Pholidose: se. rostrale alakja : szélesebb, mint amilyen magas sc. frontale: 1 sc. parietalia: 2 sc. supra/ab/'a//ä:8— 9 sc. sublabialia: 10—11 sc. subocularia: 1 sor se. dorsalia: 21 (nyaknál 17, analis felett 17) se. ventralia: hímnél 136—151, nősténynél 137—155 se. subcaudalia: hímnél 32—45 pár, nősténynél 23— 36 pár Tipuspéldány: Uppsala (Svédország) 2. Balkáni keresztes vipera (Vipera berus bosniensis Boettger, 1889) Színezete: a hímek világosbarna, zöldes árnyalatú­ak, a nőstények sötétbarna árnyalatúak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom