Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
K. Zoffmann Zsuzsanna: A Badeni népesség Balatonőszöd lelőhelyről való embertani leleteinek ismertetése
A BADENI NÉPESSÉG BALATONŐSZÖD LELŐHELYRŐL VALÓ 113 EMBERTANI LELETEINEK ISMERTETÉSE hiányzik. Fogazat: A megőrződött 9 fogon caries nincs. —Az abrázió 2 fokozatú. Patológia: Az ágyékcsigolyák felszínén kimaródások figyelhetőek meg, melyek a gerinc háti szakaszán már nem jelentkeznek. S-32. — 8 éves gyermek: A töredékes, vízkővel borított lelet esetében a halálozási kor megállapítása a fogazat alapján történt. S-33. — 3 éves gyermek: A koponya és vázcsontok töredékeiből álló gyermekcsontváz halálozási korát a fogazat alapján lehetett meghatározni. S-35. —10—12 éves gyermek: A lelet töredékes koponyából és vázcsontokból áll. Az életkor meghatározása a fogazat alapján történt.. S-36. — infans I. korcsoportú gyermek: A hosszcsontok töredékei mellett csupán egyetlen fog őrződött meg, amely alapján pontosabb életkor meghatározására nem volt lehetőség. S-37. — 23—27 éves férfi és 26—32 éves nő: A régészeti feltárás utómunkálatai, a csomagolás, mosás, szárítás, vagy raktározás során keveredésre került sor, aminek következtében a „37" jelzésű csomagban együtt volt egy férfi koponyája, egy nő vázcsontjai, valamint hozzájuk csomagolva egy gyermek vázcsontjainak töredékei. Mivel a sorozatból egyes leletek hiányzanak, a koponya és váz beazonosítására nem volt lehetőség. Leírás: A férfi koponyája (37a) annyira vízköves és töredékes, hogy rekonstrukciója, s így vizsgálata sem volt elvégezhető. —A női vázcsontok (37b) valamivel jobb megtartási állapota lehetővé tette a testmagasság kiszámítását, s az így kapott értékek közepes termetre utalnak. Fogazat: A férfi koponyával együtt 17 fog őrződött meg. A bal oldali felső I2 metszőfogon a nagy méretű caries nyomán már csak a fog gyökerének csonkja maradt meg. S-38. — 0,00 éves újszülött: Fogak, illetve fogcsírák hiányában a halálozási életkor megállapítása a hosszcsontok méretei alapján történt (tibia hossza: 109 mm). S-39. — 6—7 éves gyermek: A leletből csak a koponya, a felső végtagok, valamint a mellkas csontjai őrződtek meg. A halálozási életkor megállapítása a fogazat alapján történt. S-41. — 55—59 éves férfi: A töredékesen, hiányosan megőrződött lelet eredetileg igen jó megtartású lehetett. Leírás: A sphenoid, illetve ház körvonalú agykoponya hosszú, széles, magas, meso-ortho-metriokran, a tarkó curvoccipitális profilú, az igen széles homlok eurymetop. A lefelé kissé keskenyedő arc középszéles, középmagas, mesoprosop, a középmagas felsőarc euryen, a mandibula keskeny. Az orrgyök igen mély, széles, a konkáv csontos orrhát kissé hólyagos, széles és nagy, az orrindex mesorrhin. A rectanguláris orbita hyperchamaekonch kategóriájú. A fossa canina mélysége közepes, alveoláris prognathia nincs. — A becsült testmagasság szerint az igen robusztus férfi nagyközepes termetű volt. Anatómiai variáció: A lambdavarrat mindkét oldalán 1—4 kis méretű varratcsont látható. Fogazat: A 18 megőrződött fogon három caries van (jobb oldali felső M1, bal oldali alsó PM2 és M1), a jobb oldali felső M1 fog külső gyökércsúcsánál pedig cysta is megfigyelhető. A bal oldali felső M1 és M2, valamint a jobb oldali alsó PM2 és M1 fogak még a halál előtt kihullottak, helyükön gyulladásos folyamat látható. — Valamennyi M3. fog impaktált. Patológia: Mindkét falcsont nyílvarrat menti részén, ugyanattól az eszköztől/fegyvertől származó, egymással csaknem párhuzamos vágásnyomok láthatóak, melynek élhossza (valamennyi nyom esetében megegyezően) 11,5 mm volt. A nyomok iránya a foramen parietale vonalában a sagittalis iránynyal derékszöget, e vonaltól viszont a koronavarrat irányába távolodva, ennél már kisebb szöget zár be. A bal oldali falcsonton 5, a jobb oldalin viszont 4 vágásnyom látható, utóbbiak közül kettő nyom, szinte azonos vonalban, végeikkel egymással érintkezik. A vágások mélysége a milliméter tört része, így a corticalist sehol sem érte el, s gyógyulásuk is könnyen, hamar történhetett, a koponyacsont repedésére, gyulladás felléptére sehol sem került sor. A férfi a vágásokat túlélte.— Közvetlenül a lambda-mérőpont fölött, mindkét falcsontra kiterjedően, kissé ovális alakú, 42 x 30 mm nagyságú területen kétosztatú ütésnyom látható, melyek közös hossztengelye a nyílvarrattal csaknem 45°-os szöget zár be. Az ütés ereje a koponyafalat behorpasztotta, ennek megfelelően ektokraniálisan az érintett rész kiemelkedik, repedésnyom azonban a heg környékén sem endo- sem ektokraniálisan nem látható. A horpadás két legmélyebb pontja egymástól 18—20 mm-re van. A gyógyulási folyamat ezúttal is gyulladás látható jelei nélkül zajlott le. — Ütés érte a férfi orrcsontját is, melynek íve a csontos orrhát alsó harmadának kezdetén határozott szögben erősen megtört, ezúttal azonban a csontok belső oldalán repedésnyomok is megfigyelhetőek. A gyógyulás ez esetben is gyulladásmentesen zajlott le. — Minden jel szerint a férfi valamennyi sérülését túlélte, az azonban nem állapítható meg, hogy vajon egyidejűleg szenvedte-e el őket. S-42. — 39—43 éves nő: Az eredetileg igen jó megtartású lelet járomívei és mandibulája a feltárás során megsérültek, illetve megsemmisültek. Leírás: Az ovopentagonoid, illetve bomba körvonalú agykoponya hosszú, széles, középmagas, meso-chamae-tapeinokran, a tarkó kissé kihúzott, curvoccipitális profilú. A középszéles homlok stenometop, az arc középszéles, eredetileg feltehetően lefelé keskenyedő lehetett, a felsőarc alacsony, euryen. Az orrgyök mély és keskeny, a konkávo-konvex profilú csontos orrhát nagy és széles lehetett, az orrindex leptorrhin. A orbiták extrém magasak, indexük hyperhypsikonch. A fossa canina igen mély, alveoláris prognathia nem figyelhető meg. — A számított testmagasság kisközepes kategóriájú. Jellemző, hogy az egyébként gracilis egyén karcsontjain az izomtapadási reliefek igen erősek, ami feltehetően