Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Magyar Kálmán: A kaposvári vár területén végzett legújabb régészeti kutatások eredményei
188 MAGYAR KÁLMÁN 1403-ig az ő és a családja tulajdonában van Újvár, azaz Rupolújvár. 1403-ban a Rupolújváriak — az Atyinaiakkal együtt — belekeveredtek a Zsigmond ellenes összeesküvésbe. A király teljes vagyonelkobzásra ítélte őket és 1403. november 18-án Rupulújvár várát, tartozékaival együtt fele-fele arányban a Héder nembeli Tamási Henrik fia, János erdélyi vajdának és a Győr nembeli Szerdahelyi Ders Márton egykori alnádomak adományozta. 18 1443-ban Tamási Henrik rokonaival, Hédervári Lőrinc nádorral és fiával, Imrével kötött örökösödési szerződést a fele várra és a fele uradalomra. 19 1444-ben Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán szállta meg a várat. A nagyhatalmú Újlaki, mint somogyi főispán a várnai csatában meghalt I. Ulászló király nevében intézkedett. 1453-ban V. Lászlótól az Újlakiak szereztek tulajdonjogot Újvár fele részére és fele uradalmára. 20 Ettől kezdve 1504-ig a teljes vár és uradalma az Újlakiaké, amikor Újlaki Lőrinc herceg Kaposújvár fele részét visszaadta a jogos tulajdonosának, Szerdahelyi Derfi Miklósnak. 1524-ben Újlaki Lőrinc özvegye (akkor már Móré László felesége) Kaposvár másik részét eladta a Tóti Lengyel családnak. 21 Az 1975-ben kiadott kaposvári várostörténeti kötetben Komjáthy Miklós és Szakály Ferenc történészek részletesen tárgyalták az Újlakiak 1444-től 80 évig tartó kaposújvári birtoklásának történéseit. Kubinyi András akadémikus már 1973-ban megírta az Újlakiak Dél-Dunántúl vonatkozásában különlegesen megszervezett birtokpolitikáját. 22 Ebben rámutatott arra, hogy az Újlakiak Boszniától Székesfehérvárig kiépített összefüggő birtok-és familiáriusi láncában Kaposvár és váruradalma volt a hatalmi lánc legfontosabb közbülső pillére, illetőleg somogyi bázisa. Újlaki somogyi főispánságának nemcsak a legfontosabb bázisát, hanem egyetlen itteni székhelyét is jelentette. Hiszen a tulajdonképpeni megyeközpont: Somogyvár, valamint a többi somogyi várközpont, mint Babócsa, Segesd a vele együtt, gyakorlatilag társfőispánként hivatalban lévő, főrangú Marczali család kezében volt. Újlaki éppen ezért a legmegbízhatóbb embereit, általában alispánjait tette meg kaposújvári várnagyának. Ilyen szerepben szolgált neki Emőkéi Zopa, a Szerecsen család és a Török család több tagja is. 23 A forrásokból az is jól követhető, hogy ekkorra már az újvári vár jóval túlnőtt a hagyományos birtokközpont szerepén. 1444—1456 között itt is a társtulajdonos Újlakival, a törökellenes harcot irányító és sok esetben egyedül is győztesen megvívó Hunyadi János. A források megemlékeznek, nyílván fontosabb hadászati bázis szerepe miatt, a jelentősebb katonaságáról. A vár rendfenntartóin és a várvédőkön túl is feltűnnek a Boszniában a török ellen harcoló zsoldosok, például a cseh seregtestek. Nyilvánvaló, hogy Kaposújvár 1444—1490 között egy szervezési és ellátási katonai központ is volt 24 Az Újlakiak kaposújvári vára végig királyhű és Mátyás érdekeit szolgáló volt. Mátyás jóvoltából Újlaki Miklós, Kaposújvár ura — Bosznia törökmentes területén — Bosznia nemcsak címzetes, hanem gyakorlatilag is uralkodó királya lett. Újlaki Miklós fia, Lőrinc herceg legfőbb segítője volt a korona megszerzéséért vívott harcában a Mátyás király által kijelölt trónörökösnek, Corvin János hercegnek. A déli birtokaira vesztesen visszaszoruló Corvin János utolsó párt híve és végső támasza is maradt. Ez is közrejátszott abban, hogy 1495-ben a várat a királyi seregek megostromolták. 25 Drágffy Bertalan erdélyi vajda, az ostromszerekkel is rendelkező sereg fővezére alig bírt a megerősített várral. Ha nincs lőporrobbanás, akkor a megadási megegyezés sem jön létre. A megrongált erősséget nyílván újjá is kellett építeni. 1498-ban castrum Kapwswywarról olvashatunk. 26 A Dersfiek Mohács után kerültek vissza a régi kaposújvári birtokukba. Egy 1536-ból származó dicalis összeírás szerint Kapós mezőváros is már Dersfi Miklósé. 1526 után a végvári rendszer részeként új erődítést, palánk rendszerű kiépítést is kapott. 1541- után, a János király párti Török Bálint elfogása után Somogyban is korlátlanul érvényesülhetett Ferdinánd király akarata. Ferdinánd végvár erődítési programjában Dél-Dunántúl, így Somogy végvárrendszere is szerepelt. Kaposújvár, azaz Kaposvár hármas erődítés övezete is ekkor jöhetett létre, körülötte a szentjakabi, a mérői és még egy fél tucatnyi elővárral együtt. 27 1555-ben 12 napos ostrom után, előváraival együtt, Tojgun pasa elfoglalta. Ettől kezdve 1686-ig nahié, azaz járási székhely. Nem sokkal a törökök sikeres ostroma után a magyarok rövid időre visszafoglalták, majd a törökök 1556 és 1557 között újjáépítették a várat. 1599 novemberében a magyarok ismét megkísérelték a várat bevenni. 1600-ban — Kanizsa török kézre kerülése után — Kaposvár átkerült a budai tartományból a kanizsai tartományba. 28 Evlia Cselebi 1664-es leírása szerint: „Ez a vár olyan, mintha Kanizsa várának a fia volna. Kanizsa gyanánt egy nádas, mocsaras, mély völgyben áll, mint négy lábán a béka. A mocsár vize a Kapós folyón az árkon átfolyik s igen nagy víz. Vára nincs oly nagy, mint Kanizsa, hosszúkás, négyszög alakban fekszik. Egész építkezésének az alapján fagerendák vannak, körös-körül tömésfalakkal övezett palánka. Belső vára azonban nagyon erős és háromszáz deszkazsindelyes tetejű, kert nélküli, szűk háza van. Szulejmán khán dzsámija, hadiszertára, élelmiszer raktára, keletre nyíló vaskapuja, előtte felvonó hídja és tornya van. 29 A hozzá tartozó város a várral szemben, a mai Vár és a Berzsenyi utca környékén, szabálytalan négyszög alakú területen lehetett. Olyan módon, ahogyan a 17. század közepéről származó Waldmann-Krausen-féle metszet a vár előterében a félkör alakú várost ábrázoljad A török foglalás utáni időszak Kaposvárával kapcsolatban Szakály Ferenc történészt kell idéznünk: „a vár és a város képe a százharminc esztendő alatt egyébként is kevés változáson mehetett keresztül. Egyetlen alkalommal sem cserélt gazdát és ostromát is csupán 1599-ben kísérelték meg a magyar seregek." 31 A megerősített török végvár mellett ugyan kialakult egy balkáni típusú város, amelyben igazi török, szerb, bosnyák és görög lakosság élt vegyesen.
