Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)
Király István Szabolcs: Egy évtized a megyei múzeumi szervezet szolgálatában
EGY ÉVTIZED A MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET SZOLGÁLATÁBAN 303 Itt jegyezzük meg, hogy a megyei múzeum látogatóinak mintegy 60 %-a kaposvári lakos. A város támogatása az eredményes pályázatokkal együtt sem haladja meg az évi félmillió forintot.( 6 °) Míg 1991-ben a legolcsóbb és a legdrágább belépőjegy 15,- és 30,- Ft; 2001-ben 75,- és 300,- Ft volt. Az elmúlt években a kedvezményezettek köre csökkent (összehasonlításul megjegyezzük, hogy 2001 nyarán egy gombóc fagylalt 60,- Ft-ba került). Az állandó kiállítások sorából művészettörténeti értéke és kvalitása miatt kiemelkedik a Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye, amely a századforduló (19/20. szd.) magyar festészetébe nyújt betekintést az érdeklődőknek. (Czigány D., Czóbel В., Csók I., Egry I., Fényes A., Ferenczy K., Gulácsy L., Galimberti, Kádár В., Márffy Ö. stb.). Bár a gyűjtemény nagysága már csak fele az örökösödési szerződéskori időpontjához képest - pótolhatatlan értéket képvisel.( 61 ) Ezt jelzi a NKÖM miniszterének (Rockenbauer Zoltánnak) személyes látogatása is, aki órákat áldozott a gyűjtemény tanulmányozására. Személyes segítségének köszönhető, hogy sokéves próbálkozás után 2002. márciusában megjelenhetett a kiállítás katalógusa. Nyílván ennek is tulajdonítható, hogy a miniszter nyitotta meg 2001-ben Fehér László Kossuth-díjas festőművész és Czóbel Béla kiállítását a múzeum nagytermében.( 62 ) (A Czóbel kiállítás anyagát még ebben az évben, Párizsban is kiállították.) A kiállításmegnyitók fontos szerepet játszottak a múzeum életében, ezek előkészítésére nagy gondot fordítottunk. Szokásossá vált a témához illő rövid zenei mű, vagy prózai darab bemutatása és a megnyitót követő, rövid, szerény fogadás. Csicsery-Rónai István és dr. Király István Szabolcs a Zalai Zichy Mihály Emlékmúzeumban (2002. március) A múzeum vezetője valamennyi látogatót saját vendégének tekintette. Számuk természetesen a kiállító művész ismertségétől is függött. Bár a városban a kiállítások száma örvendetesen nőtt, a múzeum arra törekedett, hogy itt csak kvalitásos művészek szerepeljenek. A 60-90 fős törzsközönségre a legrosszabb esetben is számíthattunk.* 63 ) A gyűjtemények közzétételét szolgálják a publikációk. A múzeum vezetése arra törekedett, hogy minél több információt szolgáltasson muzeális értékeiről. Az elmúlt évtizedben közel 43 millió forintot fordítottunk kiadványozásra, ennek 61 %-át külső forrásból valósítottuk meg (3. számú melléklet). Ötévi szünet után 1992től rendszeresen jelent meg a „Somogyi Múzeumok Közleményei" című évkönyv (szerk.: Király István Szabolcs). A 2000-ig megjelenő 6 kötetben 155 szerző, 136 tanulmányt publikált, 2337 oldalon. Az öt tudományterület mindegyik gyűjteményéről jelent meg tanulmány, illetve leírás. A legtöbb ismeret a régészet (45 %) és a természettudomány területéről (26,5 %) látott napvilágot. A múzeum széles körű kapcsolatrendszerét jelzi, hogy a szerzők 62 %-a idegen volt. Rendszeresen jelent meg a Múzeumi Tájékoztató (évente 3—4 szám), amely a múzeum életéből, szakmai munkájáról, kiállításokról adott információkat (szerk.: Forrai Márta). Takáts Gyula igazgató által indított Somogyi Múzeumok Füzetei című sorozatot 1992-ben azzal a céllal indítottuk útnak újból, hogy rögzítsük a múzeum életének egy-egy fontosabb eseményét, helyt adjunk a múzeumi gyűjtemény bemutatásának (szerk.: Szapu Magda). Két szám után a sorozat - elsősorban anyagi okok miatt, újból megszakadta 64 ) A természettudomány iránti fokozott érdeklődést jelzi, a „Natura Somogyiensis" című sorozat indítása 2001-ben (sorozatszerkesztő: Ábrahám Levente). A Somogy fauna katalógusa (Nat. Somogy 1.) és a „Baláta-láp és gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra (Nat. Somogy 2.)" című periodikákat hamar „elkapkodták". Az évtized során kiadott 18 könyvből, jelentőségénél fogva kiemelkedik a „Somogy megye népművészete" című kiadvány (szerkesztette: L. Kapitány Orsolya és Imrő Judit). A hazai néprajzi sorozat 7. köteteként kiadott művet országos hírű kutatók írták. Tartalma, kivitele alapján méltán váltott ki sikert szakmai berkekben éppúgy, mint a laikus közönség körében. A kiadványozás jelentős bővülésére 1998-tól került sor, amely összefügg a pályázati lehetőség ugrásszerű növekedésével (Vö.: 4. és 5. számú melléklet), valamint azzal a ténnyel, hogy ettől az évtől kezdődően a kiadványok technikai szerkesztése, nyomdai előkészítése fokozatosan számítógépen történt a múzeumban (elsősorban Matucza Ferenc grafikusnak köszönhetően). A múzeumok alapvető feladata a gyűjteményünk tudományos igényű feldolgozása. A gyűjtemény jellegét, területét az alapító okirat határozza meg (vö.: 2. számú melléklet). Fontos kérdés, hogy az egyes területeken szakágakon (pl. újkortörténet, néprajz, képzőművészet stb.) belül mit gyűjtsön a múzeum?
