Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Juhász Magdolna: A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) előfordulása Somogy megyében

296 JUHÁSZ MAGDOLNA 5 ábra; A kései meggy előfordulása Magyarországon (BARTHA és MÁTYÁS 1995 nyomán). szeti célból főként a Nyírségben és Belső-Somogyban, de a Kiskunságban és az Alföld más részein is telepítették. Ezen túl szórványosan máshol is találkozhatunk ültetett, illetve kivadult egyedeivel. A faj magyarországi elterjedésére vonatkozóan BARTHA és MÁTYÁS (1995) közölt elterjedési térképet (5. ábra). Ez a térkép a közép-európai flóratérképezés (NIKLFELD 1971) hálóbeosztása (kb. 13x11 km) szerinti előfordulásait jeleníti meg a fajnak, mennyiségi adatokat nem tartalmaz. A kései meggy 1990-ben még nem szerepelt az Erdőrendezési Szolgálat számítógépes adatbázisában nyilvántartott fontosabb állományalkotó és elegyfafajok között (BARTHA és MÁTYÁS 1995). Ez pedig azt jelenti, hogy a hazai erdőkben nagy valószínűséggel nem fordult elő 5%-nál nagyobb elegyarányban egyes erdőrészletek lombkoronaszintjében. Magyarországon — más európai országoktól eltérően — a kései meggy tömeges ültetése sehol sem erdészeti célállományként történt, hanem más fafajú erdészeti ültetvények alátelepítésére használták, így a lombkoronaszintben tömegesen csak valamivel később tudott megjelenni. Eleinte csak a fő fafaj állományában keletkezett „lékekben" (telepítési hézagokban vagy erdeifenyő „hótörése" után) tudott dominanciához jutni. Különösen gyorsan és nagy borítással jelent meg egyes erdőrészletekben a fő fafaj letermelése után, ha előzetesen jelen volt a cserjeszintben. Mivel a kései meggy regenerálódási képessége kiváló és erős fiatalkori növekedési hajlam jellemzi, más fafaj újabb telepítését igen megnehezíti. A kései meggy előfordulása Somogyban Somogy megyében a déli-délnyugati területeken fordul elő a kései meggy az Állami Erdészeti Szolgálat számítógépes adatbázisában nyilvántartott adatok szerint (6. ábra), főként homoki talajokon. A közölt adatok azokra az erdőrészletekre vonatkoznak, ahol 5%-nál nagyobb borítással jelent meg a fafaj az erdő felsőbb szintjében a felmérés idején. A nyilvántartás aktuális adatai (2004. január 1-i állapot) szerint már 6,8 hektáron 100%-os borítással található a kései meggy (1. táblázat), ez pedig azt jelenti, hogy az általa képzett sűrű, zárt lombozat következtében ezen a területen bármiféle más növényfaj csak elvétve fordulhat elő. További csaknem 60 hektáron 51—99%-os borítással van jelen, több mint 620 hektáron pedig 5—50%-os borítással fordul elő. Ennél jóval nagyobb területeken számolhatunk azonban azzal, hogy a cserjeszintben a kései meggy megtalálható, sőt helyenként a lombkoronaszintbe is felnőtt (de borítása még 5% alatti). Barcs, Darány és Istvándi határában végzett saját megfigyeléseim szerint gyakorlatilag minden erdőtípusban jelen van. Borítása az őshonos fajokból álló természetes vegetációban is jelentős, az égeres láperdőktől (Carici elongatae Alnetum) a száraz homoki gyepekig (Festuco dominii— Corynephoretum) minden növénytársulásban tömeges lehet (7. ábra). Az időszakosan vízállásos termőhelyektől az extrém száraz buckatetőkig mindenfelé előfordul, csupán a tartós vízborítást nem tudja elviselni. Somogy