Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Siklósi Zsuzsanna: A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron

142 SIKLÓSI ZSUZSANNA Kutatástörténet, kronológia 5 A Kostolac-kultúra névadó lelőhelyéről már 1906­ban közölt leleteket M. Vasié. 10 A kultúra elkülönítése ezután majd negyven évet váratott magára. Ŝuplja Stena és a Marburgi Egyetem őskori gyűjteményében található leletek alapján V. Milojció elkülönítette a kultú­rát, meghatározta kronológiai és területi helyzetét, va­lamint leírta főbb kerámiatípusait. 11 A korszak kutatói között sokáig vita tárgyát képezte a Kostolac-kultúra önállóságának kérdése. A kutatók egy része a késő Baden-kultúra egy csoportjának vagy késői fázisának tartotta 12 , míg mások a kultúra önállósága mellett fog­laltak állást 13 . A kérdést Pivnica feltárása döntötte el, mely bizonyította a kultúra önállóságát és a település tiszta leletanyaga alapján lehetőség nyílt több újabb Kostolac lelőhely meghatározására is. 14 Mára bizo­nyossá vált, hogy a Kostolac-kultúra törzsterületén — Horvátország, Szerbia — önálló kultúra volt, ugyanakkor ezen a területen kívül is széles körben elterjedt. Ma­gyarországon és Szlovákiában többnyire a késő Ba­den-kultúrával 15 , Kelet-Szerbiában és a Bánátban pe­dig a Coíofeni-kultúrával kevert települések találha­tók 16 . Ezeken a területeken rendkívül kevés az önálló Kostolac lelőhely. E peremterületeken a kultúra valószí­nűleg csak rövid ideig élt, amit a lelőhelyek alacsony száma is jelez. 17 A Kostolac-kultúra kronológiai helyzetét már V. Milojció többé-kevésbé helyesen határozta meg. 18 En­nek ellenére máig vita tárgyát képezi a Kostolac-kultúra viszonya a késő Baden- és a Vucedol-kultúrához. Pivnica publikálásakor A. Benac azt a nézetet vallotta, hogy a Kostolac-kultúra kronológiailag a Baden- és a Vucedol-kultúra között helyezkedik el. 19 A. Benac piv­nicai eredményei alapján N. Tasió újraértékelte a kultú­ra relatív kronológiai helyzetét, ehhez a szerémségi tel­lek jelentették a legfontosabb fogódzót. Elsősorban Gomolava, Vuĉedol és Sarvaŝ rétegsorai nyújtottak hathatós segítséget a Kostolac- és a Vucedol-kultúra egymáshoz való viszonyának tisztázásához. 20 Munká­ja során N. Tasié megállapította, hogy a Kostolac­kultúra lényeges szerepet tölthetett be a Vucedol­kultúra kialakulásában, bizonyos kerámiaformák és dí­szítési sajátosságok alapján pedig kontinuus fejlődést látott a Baden-, Kostolac- és Vucedol-kultúrák között. 21 Mára a korszak kutatói körében túlsúlyba került az a nézet, hogy a késő Baden-, a Kostolac- és a Vucedol­kultúrák részben egykorúak voltak. E kultúrák közti ta­lálkozás, nemcsak a peremterületeken (így a Dunántú­lon), de a törzsterületeken is dokumentálható volt. 22 To­vábbra is vitatott maradt a Kostolac- és a Vucedol­kultúra közti kapcsolat jellege. A korszak kutatóinak egy része a Kostolac-kultúrát látja a Vucedol-kultúra egyik előzményének 23 , míg mások véleménye szerint hason­ló vonásaik csak a szomszédságból fakadnak 24 . A magyarországi leletanyag tekintetében Banner J. és Kutzián I. elfogadta V. Milojció véleményét 25 a Ba­den-kultúra középső és késői szakaszával való párhu­zamosságról, ugyanakkor a Vucedol-kultúrát már a Kostolac-kultúrát követő fázisra keltezték. 26 Korek J. Szigetcsép—Tangazdaság alapján önálló kultúrának tartotta, melynek két fázisa található meg Magyaror­szágon. 27 Ecsedy I. szintén amellett foglalt állást, hogy a késő Baden- és a Kostolac-kultúra részben egyidős a Vucedol-kultúrával, a Kostolac-kultúra terjeszkedése és a Vucedol-kultúra megerősödése között pedig oko­zati kapcsolatot látott. 28 A Kostolac-kultúra magyaror­szági leletanyagának összefoglalása kapcsán Bondár M. felvetette a hajózás szerepét a kultúra terjedésé­ben.^ A szlovákiai leletek (elsősorban Iza) alapján V Néméjcová-Pavúková szerint a Kostolac-kultúra min­denképpen fiatalabb a Baden-kultúránál és csak a Vucedol-kultúrával való együttélésre van elegendő adat. 30 Bondár M. legutóbbi alapos kutatástörténeti össze­foglalása óta a kultúráról kialakult kép semmit sem vál­tozott, csak gyarapodott. A magyarországi kutatás te­rén szintén Bondár M. nevéhez köthető egy újabb késő Baden—Kostolac település, Ordacsehi—Major feldolgo­zása. 31 A hazánktól délre eső területekről alapos össze­foglaló és topográfiai munkák születtek, de a kultúra te­metkezéseire vonatkozó újabb adatokkal ezek sem szolgálhattak. 32 Ugyanakkor a kultúráról kialakult kép finomításához kisebb részpublikációk járultak hozzá. 33 T. Stapelfeldt elemezte a Kostolac-kultúra kerámiadí­szítésének típusait, ez alapján próbált néhány kronoló­giai következtetést levonni. 34 A tellek leletanyagának elemzése és a kerámiatipológia alapján már többen próbálkoztak a Kostolac-kultúra belső tagolásával 35 , ám eddig senkinek sem sikerült általános érvényű bel­ső kronológiát felállítania. 36 A leletek értékelése A Kostolac-kultúra leletanyagát elsősorban szépen díszített edényei révén ismeri a kutatás. A kultúra díszí­tetlen edényei, durva kerámiái eddig a nagyobb ásatá­sok leletanyagából is alig kerültek publikálásra, így rendkívül nehéz ennek a kis mennyiségű, ám annál je­lentősebb leletanyagnak pontos párhuzamát találni. A sírok edényei túlnyomó többségükben a Kostolac­kultúra jellegzetes típusai. A kérdést tovább nehezíti, hogy a sírok többnyire erősen töredékes fazekainak formáját nem lehet egyértelműen megállapítani, a ke­vés ismert durva kerámia között pedig még nehezebb így párhuzamot találni vagy akár a típust meghatároz­ni. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy semmi nem utal arra, hogy a sírokba direkt erre a célra készült edényeket tettek. Egyrészt az edények ugyanolyan mi­nőségűek, mint a településről ismertek, másrészt pár­huzamaik a települések anyagában is megtalálhatók. Eddig a kerámiaanyagban semmilyen vonást vagy ten­denciát nem lehetett megfigyelni, ami ennek ellenkező­jére utalt volna. Az edények összességében véve csupán néhány tí­pust képviselnek: 1. A lekerekített hasú, tölcséres nyakú, egyenes vagy omphalosos aljú, nagyméretű mély tálak mind dí­szített, mind díszítetlen változatai a Kostolac-kultúra

Next

/
Oldalképek
Tartalom