Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

K. Zoffmann Zsuzsanna: Őslakosok és bevándorlók a neolitikus és rézkori Kárpát-medencében az embertani adatok alapján (A Somogy megyében újonnan feltárt Badeni temetők Penrose-analízise)

130 К. ZOFFMANN ZSUZSANNA В — Kárpát-medence és Közép-Európa A dendogramon három egymástól jól elhatárolódó cluster látható. Az előbbiben körvonalazott „A" cluster ezúttal — bővülve a csehországi Vonaldíszes sorozattal, valamint a németországi Vonaldíszes bruchstedti teme­tő sorozatával — markánsan elhatárolódik a „B" clustertől, amelynek gerincét a németországi neoliti­kus sorozatok, s főként a különböző területekről szár­mazó Zsinegdíszes sorozatok alkotják. Köztük és a kárpát-medencei tömb között a Penrose-kapcsolat je­lentősen meghaladja a szignifikancia-határt, éppen úgy, ahogy ez a harmadik cluster esetében is megfi­gyelhető. Ez utóbbiban ismét a Badeni, a Körös és a Staréevo sorozatok találhatók, a közéjük ékelődött len­gyelországi Zlota kultúra sorozatával, míg az össze­vont németországi + elzászi Vonaldíszes sorozat messze a szignifikancia határon túli hozzájuk való kap­csolódása maximálisan lazának, alig értékelhetőnek tű­nik. A már korábban is elkülönülő Lepenski Vir és Klasszikus AVK + Bükk sorozatok ezúttal is sem egy­mással, sem a clusterekkel nem jeleznek szignifikáns Penrose-azonosságot. С — Kárpát-medence és Északkelet-Kelet-Európa Négy olyan cluster figyelhető meg a dendogramon melyek egymással — legalábbis a Penrose-analízis szerint — semmilyen genetikai kapcsolatban nem állhat­tak egymással. A korábban már ismertetett „A" cluster a Kárpát-medencei sorozatokkal ezúttal is zárt tömböt alkot, s ugyancsak élesen elkülönül a Badeniek, a Kö­rös és a Starĉevo sorozatok csoportosulása, melyhez egyedül a Tripolje kultúra Bilcze Zlote temetőjének so­rozata csatlakozott. Az északkeleti-keleti sorozatok két clustert alkotnak (C-l és C-2 cluster). Az elsőt ezek kö­zül az ukrajnai Dnjepro-Donjec kultúra sorozatai képe­zik (C-1 cluster), hozzájuk csatlakozik a területi utódju­kat képviselő Srednji Stog 2 kultúra sorozata és erős szignifikanciával az aldunai Lepenski Vir kultúra ösz­szevont sorozata, utalva ez utóbbinak a már korábban megállapított — valószínűsíthető — keleti eredetére (ZOFFMANN 1992, stb). A másik keleti cluster (C-2 cluster) magját az északkeleti sorozatok képezik, de hozzájuk csatlakoznak a Tripolje (a Bilcze Zlote sorozat különválása feltehetően e népesség biológiai kettőssé­gét jelzi) és a romániai Okkersíros kultúra sorozatai is, valamint Kárpát-medence szempontjából legfonto­sabbként, az előző dendogramokon elkülönülve sze­replő Klasszikus AVK + Bükk népcsoportokat képvi­selő sorozat is. E régészetileg is elkülönülő populáció Penrose-kötődései esetleg Kárpátokon kívüli eredetére utalnak. A két keleti cluster egymással nincs szignifi­káns kapcsolatban, biológiai eredetük tehát feltehetően eltérő. D — Kárpát-medence és Délkelet-Európa + Anatólia A dendogramon ismét csak két cluster látható. Ezek közül változatlanul és semmiféle szignifikáns kapcsola­tot más sorozattal nem mutatva jelenik meg az „A" cluster formájában már korábban is állandóan elszi­getelve szereplő Kárpát-medencei 7 sorozat tömörülé­se. A második a délkeleti sorozatok hatalmas clustere („D" cluster), amelyet az anatóliai, görögországi és kelet-balkáni sorozatok alkotnak, és amelybe az eddig következetesen elkülönülő három Badeni, és Körös(+Cris) sorozat ezúttal teljesen beleolvad. E so­rozatoknak a délkeleti tömbben való szereplése min­den valószínűség szerint népességeiknek e térségből való eredeztetésének lehetőségére utal. Újra elkülönül­ve, minden szignifikáns kötődéstől mentesen tűnik fel a Lepenski Vir és a Klasszikus AVK + Bükk sorozat. Összegzés A Somogy megyei autópályák építésével kapcsola­tos régészeti feltárások során előkerült Boleráz és Badeni kultúrába tartozó temetkezések annyira megnö­velték az antropológiai vizsgálatok rendelkezésére álló leletanyagot, hogy lehetségessé vált az eddig csupán főleg az Alsónémedi temető sorozatán alapuló Penrose-vizsgálatok eredményeinek kontroll-soroza­tokkal történő ellenőrzése. A vizsgálati anyag mennyi­ségét még növelték a régészetileg a Badeni kultúra be­vezető fázisaként számontartott s hozzá szervesen, időnként élesen el sem különíthető Boleráz temetkezé­sek leletei, amelyek csekély számuk és tipológiai egyezésük miatt minden bizonnyal nem befolyásolták a kapott eredményeket. A három újonnan kialakított (Boleráz+)Badeni soro­zat (Budapest-környéki, Balaton-vidéki és egyéb szór­ványosan előkerült leletek sorozata) elemzése a Penrose-féle módszerrel, lehetőséget nyújtott egyben arra is, hogy más Kárpát-medencei neolitikus és rézko­ri népesség embertani sorozatának hasonló elemzésé­re is sor kerülhessen, s válaszolni lehessen a vizsgálat elején feltett kérdésekre, de nemcsak a Badeni, hanem a többi korabeli Kárpát-medencei népességet illetően is. Az eredmények értékelésekor kiindulásként az 1. dendogram szolgálhat, amelyen a Kárpát-medencei 14 sorozat két clusterbe tömörül, oly módon, hogy két so­rozat e clusterekből teljességgel kimaradva, szignifi­káns kötődés nélkül áll. A továbbiakban a közép-euró­pai, északkelet-keleti, illetve délkeleti térségek soroza­taival elvégzett Penrose-összehasonlítás során vala­mennyi Kárpát-medencei sorozat esetében megfigyel­hetővé váltak azon eltérő földrajzi egységek tömbjei, melyekhez a 7 sorozat alkotta Kárpát-medencei „A" tömbből kimaradt sorozatok szignifikánsan kötődtek: „A" azaz Kárpát-medencei tömb (Közép-európai Vonaldíszes kerámia, Lengyeli kultúra: Aszód, Mórágy-B1, Dél-dunántúli Lengyeli kultúra, Tiszai kultúra, Vinca kultúra, Bodrogkeresztúri kultúra) + Csehországi Vonaldíszes kerámia és Bruchstedt [Vonaldíszes kerámia]; „B" azaz Közép-európai tömb (Sondershausen [Vo­naldíszes kerámia], Schönstedt [Walternienburg­Bernburg kultúra], Brzesc Kujawski [Jordanov kultúra],

Next

/
Oldalképek
Tartalom