Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Magyar Kálmán: A kaposvári vár területén végzett legújabb régészeti kutatások eredményei

A kaposvári vár területén végzett legújabb régészeti kutatások eredményei MAGYAR KÁLMÁN Bevezetés 2000-ben Kaposvár város Önkormányzata a millenniumi pályázaton nyert összegből

1 a vár területén elvégzendő régészeti kutatásra kérte fel a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

2 E megbízás értelmében folytattunk 2000. július 24. és augusztus 19. között úgynevezett felmérő forrásellenőrző és elsősorban a vár kiterjedésének, valamint építési idejének a meghatározására irányuló kutatásokat.

3 A rendelkezésünkre álló anyagi források csupán a Dél-Dunántúli Gabonaforgalmi Rt. úgynevezett NOSTRA területére eső belsővár vizsgálatát tették lehetővé. Feltételeztük, hogy ezen a területen esetleg megtalálhatók és azonosíthatók a kaposvári vár legkorábbi maradványai.

4 A történeti és a műemléki szakirodalom már írt arról, hogy a kaposvári, illetve a kaposújvári nagy uradalom vár-és birtokközpontja a Kapós mentén lévő, mocsárral körbevett szigeten a 14. századtól létezhetett. Sőt még ma is láthatóak — elég mostoha körülmények között — egy téglavárra utaló bizonyos rommaradványok. Ha valóban bizonyíthatóak itt a legkorábbi vár vagy várkastély maradványai, akkor az is fontos, hogy milyen formában készültek el, illetőleg a különböző időszakokban milyen átalakítások, változtatások érték? További kérdés lehet az is, hogy lehetett-e ennek a kaposvári várnak és a hozzátartozó uradalomnak bármilyen előzménye? Ha ez is bizonyítható, akkor az is kérdés, hogy hol, mikor és kinek a tulajdonában működhetett? A legvégén az szerintünk a leglényegesebb tudományos probléma, hogy nagyon pontosan meg kell tudnunk, hogy melyik történelmi korszakban és kik által került sor a Kaposvár későbbi magját adó uradalmi székhely és várközpont Kapós mentén történő felépítésére? Azt is pontosan tudnunk kell, hogy a 17. században bekövetkezett pusztulásáig az egyes fontosabb történelmi időszakban milyen is lehetett a kaposvári vár és hogyan működhetett. Végső soron milyen lehetett a történelmi és hadászati szerepe? Ezeket a kérdéseket már a 2000-ben megkezdett régészeti munkáink előtt

5 megpróbáltuk a történeti forrásanyag felhasználásával tisztázni. Tudtuk azt, hogy csupán a régészeti kutatások segítségével találhatunk esetleg ezen a Kapós menti szigeten a középkornál korábbi időszakból származó régészeti leleteket. A régészet segítségével tárhatók fel itt az összes emberi megtelepedésre, netán már a még régebbi időből való építkezésekre vagy erődítésre utaló nyomok. Dolgozatunkban a rendelkezésünkre álló rövid terjedelemben 6 ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni. Természetesen fenntartjuk azt a tudományos feldolgozási célt, hogy a fő hangsúlyt az általunk 2000ben végzett —- az itteni vártémában a legújabb, talán a legfontosabb eredményeket elérő — régészeti kutatásaink kaphassák.

7 1 A kaposvári (rupuli és rupulújvári) vár és váruradalom ÎZ-17. századi történelmi forrásai

8 Kaposvár mai váras helye csupán 1421-ben szerepel először Kaposwar-ként. 1403—1405 között még Rwpulwywar, azaz Rupulujvár. 1387-ben Vywar, vagyis Újvár és ez az elnevezés a Kapós folyó mentén újonnan emelt várra utalt.

9 Már 1359-ben is Újvár-ként említették, de egy Rupuli nevű család volt a birtokosa. 10 Ez annál is érdekesebb, mert az említett időben a vár várnagyát is feljegyezték. Fügedi Erik szerint ennek a várnak a várnagya már 1313-1348 között is szerepelt. Szerinte ezt a várat a hozzátartozó uradalom akkori tulajdonosai, a Gutkeled nembeli Felsőlendvaiak (akiknek különböző tagjait Rupuliak-ként, azaz Ropolyi-ként emlegették), építették.

11 Nézzük meg, hogy mi is a valóság ebben a szövevényesnek látszó várépítési kérdésben? Miért emlegetik a 15. századi kaposvári várat előbb Rupulújvár-ként, azaz Ropolyújvár-ként, illetőleg időnként, de főképpen a 14. században csak Újvár-ként? Kiss Lajos szerint

12 a Rwpulwywar előtagja arra a családra emlékeztet, amely a korábbi birtokközpontjáról, a Zselickisfaludhoz tartozó Ropó-pusztáról kapta a nevét. A Rupol helynév (1230-ból) a német Rupel személynévből ered és a terület egykori birtokosának a nevét őrzi. Györffy György azt írja: „...a vár II. Endre kori meglétét bizonyítja, hogy amikor 1230-ban körülhatárolták az uradalmat, Ropolynal említik a vár vizét (fluvius War, ma Várvíz) azon a helyen, ahol ma is Várhögy néven nevezik a Ropó puszta feletti hegyet."

13 Fügedi Erik szerint „ a Gutkeled nembeli (Majádi ág) Felsőlendvaiak a Monoszló nembeliektől 1313-ban kapták meg az uradalom felét, de vár nélkül."

14 1313—1348 között már annak a várnak a várnagyát említik, amelynek a birtokosa a Felsőlendvai Rupolyi Amadé fia Miklós bán fiainak özvegye és fiai János és Amadé. 15 Nyilvánvalónak látszik, hogy a Felsőlendvai család — a rokoni alapon megszerzett — új, de vár nélküli uradalmuk központjaként egy új várat építettek a Kapós menti mocsarak egyik jól védhető szigetén. Komjáthy Miklóst idézve: „ Az uradalmi központ később áthelyeződött a Kapós folyása mellé, a mai Kaposvár területének Ny-i felébe, a mocsarak közé, a rupuli favárnál nyilván korszerűbben épített várba."

16 1357-től, a Felsőlendvai Rupolyiak kihalása után az új, úgynevezett kaposi uradalom fele már Vásári Miklós esztergomi érsek öccséé, Vásári Tamásé.

17 Ekkortól