Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Börcsök Zoltán: Botanikai vizsgálatok a Péterhidai Fás Legelőn

270 BÖRCSÖK ZOLTÁN úti szállítás előretörésével, a tejtermékek piacának megélénkülésével megjelentek a jobban tejelő színesmarhák. A változások megkövetelték a specializálódást. A jobbágyfelszabadítást megelőzően robotolni tökéletesen megfelelt az ökörfogat, míg az önálló fejlődés megkövetelte a lovat a kisbirtok igázására. A megdrágult takarmányon rosszul tejelő szürkemarhát luxus lett volna tartani, ezért a parasztgazdaságokból gyorsan kiszorultak, helyettük tarka fajták léptek előtérbe (ANDER 2002). A tsz idők kezdetében magyar tarka állományok voltak, s csak az 1980-as években kerültek a telepre Holstein fríz fajták, de teljesen soha nem szorították ki a magyar tarkát. Meg kell említeni a legelő történetében azt is, hogy 1978-ban a Megyei Tanács helyi jelentőségű védett területté nyilvánította, majd a Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulásával annak részévé vált. Anyag és módszer A területen 2000-ben és 2002-ben végeztem vizsgálatokat. van a fákon (szilek esetén ez már lehullott), illetve azt, hogy a fa alatt, illetve közvetlen környékén előfordulnak-e magoncok, elsősorban a saját magoncai. 1:5000 méretarányú fekete-fehér légifotó alapján térképvázlatot készítettem, melyen bejelöltem a nagyobb fákat, illetve facsoportokat. A terepen így könynyen lehetett azonosítani és felmérni a fákat. Flóra-lista elkészítése Évente többszöri bejárással elkészítettem a terület flóra-listáját. A bejárás véletlenszerű útvonalon történt, a megtalált fajok feljegyzésével. Pont- és folttérképek készítése A területen ritka, egyedi előfordulású, vagy az egyéb szempontból érdekes fajok, (pl. invazívok), illetve nagy foltokat alkotó növények adatait térképvázlaton ábrázoltam. A térkép megrajzolásánál az előzőleg feltérképezett fák, illetve az ott elkészült térkép segített. Élőhelyek felmérése Nagytermetű fák felmérése Mivel a fás legelők egyik legnagyobb értékét a terebélyes fák adják, felmértem a húsz cm-nél nagyobb mellmagassági átmérővel rendelkező egyedeket. Vizsgáltam az átmérőn kívül természetesen a fajt, a magasságot, az egészségi állapotot, azt, hogy mennyi termés Felrajzoltam a fontosabb nem fás növényzeti foltokat, élőhelyeket. Koncentrálva azokra a részekre, melyek a kezelési terv elkészítése szempontjából fontosak. Ilyenek voltak a kései aranyvesszővel borított foltok, a szedresek, siskanádasok, stb. Itt az első pontban említett térképvázlattal dolgoztam. Törekedtem a foltok minél pontosabb behatárolására. 5. ábra: A tölgyek többsége csúcsszáradt