Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Juhász Magdolna – Hegedüs András: Természetes erdő aljnövényzetének megváltozása tájidegen fafajok ültetése esetén

Természetes erdő aljnövényzetének megváltozása tájidegen fafajok ültetése esetén JUHÁSZ MAGDOLNA- HEGEDŰS ANDRÁS JUHÁSZ, M. AND HEGEDŰS, A.: Changes in herb layer of natural forests after planting alien tree species. Abstract. Study area is situated in south-west Hungary, natural forest community is lllyrian hornbeam-oak forest (Helleboro dumetorum - Carpinetum). Into a natural forest stand, 50-70 years old, pine and spruce (Pinus sylvestris, Picea abies) groups were planted. Herb layers of planted groups and neighbouring near-natural stands of similar growing site characteristics are compared. After summarizing data of study plots, environmental changes caused by alien tree species are analyzed too. Bevezetés A vizsgálati területen az erdő nagy részét a termőhelynek megfelelő (őshonos) fafajok alkotják, a táj természetes növénytársulása az illír (nyugat-balkáni jellegű) gyertyános - kocsánytalan tölgyes. A mintegy 5070 éves gyertyános-tölgyes állományokba helyenként - hasonló korú - kisebb fenyőcsoportok ékelődnek, s az erdőben járva szembetűnő, hogy ezek alatt az erdeiés lucfenyő foltok alatt az aljnövényzet fajösszetétele és tömegviszonyai jelentősen megváltoztak a környező természetes erdőállomány lágyszárú növényzetéhez képest. Az alábbiakban a mintaterületek adatainak öszszesítése után a tájidegen fafajok által okozott környezeti változásokat is elemezzük. A vizsgálati terület elhelyezkedése, természetföldrajzi helyzet A vizsgálati terület Kaposvár határában, a várostól délnyugatra található. Természetföldrajzi szempontból ez a terület a Zselic északnyugati részéhez tartozik, az egykor összefüggő erdőállomány itt a dombság szélén manapság a meredek domboldalakra és mély völgyekre korlátozódik. A dombháti szántókkal és völgyalji rétekkel övezett Tókaji-erdő a közeli város lakosságának kedvelt kirándulóhelye. A tájegység területén az éves csapadékmennyiség 700 és 800 mm között váltakozik, a legtöbb csapadék nyár elején hullik, jellemző a - szubmediterrán klímahatásra utaló - második, őszi csapadékmaximum. A vizsgálati terület a Berki-patak vízgyűjtőrendszeréhez tartozik, amely délről észak felé, a Kapós folyóba tart. A Zselicben az általánosan elterjedt alapkőzet a lösz, ebbe a puha alapkőzetbe a lefutó patakok meredek, szakadékos völgyeket vájtak. A dombság területén általában barna erdőtalajok találhatók, itt az északnyugati részeken különösen a Raman-féle barna erdőtalaj a gyakori. A Zselicben a természetes növényzetet főként illír gyertyános-tölgyesek {Helleboro dumetorum Carpinetum) és ezüsthársas bükkösök (Vicio oroboidiFagetum) alkotják (BORHIDI 1984). A völgyekben helyenként égeres mocsárerdők, égerligetek és tölgykőris-szil ligeterdők alakultak ki. Az erdők aljnövényzetében jellemző a szubmediterrán flóraelemek előfordulása. A mintaterületeket a Tokaji-erdőben jelöltük ki (1. ábra), ahol általában a tagolt dombsági felszín keletiészakkeleti lejtőin találhatók azok a mintegy 50-70 éves gyertyános-tölgyes állományok, melyekbe fenyőcsoportok kerültek beültetésre. 1. ábra. A mintaterületek elhelyezkedése. Módszerek A növényzet cönológiai felvételezését a növénytársulástanban szokásos (Braun-Blanquet-féle) módszerrel végeztük, az erdőben 400 m

2-es mintaegységeket jelöltünk ki. A vizsgálat célja a természetes és az ültetett erdő aljnövényzetének összehasonlítása volt, ezért csak az aljnövényzetre vonatkozó borítást becsültük. Három felvételt készítettünk az ültetett fenyvesekben