Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Magyar Kálmán: A kaposvári vár területén végzett legújabb régészeti kutatások eredményei

A KAPOSVÁRI VÁR TERÜLETÉN VÉGZETT LEGÚJABB RÉGÉSZETI KUTATÁSOK 189 EREDMÉNYEI Érthető ez az állapot, hiszen 1555—1686 között a régi tulajdonosok a Dersfi, majd az Eszterházy család nem szólhattak bele az uradalmuk életébe. Az egyik 17. századi Eszterházy iratban szerepel Kaposvár Arx, azaz erősség és mellette minden megjegyzés nélkül a Kaposvár Oppidum, a mezőváros. 1622-ben a teljes kaposújvári váruradalom — a váron és mezővárosán kívül — 8 élő faluból és 23 elpusztult helységből állt.

32 A Sárkány család bérletéből az utolsó pillanatban visszaváltott Eszterházy vártartomány 1686. november 12-én szabadult fel a török uralom alól. Az 1555 táján is várvédőként szereplő szabad hajdúk foglalták vissza Badeni Lajos herceg vezetésével. Az 1687-es kamarai összeírás szerint

33 : „...a várat...a belső várat három árokrendszer fogja körül, ezek választják el egymástól az erősség három részét. Az első árkon belül 50 telek volt, amelyen a katolikus, illetőleg a rác (görög keleti) vallású lakosság házai álltak, de ezeket az ostrom alkalmával felégették. A másik árkon belül, a híd utáni két kapun áthaladva egy hosszú utcába jutottak az összeírok, amelyben 56 lakott „török" ház volt, 8 elpusztult mellette. A harmadik árok átlépése után a belső várban (in inferiori arcé) 8 lakott és 15 lakatlan jó — azaz jelen esetben nyilván nagyobb méretű — török házat találtak." 1686—1702 között az úgynevezett vári épületeket használta a lakosság is. 1694. október 1-jén a belső várban lévő romos tornyot kapták meg a bencések, akik 1706ig voltak a város plébánosai. A szabad hajdú lakosság élt itt közel két évtizedig az Eszterházy földesúr által is elismert egyfajta hajdú szabadságban. A vár, mint katonai központ még közel két évtizedig működött. 1702ben a várat felrobbantották, illetőleg megkezdték a várfalak elbontását. A terület az Eszterházy uradalom gazdasági, majorsági központjává alakult át.

34 2) A vár 18-20. századi állapota, romterületének pusztulása

35 A vár területén 1702-től az 1930-as évekig működött az Eszterházy majorság, illetőleg több régi épület még a megye hatósági céljaira is szolgált.

36 1812-ben még azt írták:" még most is láthatók annak a várnak a maradványai, amely a XVI. században a Deseőfi (pontosan Ders!) családé volt: e várat 1686-ban foglalták viszsza a töröktől. A Rákóczi pártiak rontották le."

37 Ez utóbbiból annyi igaz, hogy a Rákóczi párti kaposvári hajdúk gyakran összecsaptak a császárhű rácokkal. Ezek a csaták több ízben a város felégetéséhez, azaz a pusztulásához vezettek. Több tanulmányban foglalkoztunk már a vár 18-19. századi pusztulásával, amely egybekapcsolódott a Kapós folyó és mocsárvilágának, rendezésével lecsapolásával. A város életében nagyon fontos gazdasági fejlődést hozó vasútvonalat a 19. század második felében, illetőleg a végén keresztül vezették a váron. A vár nagyon jelentős pusztulását hozta az akkori Nostra, ma Dél-Dunántúli Gabonaforgalmi Rt. belső várban történő felépítése. Az Eszterházy majorság épületeit 19301936 között a város elbontotta, de a bontás során előkerült romokat — a Gabonaforgalmi Vállalat, az úgynevezett Nostra épületei mellett — romkertként bemutatta. 1945 után viszont a továbbterjeszkedő Gabonaforgalmi Vállalat új létesítményeivel beépítette a romkertet, illetőleg eltüntette a vármaradványokat. Előbb a siló 1950-es, majd a zsákraktár 1957-ben való felépítése és az irodák 1970—71-es megépítése során a várromok egy részét engedély nélkül elbontották és ugyancsak ráépítkeztek a vár különböző részeire. A közműépítésekkel is rendszeresen megbolygatták a várfalmaradványokat és elbontották a régi Széchenyi térig a Várutcán átvezető fahíd maradványait. Ezek után napjainkban a Malomárok mindkét oldalán folyó feltöltések, beépítések következtek.

38 Az 1974-ben lezárult földrajzi névgyűjtés

39 világosan bizonyította, hogy a mai várhelytől É-ra, az úgynevezett Malomárok, Malomtó környékén létezett Kaposvár elővára, az egykori Tüskevár. Ugyancsak a Kapós és a Malomárok között, az egykori keceli berekben volt egy Tőttés nevű hely, ahol az út és a folyó között a legkeskenyebb a föld, ott egy török-gát nyomait vélték felfedezni. Tüskevár irányából ez a Tőttés-gát, illetőleg út vezethetett tovább a mai Várhelyhez. A Szokolaberöki-ön keresztül, ahol a vár közelében a berekrészt a Régi váríöle-nek (Várföldjének) nevezték, ott volt a várhoz tartozó föld. Pesty Frigyes 1864-ben idézi, hogy „az Iszák-dombon régi épületek.. .hajdan török épületek voltak, ezek romjait még 1864-ben látni lehetett. Sok szegény ember áskálódott itt kincs után. " A várhelyhez tartozó terület É-i határa lehetett az úgynevezett Kissánc részen, a mai Fodor József tér környékén. Távolabbra ÉK-re az úgynevezett Kis-gátnál az egykori mocsárban „egy töltés", azaz egy gát húzódott. Ezen vezethetett az út tovább Szentjakab-Várhegy irányába. Az egykori bencés apátság, illetőleg erődített monostor közelében, a Várhegytől Ny-ra (a mai Monostor utcában) egy cölöpös töltés nyoma látszott 1864-ben a Sziget-berök nevű helyen. 40 A nagyobb kiterjedésű Kaposvár várának és elővárainak egyik erőssége a közvetlen környék mocsaras, vízjárta jellege volt. Erre már az 1664-es Evlia Cselebi és az 1687-es kamarai leírás is utalt. Ezek figyelembevételével elsősorban a régészeti kutatásokkal kellett volna meghatározni a régi vár helyét és pontos kiterjedését. Ezzel szemben a kaposvári vár területén az 1930-as években — a romkert kialakítása során — régészeti kutatások nem folytak. Az előkerült romegyüttes kibontását és az állagmegóvást Szőnyi Ottó és ifj. Lux Kálmán mérnökök végezték. Az első szakszerű, de rövid ideig tartó leletmentő ásatást Parádi Nándor folytatta 1958 szeptemberében, mielőtt a Dél-Dunántúli Gabonaforgalmi Rt. területének É-i részén a zsákraktárt felépítették. (1—2. ábra) 1994-ben hagyták jóvá a területet érintő részletes rendezési tervet. Az úgynevezett belső vár területén 2000. július 24. és augusztus 19. között — a millenniumi pályázaton nyertes Kaposvár Megyei Jogú Város megbízása alapján — a szerző folytatott régészeti kutatásokat.

41 (1—2. ábra, 1—12. kép)